Kereső toggle

Mágia és szórakoztatóipar a harmadik évezredben

Illúzió vagy titkos tudomány?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása
A pillanat, amikor David Merlinit a beton szarkofágban a Dunába eresztik. Hallgat a mély Fotó: MTI

A tanévkezdés előtti napra világraszóló produkciót hirdetett meg David Merlini huszonhat éves illuzionista. Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia előtt az önmagát "a világ legfiatalabb szabadulóművészének" tituláló olasz-magyar származású Merlinit egy akváriumba engedték, majd rázúdítottak négy tonna betont. A betonba öntött férfit tíz órával később egy daru segítségével a Lánchídról a Dunába eresztették. Merlini jó két perccel később jelzőfénnyel a kezében felbukkant a víz színén. Az élő televíziós közvetítést kétmillióan nézték végig. David Merlini a múlt század leghíresebb, szintén magyar származású illuzionistája, Harry Houdini reinkarnációjának tartja magát. Egy nemzetközi hír? szakember, Rudy Steffish szerint Merlini "a harmadik évezred legnagyobb szabadítója".



A pillanat, amikor David Merlinit a beton szarkofágban a Dunába eresztik. Hallgat a mély Fotó: MTI

David Merlini saját bevallása szerint két napja nem aludt produkciója előtt. Elmondta, tart attól, hogy valamit esetleg elfelejt, és ezzel kockára teszi az életét. Amikor a Roosevelt téren felépült az akvárium, Davidet beleengedték, majd megérkezett a teherautó a négy tonna építőanyaggal. Egy betonszakértő is megjelent a helyszínen, aki igazolta az anyag valódiságát. 

Miközben nyakig volt a lassan szilárduló anyagban, sorban érkeztek a sztárvendégek is, hogy elbeszélgessenek a mágussal. Ott volt többek között Ernyei Béla színész, Besenyei Péter műrepülő világbajnok, Tornóczky Anita, Medgyessy Péter nevelt lánya és egy valódi főherceg is, Michael James Alexander Stewart, a skót Stewart-ház trónörököse, az Európai Hercegek Tanácsának elnöke, a Jeruzsálemi Templom Rend nagymestere.

David Merlini élete legveszélyesebb produkciójára két és fél évig készült, több mint kétszáz ember vett részt a mutatvány előkészítésében. A fiatal szabadulóművész 1978. október 31-én, Halloween napján született Budapesten. Ennek a dátumnak Merlini különleges jelentőséget tulajdonít. Ugyanis ugyanezen a napon halt meg ötvenkét esztendős korában a világ leghíresebb illuzionistája, Harry Houdini, pontosan ötvenkét évvel korábban, 1926-ban. David Merlini a honlapja tanúsága szerint Houdini (lásd keretben) reinkarnációjának tartja magát, mondván, a magyar származású szabadulóművész a halálos ágyán megjövendölte, hogy egy nap visszatér majd új testben. 

Merlini sokáig Olaszországban élt. Hangzatos nevét nem a m?faj szokása szerint választotta magának, hanem olasz apja után kapta. Édesanyja énekesnő volt egykor Magyarországon, de később Itáliába költözött. Amikor zongoraórára szerette volna járatni a fiát, őt a billentyűk helyett a teremben található szekrények zárjai bűvölték el, s a tanárnő megtörten közölte a mamával, felesleges a gyereket zenére oktatni, adja inkább lakatosinasnak. "Torinóban éltünk, ott van Európa legnagyobb bűvészklubja, aminek tizenhárom évesen tagja lehettem" – magyarázta Merlini egy interjúban. – "Sosem vágytam arra, hogy kártyatrükkökkel szórakoztassam a közönséget, inkább Houdini példája lebegett a szemem előtt." Edzeni kezdte tehát a tüdejét: halak helyett használta az akváriumot, mégpedig edzésre. Ám mivel egyedül nem tudta magát összekötözni, a barátok segítettek neki, aztán baltával a kézben várták, hogy ha kell, hát szétverhessék az akváriumot. Később Magyarországra költözött, s járta a világot produkcióival. Láncokkal összekötözve, vagy éppen kényszerzubbonyba zárva mutatta meg, hogy képes a legextrémebb körülményeken is uralkodni. Egyszer, amikor az Északi-tenger jeges vizéből szabadult, közel járt a halálhoz. A halálközeli élményekről elmondta, hogy megszokta már, de bízik a segítőiben, akik eddig mindig képesek voltak segíteni rajta az utolsó pillanatban.

Merlini álmában találja ki egyre extrémebb produkcióit. Ezért minden este az ágya mellé tesz egy jegyzetfüzetet, hogy ébredés után gyorsan lerajzolhassa a megálmodott attrakciót. Nevezetes szabadulásai között szerepelt az, amikor 2001-ben lefagyasztatta magát több mint egy napra. Tavaly a Vasúttörténeti Múzeumban mutatta be Blaszfémia (Istenkáromlás) cím? produkcióját. Az attrakció címe onnan származik, hogy Merlinit – a sátánizmusból ismert szimbólumon – megfordított vaskeresztre feszítve, fejjel lefelé lógatják bele egy akváriumba, amelyből lángnyelvek csapnak ki.

Egy interjúban azt állította, hogy nincsenek emberfeletti képességei, de titkairól nem hajlandó felfedni a leplet. "Sok trükk kell a túléléshez" – tette hozzá rejtélyesen. A nagy dunai szabadulás költségvetése kilencvenöt millió forint volt, amelyet szponzorok álltak. David Merlini találkozott már a világ leghíresebb illuzionistájával, David Copperfielddel (lásd keretes írásunkat), aki elismeri jóval fiatalabb kollégája sikereit. Copperfield egyszer egy magyar televíziós műsorban arra ragadtatta magát, hogy kijelentette: ha valami miatt nem tudnék fellépni, hívjátok Merlinit! 

Egy mágus titkai

David Copperfield, eredeti nevén David Seth Kotkin 1956. szeptember 16-án született az Egyesült Államokban. Már tizenkét évesen fellépett bűvészként. Nem sokkal később ő lett a legfiatalabb bűvész, akit az Amerikai Bűvésztársaság felvett a soraiba. Tizenhat évesen már a New York-i Egyetemen tanított bűvészkedést.

David Copperfieldet a közönség és kritikusok is a világ legnagyobb mágusának tartják. Tévés megjelenések, világ körüli turnék, Broadway-show jegyeladási rekordjai – a hetedik legjobban fizetett "szórakoztató" előadó a világon. Copperfield létrehozta a mágikus művészetet: eltüntette a New York-i Szabadságszobrot, keresztülment a Kínai Nagy Falon, repült a levegőben, és eltüntette a közönség tagjait, majd olyan helyekre varázsolta őket vissza, ahova nem várták volna. 

Copperfield megváltoztatta a világ mágiáról alkotott véleményét. Turnéi során jegyeladási rekordokat döntött meg mindenfelé. Ő az első élő illuzionista, akinek csillaga van a hollywoodi Hírességek Sétányán. A francia kormány lovaggá ütötte, birtokolja "Az Irodalom és Művészet Lovagja" címet, és a Fordham Egyetem tiszteletbeli irodalomdoktorrá avatta. Copperfield Nemzetközi Varázsló Művészeti Múzeuma és Könyvtára számos antik kelléket, könyvet és más bűvészettel kapcsolatos történelmi tárgyat mutat be. A világ legnagyobb tematikus múzeumában megtalálhatóak a mágiával, illúzióval és hasonló művészetekkel kapcsolatba hozható tárgyi leletek és a ma már történelminek számító dokumentációjuk is. 

Egy méltatója szerint David Copperfield "forradalmasította a mágiát."

Főbb produkciói: 

• David Copperfield nézők gyűrűjében eltüntetett egy repülőgépet. 

• A New York-i közönség és mintegy 50 millió televíziónéző előtt láthatatlanná tette a Szabadságszobrot. 

• Átgyalogolt a Kínai Nagy Falon úgy, hogy ezrek vették körül. 

• Keresztüllebegett a Grand Canyonon. 

• Az első ember volt, aki kiszökött Alcatraz börtönéből. 

• Megszökött egy felrobbanó épületből, és túlélte a Niagara vízesés szakadékába való fejesugrást. 

• Megemelte a hetven tonna súlyú Orient Express kocsiját szemtanúk előtt. 

• Hét alkalommal lépett fel az Amerikai Egyesült Államok elnökei előtt. 

(forrás: Ticket Express)

Houdini: a magyar mintakép

Harry Houdini, a világhír? szabadulóművész és illuzionista 1876-ban született Budapesten, jóllehet ő maga azt állította, hogy Appletonban, az USA Wisconsin államában látta meg a napvilágot. E kisváros egyébként mind a mai napig azzal próbálja a turistákat odacsalogatni, hogy a világ legnagyobb mágusa itt született. Houdini eredeti neve Weisz Erik volt és négyévesen (mások szerint kétévesen) került Amerikába. Apja rabbi volt, otthon magyarul, jiddisül vagy németül beszéltek, angolul nem. 

Erik állítólag akkor nyitotta ki az első zárat, amikor kiskorában egy darab süteményt szeretett volna a konyhából szerezni. Művésznevét csak hosszú évekkel színpadra lépése után, Robert Houdin akkor már világhír? bűvész tiszteletére vette fel.

Nyolcévesen már dolgozott: újságot árult, cipőt pucolt, minthogy családja rendkívül szegény körülmények között élt. Kilencéves volt, amikor artistaként beállt egy vándorcirkuszba. Más források szerint nem tornászként, hanem kártyatrükkökkel kereste a kenyerét. 


Később azonban már a "Bilincsek királya" néven emlegették, hiszen nem csupán amerikai városi seriffek, hanem a brit Scotland Yard által ráerősített acélbilincsekből is könnyedén kiszabadult. Később ezt a tevékenységet tovább fejlesztette, és szinte valamennyi nagyobb amerikai börtönépületből megszökött. (Garfield elnök merénylőjének cellájából is kiszabadult.) Németországban, Essenben a Krupp Művek munkásai speciális acélszerkezetet készítettek számára, de hetvenezer ember ámulatára innen is kijutott. 

1894-ben Houdini feleségül vette Beatrice (Bess) Rahnert, majd a századfordulón Európába utazott, ahol korábban már fellépett néhányszor, most azonban öt évig folyamatosan itt is maradt. 1905-ben tért vissza Amerikába. 1913-ban mutatta be a maga által konstruált "kínai vízi kínzókamrát". Különösen szerette a víz alóli szabadulásokat: lélegzetét akár négy percig is képes volt visszatartani, amit otthon a fürdőkádban gyakorolt. 

Houdini nem csupán a bűvészetben volt úttörő: 1916 és 1923 között öt filmet is készített. Valószínűleg csak 1926-os halála akadályozta meg abban, hogy hangosfilmekben is szerepeljen. 1918-ban, a New York-i Hyppodrome-ban eltüntetett egy elefántot – a legnagyobb dolgot, amelyet bűvész addig láthatatlanná tett. 

A szabadulóművészt sorozatban kilenc alkalommal választották meg elnökké az Amerikai Bűvészek Társaságában, utoljára halála előtt, 1926-ban nyerte el kollégái elismerését. Houdini ugyancsak elnöke volt a londoni bűvészek klubjának. 

A mágus halálát egy montreali különleges bemutató okozta. A nemzetközi hír? McGill egyetem hallgatóinak tartott előadást a "spiritualizmusról". A mutatványok előtt szenvedett balesetet Albany-ban, az Egyesült Államokban, de részlegesen törött lábával is elutazott Kanadába, Montrealba. A "spirituális trükkök" előadásakor kijelentette a diákoknak: hasizmai olyan erősek, hogy bármilyen ütést sérülés nélkül képes elviselni. 

Az egyik egyetemista ekkor figyelmeztetés nélkül, időt sem hagyva Houdininek a felkészülésre, hirtelen két alkalommal is "behúzott" az illuzionistának, s a vakbél táján találta el az 52 éves mutatványost. A szabadulóművészt a Gray kórházba vitték, és megoperálták a vakbelét. Ezután napokon át, egészen haláláig öntudatánál maradt, és az orvosok szerint életét csak óriási akaratereje és energiája hosszabbította meg.

A New York Times Houdinit a modern idők legnagyobb showmanjei közé sorolja. Houdini néhány kivétellel maga találta ki trükkjeit, és csak négy legközelebbi segítőtársa tudta a legnehezebb mutatványok megoldását. Egy-két számának azonban csak ő tudta a titkát, hiába is próbálná ma utánozni valaki.

(Forrás: index.hu)

Olvasson tovább: