Műsorvezető: Jó estét kívánok, köszöntöm Önöket. Ma délelőtt a köztársasági elnök hivatalában fogadta Szász Károlyt, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökét, aki körül június 16-a óta folyik a vita, és egyre élesebbek azok a hangok a kormánypárti oldalon, hogy távoznia kell. Gondoljátok, hogy ez afféle politikai védelem a köztársasági elnök részéről, hogy találkozott vele?
Avar János: Szász Károly azt mondta, hogy ő kérte a kihallgatást. Jóllehet neki a pénzügyminiszterrel és a kormánnyal van vitája, és nem hiszem, hogy a köztársasági elnök az, aki védelmet tudna nyújtani. Pont neki, akinek azt róják fel, hogy éveken keresztül, havi 6–7 milliós fizetésért nem igazán felügyelte a rábízott szférát, és nem vette észre, hogy az egyik nagy banknál évek óta visszaélések vannak.
Mv.: Végül is észrevette, csak nem eléggé idejében.
Galló Béla: Kezdetben Kulcsár is egy politikushoz menekült. Érdekes ez a trend, hogy a korrupciós gyanúba keveredettek egy politikusnál kérnek, idézőjelben szólva, menedékjogot.
Mv.: Mádlon kívül még egy független intézmény vezetője védte meg Szász Károlyt. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyilatkozott, hogy a PSZÁF működése nagyon jó, Szász Károly kiváló munkát végzett, sőt, ő még bővítené is a jogkörét.
Avar János: Az a baj, hogy kezd itt valami kibontakozni, ami veszélyezteti a magyar demokrácia normális működését. Azok a főtisztviselők, akiknek elvileg pártatlannak kellene lenniük, és lojálisnak a mindenkori kormányhoz, az ellenzék politikai elképzeléseit követik. Ez az ország irányíthatóságát kérdőjelezi meg.
Galló Béla: Ez egy tizenkét éve tartó folyamat, ami most csak megerősödik. Nyilván azért, mert az elit közötti és az eliten belüli harc is erősödik, és ehhez egyszerűen eszközként használják fel az állami szerveket.
Várkonyi Tibor: A Fidesz a lojálisait ültette be ezekre a posztokra. És ez bejött neki, hiszen nem véletlen, hogy például Polt Péter leállítja a nyomozásokat olyan esetekben, amelyek az előző érával kapcsolatosak.
Mv.: Még egy elágazás a Szász Károly-történethez: ellenzéki politikusok azt mondják, hogy azért kívánja a kormány a vizsgálatot Szász
Károly ellen, mert a pénzügyi felügyelet rájött olyan stiklikre, amit egy olyan bank követett el, amelynek anno Medgyessy Péter volt a vezetője.
Avar János: Ez fura, hiszen Medgyessy 2001-ben lemondott, hát hogyhogy két vagy három évvel később vettek észre valamit?
Mv.: Medgyessynek ugyanúgy csak vezetői felelőssége van, ahogy Szász Károlynak mint a PSZÁF elnökének felelőssége van azért, hogy a munkatársai mit tesznek, vagy ahogy Rejtő E. Tibor ártatlan abban, ami történt, de felelőssége van abban, hogy a munkatársai mit csináltak.
Mv.: Uraim, beszéljünk akkor a közvélemény-kutatásról. Két nagy intézetnél, a Gallupnál és a Mediánnál átvette a Fidesz a vezetést, a Szonda Ipsosnál nem. Lehet-e ebből messzemenő következtetést levonni?
Várkonyi Tibor: Igaz, hogy csak 2006-ban lesz választás, és addig még rengeteg minden történhet. De ez az eredmény egy komoly jelzés a mai kormánynak, hogy nagyon sok kérdésben nem jól politizál.
Avar János: Figyelemre méltó, hogy felment negyvenhat százalékra a nem válaszolók aránya. A Fidesz szavazótábora láthatóan kitartott a pártja mellett, a szociké pedig lecsökkent, mert átmentek bizonytalanba. De én még nem látom annak a jelét, hogy átpártoltak volna a Fideszhez. Ez mindenképpen egy kritika, és a gazdasági helyzet romlása miatt érthető is.
Várkonyi Tibor: Az SZDSZ feljövése pedig az adócsökkentési javaslatból is fakadhat.
Mv.: Ez nyilvánvaló. Másodlagos jegyek is utalnak a szocialisták visszaszorulására: Medgyessy Péter hat, Kovács László öt, Lendvai Ildikó és Lamperth Mónika hat-hat pontot esett vissza a népszerűségi listán, ahol egyébként Kuncze Gábor és Orbán Viktor javított.
Várkonyi Tibor: Szerintem a kormány nem jól kommunikál, és nagyobb mértékben kellene odafigyelnie az ország gondjaira is.
Mv.: Bár ugye ismertünk egy kormányt nem is olyan rég, akiről mindenki azt mondta, hogy milyen jól kommunikál, aztán mégiscsak elvesztette a választást.
Avar János: A mostani mutatókban azért benne van ez a Szász-ügy is. Annak ellenére, hogy kevesen tudják: négy-öt éve folyik ilyen visszaélés állítólag a K&H Banknál. Érthetetlen: Szász Károly akkor miért nem csapott le, ha csak az akkori ellenzék volt érintett? Orbánék nem voltak ilyen kíméletesek.
Galló Béla: Na, én azért nem vagyok biztos, hogy minden választópolgár ingerküszöbét elérik ezek a korrupciós botrányok, hogy ez alapján alakítanák a véleményüket. Sokkal inkább az ötvenharmadik heti nyugdíj vagy a lakáshitel alapján, ami elég rosszul volt kommunikálva.
Mv.: Akkor beszéljünk kicsit a miniszterelnök és az ellenzék beszédstílusáról.
Várkonyi Tibor: Nos, amíg a kormány jó lépéseket tesz, addig jó a kommunikációja, de ahogy elkezdődnek a problémák, és meg kell szorítani a kiadásokat, akkor romlik a kommunikációja, és nyilvánvalóan az ellenzék ezt ki is használja.
Várkonyi Tibor: Elhoztam magammal Orbánnak a híres augusztus 20-i beszédét. Idéz Hómann Bálinttól, Klebelsberg Kunótól, Churchilltől, Ortegától, tehát ez egy összeollózott beszéd, ahol eredeti gondolatot nem lehet találni. Ami nem meglepő, hiszen Orbán az utóbbi időben semmi eredetit nem mond, közhelyeket hangoztat. Viszont én Ortegánál azt olvastam, hogy ő egy liberális politikus, aki a liberalizmusért tűzön-vízen keresztülmegy, 1926-ban azt írja, hogy az egyesült Európáért küzd!
Galló Béla: Egy ilyen ünnepi beszédtől szerintem joggal lehetne koherenciát, politikai koncepciót várni. Nem pedig idézetek egymásra halmozását, szecskázását.
Avar János: Az igazság az, hogy tele van banalitásokkal ez a beszéd, amiket ügyesen ad elő, különösen a vége nagy ívű, amikor azt mondja, hogy légy önmagad, mert mindenki más már foglalt. Ez egy graffiti-gyűjteményből van egyszerűen kilopva.
Várkonyi Tibor: Ha végigtekintjük a választási vereségük óta eltelt több mint egy esztendőt, és előszedjük Orbán beszédeit, akkor kiderül, hogy egyre üresebbek lettek, ami nyilván abból fakad, hogy nem tudta a mai napig megemészteni a választási vereséget.
Galló Béla: Ha nem tartjuk zseninek Orbánt, akkor már egy kicsit túl sokat beszéltünk az ő beszédéről, szerintem. Nézzük Medgyessy beszédét, amit augusztus 19-én kifütyült a közönség egy része.
Avar János: Szerinted tudott volna Medgyessy bármi olyat mondani, amire ezek az emberek nem fütyültek volna?
Várkonyi Tibor: Válasszuk szét a dolgokat, a kifütyülés mögött valóban volt egy politikai tendencia is. De ha ugyanígy, tüzetesebben vizsgáljuk a Medgyessy-beszédet, az ugyanolyan közhelygyűjtemény, mint Orbáné. Sőt, ez a beszéd nem is volt az alkalomhoz és helyhez méltó.
Galló Béla: És feleslegesen hosszú volt.
Várkonyi Tibor: Egy kulturális eseményen a miniszterelnök köszöntse a művészeket, de ne akarjon tizenvalahány percig politikai beszédet mondani. Szent István van, ünnepelek, de akkor nem politizálok.
Galló Béla: Ez is a politikai elit m?fajzavarára utal, hogy itt a nemzeti ünnepeket mindig a pártpolitika alapján próbálják elrendezni. Szili Katalin most nem politizált a beszédében, és talán Mádl Ferenc sem Gödöllőn
De visszatérve a Medgyessy-beszédhez: kommunikációs gyengeségre utal, hogy pont egy örömkoncert előtt mondta el a kormányfő ezt a beszédet a jóléti állam végéről, ráadásul egy jócskán megvárakoztatott közönség előtt, aki nem erre számított, hanem egy koncertre.
Avar János: Igen, Orbán ügyesebben megy át aktuálpolitikába, az ő beszédírói valószínűleg jobbak.
2003. 08. 29. (VII/35)
