Kereső toggle

Amerikai álom – a történet folytatódik

Hipermilliomos elnökök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politika ide vagy oda, John Kerry megválasztása esetén Amerika történelmének harmadik leggazdagabb elnökévé válhat. Milyen jelentősége van a gazdagságnak egy amerikai elnök életében? Jelen cikkünkben rövid áttekintést adunk Amerika történelmének eddigi leggazdagabb elnökeiről, nem csekély vagyonuk eredetéről. Akadt köztük sikeres üzletember, bányászatból meggazdagodott geológus, tévé- és rádiótulajdonos, de volt olyan is, aki lóversennyel és szerencsejátékokkal próbálkozott. Egyesek jómódúnak születtek, de földönfutóként fejezték be életüket, mások viszont olyan hatalmas vagyonra tettek szert, hogy elnöki fizetésüket jótékonysági célokra fordították. 

Létezik az úgynevezett "amerikai álom", miszerint bármilyen szegény háttérből származik is valaki, kitartó, kemény munkával Amerikában sikeressé és gazdaggá válhat. Egy naiv hiedelem továbbmenvén azt tartja, hogy Amerikában bármely szegénysorból származó ember egy napon elnök lehet. Bár sok igaz történet létezik, melyek igazolják, hogy ez az álom valóra válhat, az igazság azért mégsem ennyire sarkított. Több történész is alátámasztja, hogy az amerikai elnökök túlnyomó többsége a társadalmi felső tízezerből került ki. John F. Kennedy és George Washington egyenesen ultragazdagok voltak. A sorból talán csak ketten lógnak ki, Andrew Johnson és Bill Clinton, bár ez utóbbi elsöprő sikert aratott nemrégiben megjelent önéletrajzával, az Életem cím? könyvvel, mely Amerikában listavezető lett…

"Egy dolog biztos, az általános feltételezés, miszerint a legtöbb elnök szerény körülmények között látta meg a napvilágot, egyszerűen nem igaz" – írja Edward Pessen történész a Fortune magazinnak, arra hivatkozva, hogy sok államfő úgy állította be, mintha szegény sorból küzdötte volna föl magát a siker és elismerés szintjére, tették mindezt nyilván politikai okokból. Pessen szerint az eddigi elnökök több mint fele a társadalom harmadik leggazdagabb családjaiból származott, és több mint tízen voltak a leggazdagabbak közé sorolhatók. A korai elnökök szinte mindegyike végzett felsőfokú tanulmányokat, ami azért is érdekes, mert az 1800-as években az egész országban összesen talán tizenkettő felsőoktatási intézmény létezett, és akkoriban az amerikaiak mindössze egy százaléka végzett főiskolát, illetve egyetemet – jegyzi meg Jeffrey Palsey, a Missouri Egyetem történésze. A legtöbb elnök jogász, illetve katonai főparancsnok volt, vagy mindkettő. Még Abraham Lincoln is, akiről "kunyhólakó" mítosz alakult ki, valójában középosztálybeli háttérből jött, és elnökké választásakor már Illinois egyik leggazdagabb ügyvédje volt. 

Nősülni tudni kell

Az elnökök vagyonának túlnyomó része családi vagyonból származott, de lényeges vonatkozás az is, hogy nagyon sokuk eleve dúsgazdag hölgyet vett feleségül, ami szintén jócskán megnövelte vagyonukat. Ilyen volt például az imént említett Lincoln, illetve George Washington, Andrew Jackson és a jelenleg elnöki posztért pályázó John Kerry (lásd keretes írásunkat).

Kétes híre volt korábban az 1829-től 1837-ig kormányzó Andrew Jaksonnak. Bár sokan csak egy elmaradott közembert láttak benne, mégis egy Blessing nev? történész szerint a 19. század leggazdagabb elnöke volt. A jómódú családi háttérből származó jogász ugyanakkor adósságokba keveredett, amelyekből sikerült kievickélnie, és tekintélyes földbirtokos lett. Lóversenypályát üzemeltetett, ezenkívül aktívan szerencsejátékozott, eme szenvedélyei viszont mit sem ártottak politikai karrierjének. Hogy vagyonát tetézze, feleségül vette a szintén gazdag Rachel
Donelsont.

Hullámvölgyben 

George Washington volt az első és – arányaiban véve – a leggazdagabb amerikai elnök. Jómódú ültetvényes családban nőtt fel, majd feleségül vett egy rendkívül gazdag özvegyasszonyt, Martha Dandridge Custist. Egyes állítások szerint valójában hatalmas vagyona volt az egyik fő ok, amiért felkérték az amerikai forradalom vezetésére, katonai és politikai zsenialitása ehhez képest "csak" bónusz volt. Elnöksége alatt (1789–1797), költekező életmódja miatt vagyona jócskán megcsappant. Mount Vernoni főbirtokán háromszáz rabszolgát dolgoztatott, ebből százötven volt saját tulajdonában, akiket halálakor felszabadított.

Theodore Roosevelt elnököt bár a leggazdagabb elnökök közt jegyzik, anyagi élete nem túl szerencsésen alakult. Egy holland bevándorlócsalád leszármazottja volt, nagyapja pedig, Cornelius Van Schaak Roosevelt, New York város leggazdagabb kereskedői és bankárjai közé tartozott. Theodore szülei korán meghaltak, így a fiatalember farmerként és íróként kereste kenyerét. Örökségének nagy részét már elnökké választása előtt elveszítette egy szerencsétlen földüzletben, majd az elnöki posztról leköszönvén íróként dolgozott, hogy számláit kifizethesse.

Roosevelt után időrendben Herbert Hoover volt a következő – immár ténylegesen – dúsgazdag államfő 1929 és 1933 között. Az elnökök sorában valószínűleg ő volt a legsikeresebb üzletember. Mivel árva volt, oregoni bácsikája vette szárnyai alá. Kitűnően végezte el a Stanford Egyetem geológia szakát, majd számos, egyre magasabb beosztású állásokat töltött be Amerikán kívüli bányászati tanácsadó cégeknél. 1908-ban már évi százezer dollárt keresett, az első világháború idejére pedig vagyona egy- és ötmillió dollár közé esett. A háború kitörése arra ösztönözte, hogy hátat fordítson a sikernek és gazdagságnak, és addigi állásainál is jóval jövedelmezőbb posztokat utasított vissza, hogy a közéletnek szentelje életét. A leendő elnök így Belgiumban dolgozott fizetés nélkül egy segélyszervezet élén, és későbbi, elnöki fizetését is jótékonysági célokra fordította.

1961-ben került elnöki székbe a következő leggazdagabb, fentebb már említett John F. Kennedy. Az ő vagyona örökségéből származott. Apja, Joseph, eleinte jólmenő bártulajdonos volt, majd Amerika egyik leggazdagabb embere lett. Pénzügyi, film- és likőrgyártási érdekeltségei mellett különböző befektetések alkották hatalmas vagyonát. Fia, John, a Srtanford Egyetemen folytatott üzleti tanulmányait félbehagyva a második világháborúban teljesített szolgálatot. A harcok folyamán szerzett jó híre és apja busás vagyona segítette hozzá, hogy Amerika legfiatalabban megválasztott elnökévé váljon. Róla egyébként az a hír járta, hogy állandóan pénz nélkül járt, és rendszeresen a cimborái dobtak össze számára pénzt, akik aztán apja irodájának továbbították a számlát. Hooverhez hasonlóan, Kennedy is jótékonysági célokra ajánlotta fel elnöki fizetését. 

A leggazdagabb elnökök közül Lyndon Johnson azzal tűnt ki, hogy ő egész vagyonára közéleti tevékenysége alatt tett szert. Jóllehet apja virágzó farmergazdaságot vezetett, és egyben sikeres üzletember volt, vagyona nagy részét azonban elvesztette, amikor Lyndon még csak tizenhárom éves volt. Eleinte rövid ideig tanárként dolgozott, majd huszonhárom évesen politikai pályára lépett. Mire elnök lett 1963-ban, már tizennégymillió dollárt tudott magáénak. A vagyon egy része texasi földüzletekből származott, ennél azonban nagyobb jelentősége volt a tulajdonában lévő és virágzóan működő KTBC rádió- és tévécsatornának, mely évekig egyedülálló volt Austinban. 

Bush és Kerry bukszája

A 2001 óta hatalmon lévő George W. Bush Amerika 43. elnökeként mesés vagyont (15 millió dollárt) tudhat magáénak. Bár jelenlegi vetélytársa vagyonát (525 millió dollárt) meg sem közelíti, a leggazdagabb elnökök listáján így is jutott neki hely. A családi örökség az ő esetében sem elhanyagolható, azonban meg kell jegyezni, hogy jóval felülmúlja egykor szintén elnöki posztot betöltő édesapja gazdagságát. Jelentős vagyongyarapodásra a Texas Rangers nev? baseball csapatba fektetett részvényeivel tett szert.

A Bush família több generációra visszamenőleg komoly üzletemberekből állt, akik lépésről lépésre építették ki a családi vagyont. George H. Walker és Samuel Prescott Bush voltak a Bush dinasztia alapítói az első világháború ideje alatt és után. Walker egy Saint Louis-i bankár, szervezeti újjáépítésekben tette le a névjegyét. 1919-ben W. Averell Harriman őt kérte fel a Wall Street székhely? WA Harriman nev? cég elnöki posztjára. A cég olajtermelésbe, hajózásba, repülésbe és mangánkitermelésbe fektetett pénzt részben Oroszországban és Németországban az 1920-as években. Sam Bush, a jelenlegi elnök másik dédapja, az ohiói Buckeye Steel Castings nev? fegyvergyártó céget vezette. Kapcsolatban állt John D. Rockefeller-rel és Standard Oil nev? cégével. 

Prescott Bush connecticuti szenátor, a jelenlegi elnök nagyapja, a második világháború idején töltött be elnöki posztokat különböző amerikai hadiiparban érdekelt cégek élén, mint például a Dresser Industries. George H. W. Bush, a jelenlegi elnök apja szintén dolgozott a Dressernek, valamint saját külföldi olajfúró cége volt, a Zapata Offshore. 



George W. Bush. A sportpályán gazdagodott meg 

George W. Bushnak is voltak ugyan az olajiparban érdekeltségei, az ő vagyona azonban főként a Texas Rangers baseball csapatból való részesedésből származik. Bush 500 ezer dollárral szállt be, és néhány év múlva 14,9 millióval szállt ki. 

Minden bizonnyal John Kerry lenne a történelem harmadik leggazdagabb amerikai elnöke, ha a Bushsal folytatott kiélezett választási kampányból ő kerülne ki győztesen. Személyes vagyonát 525 millió dollárra becsülik, de feleségével közösen egymilliárd dollárral rendelkeznek. Kerry a napjainkban is zajló elnökválasztási küzdelem során, a republikánusok nyomására engedett betekintést az anyagi helyzetébe. Kerry a Los Angeles Timesnak nyilatkozva elmondta, hogy 2003-ban nem kevesebb mint 5,1 millió dollár bevételre tett szert, amelyből 587 ezer dollárnyi adót fizetett. Ha Kerryt megválasztják, csatlakozik azon elnökök hosszú sorához, akiket feleségük vagyona segített a sikerben. Az elnökjelölt felesége, Teresa Heinz Kerry 500 millió dollárt örökölt előző férjétől, a gyáriparos H. John Heinztől, amikor az egy repülőgép-balesetben meghalt. Kerry felesége azt is felfedte, hogy vagyonából több mint 4,6 millió dollárt jótékonysági célokra fordított. Teresa kezét viszont megkötik a törvények: férje elnökválasztási kampányára legfeljebb 2000 dollárt fordíthat.



John Kerry és Teresa. Drága páros Fotók: Reuters

Olvasson tovább: