Kereső toggle

Halálos veszélyt rejthet a barnulás

A napsugárzás árnyoldalai

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A napsugárzás – az élet egyik alapvető feltétele – mára komoly kihívást jelent úgy a tudományos világban, mint hétköznapi szinten: a Nap életet adó fénye egyre gyakrabban halált hoz. Az ózonlyukról már nem csak beszélünk, érezhető is a hatása, szinte éget a fény. A napon eltöltött idő mértéke ismerten összefügg bizonyos betegségek kialakulásának esélyeivel. Itt elsősorban a különféle bőrráktípusokat kell megemlíteni, de egyre gyakoribb a fény okozta szürke hályog, továbbá a túlzott napozás befolyásolja a fertőző betegségekkel szembeni védekezőképességet, veszélyezteti az oltási programok hatékonyságát, és nem utolsó sorban felelős a bőr korai öregedéséért is. 

A napfény káros hatásairól ilyenkor szezon idején sokféle és gyakran ellentmondásos információk áradata lepi el hétköznapjainkat. Idén olyan megdöbbentő adat is napvilágra került, hogy húsz év múlva minden ötödik ember bőrrákos lesz. Az ijesztő statisztikák, jóslások ellenére mégis napfürdőző tömegekkel teli strandok, tengerpartok árulkodnak a problémával szembeni struccpolitikáról. Ezt a cinikus viselkedést egyes szakemberek az 1930-as cigarettavitához hasonlítják, amikor is bebizonyosodott, hogy a cigaretta tüdőrákot okoz. Ezt a megállapítást az 1950-es évekig az emberek nem vették komolyan.

A bőrrákról és annak kialakulásáról szóló információk terén valóban nagy a káosz – mondta el a Hetek kérdésére Dr. Nagy Éva bőrgyógyász –, ezért inkább az alapkérdésekről kell beszélni, mert ezekkel a többség még ma sincs tisztában. 

A napfény egészségileg legfontosabb tartományai: az ultraibolya (UV) sugárzás, mely láthatatlan a szemnek; a látható fény, amely lehetővé teszi a látást; és az infravörös sugárzás, amely a fő hőforrásunk, és szintén láthatatlan. Ezek túlzott expozíciója különleges egészségi kockázatot jelent. Az UV-sugárzás kétféle: az UVA, amivel nincs különösebb gond, bár ez felelős a bőr öregedéséért, illetve az UVB, amivel azonban vigyázni kell, elsősorban ez felelős a bőrrák kialakulásáért. A bőrráknak is több típusát ismerjük – folytatja a doktornő –, a basalioma (alapsejtes rák), mely apró gyöngyházfény? kidudorodások formájában látható a testen, egyértelműen szaporodik a népesség körében, és egyre fiatalabb korban jelenik meg. A spinalioma (laphámsejtes rák) esetében nem gyógyuló kis sebekről van szó. A bőrráknak ez a fajtája egyértelműen összefügg a gyerekkorban elszenvedett leégésekkel. Ha a bőr ugyanis leég, azt a szervezet nem felejti el, hanem a fénysugár úgymond kumulálódik a szervezetben, azaz összeadódik, és később káros elváltozásokat okozhat a bőrön.

Abszolút rosszindulatú bőrrákról a melanoma esetében beszélünk. Ez az a fajta rák, amely anyajegyből alakul ki. A melanoma jellemzően sötét, szinte fekete szín? kidudorodás, amely akár egészen apró is lehet. A napsugárzás hatására a testen az anyajegyek szaporodnak, amire ötven év fölött már fokozottan oda kell figyelni. Amikor egy testrész sűrűn tele van "szórva" kisebb-nagyobb anyajegyekkel, akkor szinte biztos, hogy van közöttük olyan, ami potenciális veszélyforrást jelenthet, bármikor "megmozdulhat". Ezért megelőzésként félévente egyszer érdemes felkeresni valamelyik bőrgyógyászati onkológiai rendelőt, ahol dermatoszkóp segítségével átvizsgálják az öszszes anyajegyet, illetve megnézik, hogy van-e közöttük olyan, amelyik magába hordozza annak a lehetőségét, hogy irritációra (akár napfénytől) rosszindulatú lesz. Ezektől jobb időben megszabadulni.



Veszélyeztetett gyermekek



A gyermekek dinamikus növekedési állapotban vannak, ezért fogékonyabbak a környezeti veszélyekre, mint a felnőttek. Sok életműködés, mint például az immunrendszeré, nem teljesen kifejlődött születéskor, és a nem biztonságos környezet gátolhatja a normális fejlődésüket. A gyermekek egészségének megőrzésére a leghatékonyabb mód, ha minél kevésbé éri őket nyílt napsütés.

Mivel a gyerekek bőre vékonyabb és érzékenyebb, még egy rövidebb ideig való tartózkodás is a déli napsütésben súlyos égést eredményezhet. Az eddigi tanulmányok azt mutatják, hogy a gyerekkori gyakori leégés magasabb melanomagyakoriságot okoz a későbbi életben.

Ezek figyelembevételére már csak azért is nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel a gyerekek többet vannak kitéve a napnak, mint a felnőttek. Szeretnek napon játszani, a hőséget is jobban tűrik, az anyukák hajlamosak beültetni a gyereket a homokozóba, gyakran félmeztelenül. Becslések szerint az ember élete alatt az összes UV-expozíciójának akár nyolcvan százalékát is tizennyolc éves kora előtt kapja. A gyerekek esetében ezért a napsugárzással szembeni fokozott védekezésre van szükség. Mindenekelőtt a legfontosabb, hogy a legkritikusabb napszakban, 11 és 16 óra között a gyerekek kerüljék a napot. Minimum 40-es faktorszámú napvédővel legyen a bőrük lekenve azokon a testrészeken, ahol érintkezhetnek a nappal. Egyre több szakember szerint azonban legjobb, ha ruha fedi a bőrt. Fontos ezenkívül, hogy sapka védje a fejüket, és az UV-szűrő napszemüveg viselése is mára indokolttá vált.

Napirend

Jelenleg Ausztráliában van a legtöbb bőrrákos, ahol komoly harc folyik a hatékony felvilágosításért. A legérzékenyebb csoportot ott is a gyerekek alkotják, akiket már az iskolapadban nem csak arra tanítanak meg, hogy milyen szabályok betartásával védekezhetnek leghatékonyabban a napsugárzás ellen, hanem megtanítják őket fokozottan figyelni egymás anyajegyeire is. Mivel az anyajegyek legnehezebben a háton figyelhetők meg, így ott barátok vizsgálják egymás hátát, számon tartva egymás minden pöttyét. Ezzel a módszerrel állítólag mára már mérhető eredményt értek el.

Látástól vakulásig

Az UNEP becslése szerint több mint kétmillió nem-melanoma bőrrák és megközelítően 200 ezer rosszindulatú melanoma jelentkezik a Földön minden évben.

Egy hosszantartó 10 százalékos sztratoszférikus összózoncsökkenés esetén, további 300 ezer nem-melanoma, és 4500 melanoma bőrrák várható világszerte, az UNEP becslése szerint.

Egy hatékony kampány nagy hatással lehet a közegészségre: a 15-ös vagy magasabb faktorú napvédőkrém rendszeres használata tizennyolc éves korig hetven százalékkal csökkentené a bőrrák gyakoriságát.

A kaukázusi embertípus nagyobb bőrrákkockázatnak van kitéve a bőrpigmentáció viszonylagos hiánya miatt.

Bizonyított, hogy a melanomakockázat összefügg a szakaszos UV-expozícióval, különösen gyermekkorban, és a szoláriumlámpák expozíciójával is, bár az utóbbi eredmények még csak előzetesek.

Jelenleg világszerte körülbelül húszmillió ember vak szürke hályog miatt. A WHO-becslések szerint húsz százalékuk lehet az UV-expozíció miatt. A szakértők szerint minden egy százalék csökkenés a felsőlégköri ózonban, fél százalékos növekedést okozhat a Nap UV-sugárzása által okozott szürke hályogok számában.

A Nap, és más különlegesen fényes objektum nézése szintén súlyosan károsíthatja a retina nagyon érzékeny részét, az úgynevezett sárgafoltot. Amikor a sárgafolt sejtjei elpusztulnak, az ember többé nem képes látni a finom részleteket. Ez a súlyos látáskárosodás lehetetlenné teszi az olvasást, varrást, tévénézést, arcok felismerését, a járművezetést, vagy bármilyen feladat végrehajtását, amely finom részletek felismerését követeli meg.

Olvasson tovább: