Az irodalom visszavág

Képek a falon. Hatnak ránk Fotó: Somorjai L.

Ha végig találnánk lapozni az összes képes női magazint, legközelebb már biztos nem vetemednénk ilyesmire. Tiszta pénzkidobás lenne, ugyanis a "mi érdekli a nőket" kérdésre mindegyik ugyanazt a választ adja. Nem tudni, a kérdést ki tette fel, egyes kutatók szerint nem feltétlenül maguk a nők. Mindenesetre a lapok mindig a kornak, a társadalmi változásoknak, vagy mondjuk a piacnak leginkább tetsző válaszokat adják, így az a legvalószín?bb, hogy már a kérdéseket is ennek megfelelően manipulálták. Nem gyanús, hogy minden problémára, amit ezek a lapok felvetnek, megvan a megfelelő szer a piacon, amit helyben ajánlanak is a "jóindulatú" szerkesztők? Vékony szálú a haja? Mossa mindennap ezzel a samponnal, és elégedett lesz! Lehet, hogy korábban nem is gondolta volna a kedves olvasó, hogy elégedetlen a hajával – köszi, szerkesztőkém!

Bár a piac érdekei valószínűleg mindig is érvényesültek, egy amerikai szakértő, Naomi Wolf A szépség mítosza cím? könyvében egyenesen azt állapítja meg, hogy ezek a lapok mindig is a kormányzatok által elvárt feladatok felé terelgették a nőket. Egy évszázaddal ezelőtt a
klasszikus viktoriánus képet propagálták a nőknek, amit azzal is igyekeztek erősíteni, hogy a tanulást, az otthonon kívüli munkát a nők számára veszélyesnek tüntették fel. Meddőséggel, a női vonzerő elveszítésével ijesztgették a hölgyeket. Majd fordult a kocka, jöttek a világháborúk, és hirtelen fontossá vált a női munkaerő, lévén, hogy a férfiak a harctéren voltak. A reklámok, a szerkesztői üzenetek ezután a gyárakban, üzemekben dolgozó, bár továbbra is nőies nőt dicsőítették.

Aztán a háború végeztével a piacnak ismét fogyasztókra volt szükség, vagyis ismét meg kellett győzni a nőket az otthon, a háztartás fontosságáról, hogy újra elkezdjenek vásárolni. Ehhez a bűntudatkeltés technikáját alkalmazták: a háztartási munkák dicsérete, a háziasszonyok családjuk iránti felelőssége került előtérbe. A nőiesség, a szépség kívánalma persze végig jelen volt, teljes súlyával azonban azóta nehezedik a nőkre, mintegy a patriarchiális társadalom bosszújaként, amióta a nők végképp meghódították a munkaerőpiacot. A csinos, ápolt háziaszszony képét ekkortól váltja fel a vékony és fiatal női ideál. Magyarországon továbbra is egyfajta kettősség él tovább az elvárások terén, ami már szinte lehetetlenné teszi a tökéletes nő ismérveinek betöltését. Ezt a vegyes, valóságtól elrugaszkodott képet közvetíti az összes női lap Magyarországon.

A nálunk még felemás hírnévnek örvendő szinglikultúra egyben a fogyasztók új típusának megteremtését jelenti a piac számára. Már látható, mely területek profitálnak máris belőle, illetve új iparágak létrejöttét is segíti. Egy nemrégiben készült felmérés szerint a szinglik látogatják leggyakrabban a pszichológusokat, a kisállatok ellátására specializálódott cégek is nagyrészt az "állatbarát" szinglikből élnek, a biokozmetikumok, bioételek pedig egyenesen miattuk kerülnek a boltok polcaira. "A sovány és fiatal sztárokká kinevezett bemondónők, színésznők, sportolónők az olvasók számára elérhetetlen szerepmodell képviselői E nők büszkék a saját teljesítményükre, a sorok közül mégis számtalan esetben kiolvasható az irántuk támasztott többszörös elvárás következtében kialakult frusztráció." – írja Kádár Judit, a Kodolányi János Főiskola Angol Tanszékének amerikai irodalmat tanító munkatársa a Médiakutató cím? lapban megjelent tanulmányában.

A megcélzott csoport