Kereső toggle

Véget érhet a harmincéves megszállás

Libanonnak elege lett Szíriából

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

George W. Bush amerikai elnök Brüsszelben azt követelte: Szíria szüntesse be az iraki, valamint a tűzszünetet felszámolni szándékozó palesztin és egyéb terrorcsoportok támogatását, és vessen véget Libanon megszállásának. Bush korábban Rafik Hariri egykori libanoni kormányfő meggyilkolásáért is Damaszkuszt tette felelőssé, és az Egyesült Államok damaszkuszi nagykövetét konzultációra hazarendelte. Szíria és Irán válaszul, szorosabbra fűzve katonai együttműködését, védelmi paktumot kötött. 



Szíria-ellenes tüntetés Bejrútban. Erősödő szabadságvágy Fotó: MTI

Jack Straw, brit külügyminiszter alaposnak tartja a gyanút, hogy Hariri meggyilkolásában Damaszkusz keze is benne van. Az európai miniszterek a libanoni ellenzék kérésére most olyan nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását fontolgatják, amely élvezi Kofi Annan és az ENSZ támogatását is. Hariri temetése a múlt héten tömegtüntetésbe torkollott. 

Az ellenzék a szíriai megszállás felszámolására békés intifádát hirdetett. Bejrútban egyre hangosabban követelik a 15 ezer fős szíriai kontingens távozását. A múlt hét végén százezres tömeg követelte a kormányváltást és a szíriaiak kivonulását. A polgárháború 1990-ben történt befejezése óta Bejrút nem látott ekkora méret? felvonulást. A transzparenseken "Függetlenség 2005" felirat volt látható. A tiltakozók nemzeti színű, piros és fehér sálakkal vonultak a Mártírok terére. A téren felvonult katonaság és a rendőrség nem avatkozott be, a tüntetőktől elfogadta a virágszálakat. Hariri meggyilkolását követően Szíriára a libanoni társadalom minden szegletéből súlyos nyomás nehezedik.

Rafik Hariri, a libanoni szunnita közösség vezetője ellenezte a Szíria-barát Emile Lahoud köztársasági elnöki megbízatásának meghosszabbítását. A kibontakozó hatalmi harcban azonban Hariri alulmaradt, és kénytelen volt lemondani kormányfői posztjáról. A vita mögött nemcsak politikai, de gazdasági kérdés is állt. Hariri, aki sokat tett országának a polgárháború utáni újjáépítéséért, a Libanonban dolgozó egymillió szíriai telepesben a gazdasági fejlődés akadályát látta. Asszad alavita kormánya Libanonban a legnépesebb síita közösségre támaszkodva tartja fenn a keresztény és szunnita lakosság feletti uralmát.

A libanoni parlament az ellenzéki képviselők bojkottja miatt nem ült össze a választási reform megvitatására. A képviselők nemzetközi vizsgálóbizottság felállítását követelik Hariri meggyilkolásának kivizsgálására. A Szíria-barát kormány a parlament elnöke, Nabih Berri Ain al-Tineh-i otthonában ülésezett. Berri az ülés után – a libanoni Daily Star szerint – kijelentette: a kormány nyílt, feltételek nélküli nemzeti vitát kezdeményez a Taif-egyezmény alapján. Az ülésen részt vett Omar Karami kormányfő, Hasszan Naszrallah, a Hezbollah síita terrorszervezet főparancsnoka, 19 miniszter és 33 parlamenti képviselő. A parlamenti választásokat a kormány április közepén akarja megtartani. Az ellenzék ezzel szemben azt követeli, hogy a választásokat a szíriai katonák kivonulása utánra időzítsék.

Szíria 1975-ben, egy évvel a polgárháború kirobbanását követően vezényelte katonáit a cédrusok országába. Az 1989-ben megkötött Taif-egyezmény azonban arra kötelezte a szomszédos Szíriát, hogy a polgárháború befejeztével vonja ki egységeit. Ám tizennégy év telt el azóta, és a 15 ezer fős szíriai kontingens változatlanul Libanonban tartózkodik. Tavaly szeptemberben az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1559-es számú határozatában szólította fel Damaszkuszt katonái kivonására. A fokozódó belső és külső nyomás hatására Asszad szíriai elnök ígéretet tett Amr Musszának, az Arab Liga főtitkárának arra, hogy "a szír egységek hamarosan kivonulnak Libanonból".

"Találkozónkon Asszad elnök több ízben is kijelentette, hogy végrehajtja a Taif-egyezményt és visszavonul Libanonból" – jelentette ki Mussza, damaszkuszi találkozójukat követően. "Rövidesen lépések történnek ebben az ügyben" – tette hozzá az arab politikus. Politikai elemzők azonban kétségbe vonják Asszad valóságos elkötelezettségét. Álláspontjuk szerint Asszadnak nem áll szándékában kivonulni, csak a Szíriára nehezedő nemzetközi nyomást akarja csökkenteni.

Olvasson tovább: