Kereső toggle

A hit hat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"A hívő emberek tovább élnek, ritkábban betegszenek meg, és gyorsabban gyógyulnak, mint mások" – hangzott el a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete, valamint az IHS Alapítvány által Hit és egészség címmel a közelmúltban ötszáz orvos részvételével, Magyarországon eddig előzmények nélküli témában megrendezett tudományos konferencián.

A fórumon megtartott előadásokat a bizonyítékokon alapuló orvoslás jegyében a témától szokatlan, ám a tudományban megkövetelt szigorú objektivitás, racionális gondolatmenet, az eredmények tényszer? elemzése és következetes megállapítások jellemezték. A konferencia – tudományos alázattal megfogalmazott – végkövetkeztetése ennek folytán a tudományhoz h? kritikusok számára is figyelemre méltó mondanivalót tartogatott, miszerint éppen a hitnek a gyógyításból történt kiszorításával vádolt tudomány látszik igazolni a hit létjogosultságát. 

A rendezvény meghívott szakelőadója, Dr. Harold G. Koenig, az Észak-Karolina állambeli Duke University Medical Center belgyógyász-pszichiáter társprofesszora a hit és az orvoslás viszonyának történelmi áttekintését követően beszámolt saját kutatási eredményeiről. Ezek szerint a hitüket gyakorló emberek általában jobb közérzettel, jobb mentális egészséggel rendelkeznek, jobb fizikális egészségnek örvendenek, tovább élnek, kevésbé szorulnak egészségügyi ellátásra, és azt kevésbé is veszik igénybe, mint mások. A hit szerepe bizonyítást nyert többek között az immunrendszer erősítésében, rákos betegek ritkább halálozásában, valamint a kockázati tényezők – dohányzás, elhízás, mozgásszegény életmód – kiküszöbölése révén a hazánkban is hatalmas népegészségügyi jelentőséggel bíró szív- és érrendszeri betegségek ritkább előfordulásában. Eredményeinek birtokában a professzor bizonyítottnak tekinti a Példabeszédek könyve 9. részének 11. versszakát: "Mert én általam [t.i. az Istenbe vetett hit által] sokasulnak meg a te napjaid, és meghosszabbítják néked életednek esztendeit." 

Koenig professzor különbséget tesz belső hitélet és szervezett vallásos tevékenységek között, és például előbbi egyértelm? pozitív szerepét bizonyította idős betegek depresszióból való kigyógyulásában. Figyelmeztetett azonban arra a tényre, hogy olykor bizonyos vallásgyakorlatok hátráltathatják a gyógyulást, például az orvosi ellátás igénybevételének halogatása, elutasítása, helyettesítése, a tények tagadása révén. Ennek kapcsán utalt a hit tárgyának meghatározó szerepére is, melynek próbája a beteg számára nyújtott segítség, vigasz hathatóssága. Koenig professzor végezetül az ismertetett kutatási eredményeknek a klinikai gyakorlatban történő körültekintő, józan, de bátor alkalmazását szorgalmazta.

Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének professzor asszonya az 1988 és 2002 között Magyarországon vallásosság és lelki egészség témakörben végzett Hungarostudy felmérések eredményeit ismertette. A felmérések során vizsgálták az egyéni hitélet fontosságának megítélését, valamint a hit és egyes egészségkárosító magatartásformák, valamint a problémamegoldó képesség összefüggéseit. A felmérés szerint a hitüket rendszeresen gyakorlók kevesebben dohányoznak, kevesebben fogyasztanak tömény alkoholt, kevésbé hajlamosak depresszióra, kevésbé ellenségesek, és nehéz élethelyzetekben ritkábban keresnek evés-ivásban, nyugtatók szedésében vigaszt. Lényegében ugyanez mondható el azokról is, akiknek hite minden cselekedetüket befolyásolja. Míg a dohányzás és a tömény alkohol fogyasztása az egyáltalán nem hívők körében mutatkozott a legelterjedtebbnek, érdekes módon a munkaképesség-csökkenés, a depresszióra való hajlam, az ellenségesség, valamint a nehéz helyzetekkel nyugtatók szedése révén történő birkózási kísérlet a "maguk módján" hívőkre volt leginkább jellemző, kiknek aránya a vizsgált időszak folyamán jelentős növekedést mutatott.

A hit szerepének népegészségügyi vonatkozásait, a betegségmegelőzésben, a műtét utáni felépülésben, a betegségekkel való megküzdésben, a kezelés eredményének javításában játszott szerepét boncolgatta a téma legfrissebb nemzetközi tudományos irodalmát elemző előadásában Dr. Ferencz Péter. Ezek szerint 7-14 évvel élnek tovább, egészségesebb életmódot folytatnak, és négyszer ritkábban követnek el öngyilkosságot a rendszeresen gyülekezetbe járók a gyülekezetbe nem járóknál. A hívők között lényegesen alacsonyabb a magas vérnyomás kockázata, a dohányzás, az alkoholizmus, a depreszszió, valamint olyan pszicho-szociális jelenségek, mint a kábítószerezés, az otthoni erőszak, illetve a gyermekbántalmazás előfordulási gyakorisága. A csípőtáji törések utáni felépülés gyorsasága, valamint a szívműtétet követő túlélési esély összefüggést mutatott a beteg hitben való elkötelezettségével. 

Nagy érdeklődést váltott ki a konferencián a zsidó–keresztény Istenhez való közbenjáró imádságnak a kezelés eredményére kifejtett hatását vizsgáló két tanulmány ismertetése. Az egyik esetben egy szöuli meddőségi klinika lombikbébi-programjának egyes résztvevőiért észak-amerikai és ausztrál imacsoportok jártak közben, és a kontrollcsoporthoz képest kétszeres fogamzási gyakoriságot figyeltek meg. A másik esetben kardiológiai intenzív osztályon fekvő betegek egy részéért folytattak közbenjárást, és azt találták, hogy a kontrollcsoportban levők gyakrabban szorultak gyógyszerekre és gépi lélegeztetésre. 

A konferencia során zöld utat kapott az egészségügyben megforduló emberek testi-lelki szükségletein túl a szellemi "kórelőzmény" feltárásának és a páciensek ilyen jelleg? problémáinak orvoslása is. Felmerült az igény a hazai orvosegyetemi oktatás során oly nagy hangsúlyt kapott holisztikus (betegségek helyett testtel-lélekkel rendelkező beteg egyéneket célzó) megközelítés spirituális kiegészítésére, ami a közeljövőben akár a hazai orvosképzés tantervének ilyen irányú bővítését is jelentheti. 

A rendezvény iránti nagy érdeklődést minden résztvevő örvendetesnek ítélte, jóllehet az orvostársadalom képviselőinek álláspontja, vérmérséklete és hitbéli meggyőződése távolról sem egységes. Függetlenül attól, hogy a hit közvetlenül hat-e, vagy az egészséget meghatározó magatartásformákra gyakorolt hatása, illetve szociális támogatást nyújtó szerepe révén, a hit és az egészségi állapot közötti szoros összefüggés mindenképpen bizonyítást nyert – így vitathatatlan népegészségügyi jelentősége révén a hit a pszichoszociális tényezőkhöz hasonlóan az érdeklődés középpontjába került. Mert a hit hat.
(a szerző orvos)


Tele vannak élettel

A Hungarostudy cím? felmérés szerint a hitüket rendszeresen gyakorlók kevesebben dohányoznak, kevesebben fogyasztanak tömény alkoholt, kevésbé hajlamosak depresszióra, kevésbé ellenségesek, és nehéz élethelyzetekben ritkábban keresnek evés-ivásban, nyugtatók szedésében vigaszt.


A hit és egészség összefüggésével foglalkozó tudományos közlemények iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk az alábbi hivatkozásokat: 

http://www.spiritualityandhealth.duke.edu/index.html

Handbook of Religion and Health (OUP, 2001)

Link between Religion and Health (OUP, 2002)

Spirituality in Patient Care (Templeton Press, 2002)

Parish Nursing (Templeton Press, 2002)

Healing Power of Faith (Simon&Schuster, 1999)

The Psychology of Religion&Coping (Guildford, 1997)

Timeless Healing (Scribner, 1996)

Chronic Pain: Biomedical&Spiritual Approaches

(Haworth, 2002)

Mayo Clinic Proceedings 2001:76:1225-1235

Olvasson tovább: