Kereső toggle

Helyszíni beszámolók Kijevből

Moszkva nem mond le Ukrajnáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kulik Alexander Mihajlovicsellenzéki képviselő

– Ön jelen volt a szavazáson, a voksok leadásánál?

– Kijevi önkormányzati képviselőként, valamint a "Mi Ukrajnánk" ellenzéki frakció tagjaként részt vettem a szavazatok leadásánál. 

– Találkozott visszaélésekkel?

– Amikor áthelyeztek egy másik kerületbe felügyelni, rengeteg választási csalásnak voltam szemtanúja, illetve értesültem róluk első kézből. 



Az ellenzék jelöltjének támogatói aláírásukkal kampányolnak Juscsenko mellett. Kiitta a méregpoharat Fotó: Reuters

– Tudna egy-két esetet említeni?

– Például voltak olyan urnák, amelyekbe vegyszert tartalmazó "szavazólapot" dobtak be. Ez a savas anyag az urna kiürítésekor, de volt hogy már előtte, a többi lapra került és megsemmisítette a szavazatokat. Ennél kevésbé feltűnő csalás volt az a technika, amikor trükkös kínai tintával töltött tollakat helyeztek el a szavazófülkékben, melyek tintája hamar eltűnt a papírról. Sok botrány született ebből, mivel a szavazás végén nem volt mit
jegyzőkönyvbe venni, egyszerűen "elpárolgott" a szavazat. A mi kerületünkben ezt azért nem lehetett megcsinálni, mert a "Mi Ukrajnánk" párt képviselői többségben voltak, és sikerült a szavazásnak törvényesen előírt kereteket biztosítani.

– A csalással szembesülve mi volt az első reakció az emberek részéről?

– Felháborodás. Félmillióan mentek ki az utcára csak Kijevben, ahol a csalásokat is bekalkulálva, az emberek háromnegyede Juscsenkóra szavazott. Ezért a városi tanács gyorsan úgy döntött, hogy megteremti egy békés demonstráció alapját. Segítőket küldtek ki, ételt-italt adtak, a vidéki tüntetőknek szállást biztosítottak. Összességében rend volt, nem történt erőszakos cselekmény. Érdekes módon a keleti tartományokban sem, mint Lugan, Krím, vagy a donyecki régiók. Biztosak voltunk benne, hogy a rendőrség nem fog beavatkozni, bár voltak olyan híresztelések, hogy orosz katonák ukrán uniformisba öltözve riadókészültségben voltak. 

– Úgy hallottam, a keleti régiók el akartak szakadni, mert ők a jelenlegi kormányerőket, Janukovicsot ismerik el győztesnek.

– Igaz, hogy rá szavaztak, de csupán az egyoldalú média defektes működése miatt. Valójában információblokád volt. A térség nem rendelkezett objektív televíziócsatornával, csak a Janukovics által irányított médium képviseltette magát hatékonyan. A kampány alatt talán a TV5 nevezet? adó volt az egyetlen, amelyet kiegyensúlyozottnak nevezhetünk, a keleti térségekben azonban nem volt ilyen. Ott csak egy adást nézhettek az emberek, de azt is csak hajnalban és éjjel, így kevés emberhez jutott el az üzenete. Láthatóan mostanra a keleti régiók lakosai is megértették, hogy mennyire csőbe húzták őket. Egyértelművé vált, hogy szinte csak Kijevben volt nagyjából demokratikusnak nevezhető a választás.

– Hogyan tudtak ilyen nyilvánvalóan csalni egy demokratikusnak nevezett választáson?

– Kezdjük ott, hogy az ellenzéki megfigyelőket kizárták a választási bizottságból. A keleti térségben pedig még a nemzetközi delegációkat és ellenőröket sem engedték oda. Az egész választási procedúrát lényegében
Janukovics emberei bonyolították le. Volt, ahol egy tömbben is bedobhatták a voksokat
Janukovics nevére, az egyik megyében – Nyikolajevszkaja Oblasztyban – a szavazók 35 százaléka, tehát minden harmadik ember beteget jelentett és mozgóurnát kért, ami ugye még kevésbé ellenőrizhető formája a szavazásnak.

– Kucsma államfő nem lépett ez ügyben?

– Az egész csalás benne volt a forgatókönyvében. Három nappal a második forduló előtt a Legfelső Tanács hozott a választásokkal kapcsolatban egy törvénymódosítást, amely tiltotta volna a mozgóurnák alkalmazását és a saját szavazókörön kívüli voksolást, mivel nyilvánvaló lett az ezekkel való visszaélés lehetősége. De Kucsma ezt nem írta alá, azzal indokolva döntését, hogy már kétmillió engedélyt kiosztottak a távolmaradóknak. Ezzel kapcsolatban egy képviselő megjegyezte, hogy számára furcsa, miért pont választások idején utazik el kétmillió állampolgár, ráadásul úgy, hogy mindenképpen szavazni szeretne. Olyanok is voltak, akik kaptak szavazó talonokat, és egész nap szavaztak abban a régióban, ahol csak eszükbe jutott, és persze többször is. Sem a parlamentnek, sem az embereknek nem volt már bizalma a Központi Választási Bizottságban, és a parlament is konfliktusba került a kormánnyal, de Kucsmát ez nem érdekelte. 

– Mi jogosította föl Moszkvát, hogy ilyen leplezetlenül kivegye részét az elmúlt napok eseményeiből, gyakorlatilag Ukrajna belügyi kérdéseiből? 

– Ez többkomponens? dolog. Egyrészt Ukrajna több mint 350 évig Moszkva befolyása alatt állt, és Oroszország még most sem tudta feldolgozni, hogy egyik bástyája függetlenné vált. Máig attól tart, hogy ha esetleg elveszítené Fehéroroszországot és Ukrajnát, ázsiai országgá válik, mivel nem maradna semmije, ami összekötné Európával. Vallási kérdésekben szintén erősen kötődik Ukrajnához, mert az orosz ortodox egyház szellemi központja a mai napig Kijevben van. A moszkvai egyházfők attól tartanak, hogy ha az ukrán egyház leválik róluk, akkor Oroszország "elmuzulmánosodhat". Ezért minden eszközzel Janukovicsot támogatták a választáson. 

– Miért ragaszkodott a végsőkig Vlagyimir Putyin orosz elnök Janukovics kinevezéséhez?

– Erre roppant egyszer? a válasz: Moszkvának a befolyásolás a lényeg. Az orosz Nemzetbiztonsági Szolgálat rendelkezik olyan, Ukrajnában sem található, kompromittáló titkosszolgálati anyagokkal
Janukovicsról, amelyek birtokában bármikor irányíthatóvá válik. Juscsenkót azonban már nem tudnák ilyen egyszerűen pórázon tartani. Nézze meg, a legutóbbi találkozásuk alkalmával Putyin még a reptérre is kiment Janukovics elé, hogy azon melegében elmondhassa követeléseit. 

– Igaz, hogy Juscsenkót megmérgezték?

– Mindenki tudja, hogy Juscsenkót megmérgezték. Ausztriában gyógyították, de a bizottság, amely ezt az ügyet vizsgálta, a kormánytól érkezett, így eredmény hiányában lezárták az ügyet. A választáson aztán azzal piszkálták az embereket, hogy ne szavazzanak beteg emberre, lám, hogy néz ki. De Juscsenko nem ijedt meg arcának eltorzulásától, és még tovább növelte népszerűségét. Amíg ő kórházban feküdt, Janukovics folyamatosan kampányolt ellene. 

– December 26-án lesz az újra kiírt választás. Ugyanazok a jelöltek indulnak? 

– A Legfelsőbb Bíróság ítélete szerint csak a második forduló érvénytelen, tehát azt ismételtetik meg. Ezért a jelöltek ugyanazok maradnak.

Viktor Ostaseszkij kijevi üzletember

– Ön kint volt a tüntetésen?

– Igen, a legelső naptól kezdve, éjjel-nappal, a kormányépülethez emelt blokádnál álltam. 

– Mi vitte ki az embereket az utcára?

– Az egész a választás első fordulója után kezdődött. Gyanúsan sokáig visszatartották az eredmények kihirdetését, és a dolgok nem úgy alakultak, ahogy a hatalmon levők mondták. Amikor a második forduló után is húzódott az eredmények nyilvánosságra hozatala, a bizonytalanság és a kormányzattal szembeni elégedetlenség miatt vonultunk ki az utcákra. Ráadásul ekkorra ténnyé vált a választási csalás, ezért azt követeltük, hogy számlálják újra a szavazatokat. Az ellenzéki képviselők mindeközben nagyon kértek minket, hogy semmi törvénytelent ne tegyünk. Kiderült, hogy keletről vonatokkal hoztak embereket szavazni, Janukovicsra. Csupán be kellett jelenteniük, hogy nem otthon fognak voksolni, így vihették őket egyik szavazóhelytől a másikhoz, kisbuszokkal. A vidéki, falusi és kisvárosi kormányzati hivatalnokokról, "csinovnyikokról" pedig megtudtuk, hogy különböző módszerekkel rettegésben tartották az embereket, akik többek között munkájukat féltve, a kormányoldalra voksoltak. Voltak esetek, amikor kocsikkal érkeztek leborotvált fejű, erős testalkatú fiatalok a szavazókörökbe, hogy jelenlétükkel pszichológiai nyomás alá helyezzék az embereket.

– A karhatalom hogyan viszonyult a tüntetőkhöz, volt összetűzés?

– Nem. A rendőrök inkább csak figyelemmel kísérték az eseményeket, és most az ellenzéken belül sem voltak a kormány által beépített provokátorok, akik 2001-ben rendőröket dobáltak, és verekedést kezdeményeztek. Ebből tanulva a tüntetők kerülik a konfliktushelyzeteket, békésen intézik a dolgaikat. A békés tüntetőket egyébként az otthonmaradt emberek buzgón támogatják, mert tudják, hogy ez az egyetlen remény a helyzet igazságos rendezéséhez. 

– Nem bénult meg az élet a tüntetések miatt?

– Kijevben mindig is rend volt, ezekben a napokon is rend van. A tömegközlekedés is jó, minden ritmikusan működik. A választások idején romlott a gazdasági helyzet, ami sajnos meglátszott az emberek életszínvonalán is. A kormány ugyanis nagyon sok pénzt költött önreklámra, így a fizetések a legtöbb helyen máig késnek.

– A választási kampány során nem érezte a társadalom kettészakadásának veszélyét?

– Ennek veszélye csak azóta áll fenn, amióta a hatalom mesterségesen gerjeszt konfliktusokat. Jó példa erre az orosz nyelv hivatalossá tételének kérdése, amivel – ügyesen a választásokra időzített kampányfogásként – sikerült Janukovicsnak megosztania a társadalmat. Juscsenkót a kormányzati körök is igyekeztek akadályozni a kampányban. A demonstrációnkig csak egy olyan tévécsatorna volt, amely az ellenzéket támogatta, de ezt sem lehetett mindegyik térségben fogni, és akkor is csak rövid ideig sugározhatott. A többi adó a kormány kontrollja alatt állt, vagy kereskedelmi adó volt, és mindig negatív színben tüntették fel Juscsenkót. Janukovics kampánya ennek ellenére sem érte el célját, noha óriási pénzösszegeket emésztett föl, Kijev csak az ő képével volt teleplakátolva. Az emberek legalább látták, milyen drága nekik ez az politikus, mennyi mindenre futja neki a közpénzből. A kormányoldal Juscsenko nevében írt negatív tartalmú röpiratokat szórt szét Ukrajnában, és Amerika-barátsággal próbálták lejáratni. Két nappal a második forduló után olyan szórólapokat terítettek Juscsenkóról, ahol Hitler mellett áll lábai alatt heverő országán, a következő kommentárral: "Hitler a múlt, Juscsenko a jövő". Az állami médiából több embert azért rúgtak ki, mert nem volt hajlandó megtévesztő, hamis információt közölni az ellenzékről. Ezt a projektet – nem hivatalos információim szerint – maga a kancelláriaminiszter irányította. Ezek miatt számtalan feljelentést lehetett volna tenni, ha nem lenne korrupt a bíróság Kucsma elnök jóvoltából.

– A köztársasági elnök nem politika feletti funkció Ukrajnában?

– Elvileg lehet, a valóság azonban az, hogy Kucsma tízéves uralma alatt évről évre nagyobb befolyásra tett szert. A bírókat például bárhol az országban ő választja ki, nem a bíróság. Így nem is függetlenek, ha pedig nem a szájíze szerinti ítéltek születnek, elbocsátások következnek, és lojális szakember kerül a megüresedett helyekre. 

– Igaz az, hogy Janukovicsot megáldotta a moszkvai pátriárka?

– Nem csak ő, kapott áldást a Jeruzsálemben székelő ortodoxoktól is. Én annak a hölgynek a véleményét osztom, aki azt mondta nekem a tüntetésen, hogy ha Janukovics valóban hívő lenne, akkor nem kürtölné ki ország-világ előtt, hogy megáldották, hanem személyes ügyként kezelné. De neki és az egyháznak agitációs célja van vele. A múlt szombaton elmentem egy pravoszláv monostor előtt, ahol emberek gyülekeztek, és azt hirdették, hogy csak egy céljuk van: a béke megteremtése a kormányoldal segítségével. Az egyik hívőn a kormányfő arcképét ábrázoló kitűzőt is láttam, kezében imakönyv volt. Ők azt skandálják, hogy "Janukovics, az igazságos", mi pedig azt: "A szabadságot nem lehet megállítani". Nyíltan csak a moszkvai pátriárka agitálta az embereket, a protestánsok és a többi egyházak erre kimentek a tüntetőkhöz a terekre és a visszaélések, illetve igazságtalanságok ellen emelték fel a szavukat. 

– Mi történt a második forduló óta?

– A köztársasági elnök nem hajlandó aláírni a kormány feloszlatását, megpróbálja ezt a kérdést is elhúzni, ameddig lehet, noha az Országgyűlés már kifejezte bizalmatlanságát a kabinet felé. E mögött persze az húzódik meg, hogy a korrupcióval és visszaélésekkel vádolt miniszterek ellen várhatóan meginduló eljárások kezdetét kitolják, és addig eltüntetik a nyomokat. 

– Interjúalanyként nem tart retorziótól a hatalom részéről?

– Tegnap még nem adtam volna a nevem a cikkhez, de átgondoltam a dolgot. El kell mondani a dolgok állását az embereknek. Vezetőink azt hiszik, hogy a törvényt át lehet lépni, azzal vissza lehet élni úgy, hogy senki sem tudja meg. Az információk azonban mindig kijutnak a megfelelő fórumokhoz.

Olvasson tovább: