Kereső toggle

Közelgő MSZP-konferencia

Szocialista helyosztó

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megkezdődtek a helyezkedések a közelgő kongresszus előtt az MSZP-ben. Két jelenlegi alelnök – Lendvai Ildikó és Juhász Ferenc – már bejelentette, hogy nem kíván újra indulni posztjáért. S természetesen az általuk üresen hagyott székek és az elnökségi tagságok jelentik a helyezkedés tárgyát a legnagyobb kormánypártban. Azt mindenki kizártnak tartja, hogy bárki is induljon Kovács László ellenében a pártelnöki tisztért, ellenben lehetséges, hogy Szili Katalin elnökhelyettesnek akad kihívója. Meglepő lépésekre azonban nem számít senki. Mint ahogy egy szocialista vezető fogalmazott lapunknak: "Az MSZP szerkezetének kialakítása során a stabilitásért feláldozták a rugalmasságot, így a párt belső működése csak lassú, kis lépésekben történő változásokat tesz lehetővé." 



Kovács László pártelnök. Az elsőhegedűs személye nem kérdés Fotó: Vörös Szilárd

"Az igazi nagyágyúk nem a mostanira, hanem a következő kongresszusra időzítenek" – szögezte le kiindulópontnak egy szocialista országgyűlési képviselő, megyei pártelnök. Emlékeztetve arra, hogy az 1998-as vereséget követő tisztújító kongresszus nagy befutói – Molnár Gyula alelnök és Földes György, az országos választmány elnöke – a következő kongresszusra a belső harcok során alaposan "elvéreztek". Jelenleg egyikük sem meghatározója az MSZP-nek. Egy másik szocialista képviselő az előbbi állítást annyiban egészítette ki, hogy ettől függetlenül igyekszik minden belső csoport vagy "erős ember" a saját képviselőjét bejuttatni az elnökségbe, ha nem is másért, csak az információkért. 

A jelenlegi kongresszuson annyit várnak, hogy azok a személyek, akik az elmúlt években visszaszorultak a pártban, igyekeznek újra "visszatérni" vagy "kicsit" előrébb kerülni. Illetve a május környékére várt első kormányátalakítást meghatározhatja, hogy kinek – miniszternek, államtitkárnak – mekkora a párton belüli támogatottsága. 

Jellemzően ezek a folyamatok nem a nyilvánosság előtt zajlanak, hanem kamarillapolitizáláshoz hasonló technikákkal háttéralkukat igyekeznek kötni az érintettek. Az elv: "Ti támogassatok engem, és mi támogatjuk a ti embereteket." A helyzetet értelemszerűen bonyolítja, hogy az MSZP-ben – mint ahogy a többi magyar pártban – nincs kitalálva az utódlás kérdése. 

Az Egyesült Államokban például nyilvánosan meghirdetik a jelöltek az indulásukat és heves kampányba fognak. Általánosan elfogadott nézet az MSZP-ben, hogy akinek a neve először felmerül egy-egy posztra, az általában nem lesz befutó. Ilyen inszinuációba keveredett Juhász Ferenc honvédelmi miniszter is, aki még tavaly egy riporteri kérdésre azt találta válaszolni, hogy amennyiben jelölnék, ringbe szállna a pártelnöki posztért. Juhász a múlt hétvégén egy interjúban "kézzel-lábbal" igyekezett elhárítani magától minden párttisztséget, mondván, hogy a tárca vezetése teljesen leköti. Sőt, azt is bejelentette, hogy az alelnöki tisztségért sem indul újra. 

Pedig Juhász semmi roszszat nem mondott, hiszen egy politikusnak értelemszerűen lehetnek, sőt kell, hogy legyenek ambíciói. Ráadásul jogos kérdés lehet az MSZP-ben, hogy ki lesz Kovács László utódja, ha esetleg köztársasági elnök szeretne lenni 2005-ben, mikor lejár Mádl Ferenc mandátuma. Egyöntet? vélemény ugyanis a kormánypárti oldalon, hogy az SZDSZ is támogatná Kovácsot ebben a döntésében, aki ezzel értelemszerűen "megkoronázhatná" politikai pályafutását.



Utódlás jegelve



A sajtóban időről időre felmerülnek a lehetséges utódok nevei. A "szóba kerültek" névsora: Szili Katalin, Juhász Ferenc és Lamperth Mónika. Korábban Gyurcsány Ferenc – Medgyessy Péter stratégiai tanácsadójának neve is elhangzott pártelnöki aspiránsként, de az érintett ezt nyilatkozatban cáfolta. Igaz a válasza annyi volt: egyelőre nem kíván részt venni a pártpolitikában. A hangsúly természetesen az egyelőre kifejezésen van. Mindenestre nem lehet/lehetett komolytalan a "veszély", hiszen – mint ahogy képviselők elmondták – Kovács László vidéki látogatásai során rendszerint tesztelte a megyei pártvezetőket, hogy "ki ez a Gyurcsány?". Humorérzékkel megáldott vezetők visszakérdeztek: Tényleg, ki? 

Pedig az egykori KISZ KB titkárból sikeres cégbirodalmat építő Gyurcsány a közvélemény előtt nagyjából teljesen ismeretlen. Időszakonként írni szokott egy terjedelmes, alaposan megírt elemző cikket a Népszabadságban az új szociáldemokráciáról, amely rendszerint az angol – Tony Blair – Anthony Giddens-féle – "harmadik utas" baloldali politikájára rímel. S amiért mindig megkapja a maga kritikáját a baloldali értelmiségtől, például Tamás Gáspár Miklós nemes egyszerűséggel egy szocialistának nem biztos, hogy hízelgő "haladó nagytőkésnek" minősítette. Erőssége az, hogy sikeres vállalkozó és Medgyessy Péter emberének tartják, bár egyes vélemények szerint – állítólag ő maga is mondta egy társaságban – "túlmisztifikált" a kapcsolata a miniszterelnökkel. Közel sem bír olyan befolyással, amelyet neki tulajdonítanak. Egyébként élő ember nem tudja a szocialisták közül, hogy Gyurcsánynak mekkora támogatottsága van – vagy van-e egyáltalán – az MSZP-n belül. Azonban információnk szerint – mivel ismert a vonzódása a "harmadik utas gondolkozás" iránt, s egyáltalán a gondolkozás iránt – újabban több olyan másodvonalbeli vezetővel is jó kapcsolata alakult ki, akik szeretnék, hogyha a párt ideológiája megújulna és a sodródó politizálás helyébe összefüggő, modern "világnézet" kerülne. Ráadásul az MSZP környékén ő az egyetlen figura, aki félreérthetően, de bírálta Kovács László pártelnököt, sőt egyszer azt találta mondani, hogy "véget ért a Kovács-korszak az MSZP-ben, 2001-től a Medgyessy–Kovács-korszak tart." 

Ez utóbbi jól hangzik, de csak részben igaz. Ugyan Medgyessy jelöltként szimbolizálta és miniszterelnökként szimbolizálja az MSZP-t is, de párton belül mai napig az történik amit – néha ügyes húzd meg és ereszd meg technikával – Kovács László akar. S vélhetően az utódlás kérdésének is fő aspektusa, hogy – ha esetleg köztársasági elnök lesz a pártelnök – az utód kiválasztásában kinek lesz döntő szava. Bár jelenleg, mivel a március kongresszuson nincs kihívója Kovácsnak, nincs napirenden ez a kérdés. Így az elkövetkezendő évek legnehezebb kérdése az MSZP-ben, hogy ki legyen a pártelnök Kovács László után. 

Jelenleg a csata – ha lehet ilyen mondani – a "kisebb posztokért", a két alelnöki helyért, és az elnökségi tagságért, és a választmány elnöki posztért dúl. Bár lapzártánkig az utóbbira – azaz Jánosi György helyére – nem volt jelentkező. Szóba került, hogy Szili Katalin elnökhelyettes is kihívót kap, de lapzártánkkor úgy tűnt, hogy az aspiráns – alelnöki tisztség reményében és "ígéretében" – visszalép, illetve el sem indul. Szili Katalint pártolók szerint "érthetetlen lenne egy sikerszériában levő, népszerű, jó megjelenés? politikus ellen indulni, illetve a párt részéről esetleg leváltani."



Erőviszonyok



A folyamatok megértéséhez érdemes figyelembe venni a párt belső szerkezetét és működését. A szocialista politikusok nagyjából pontosnak tartják azokat az elemzéseket, amelyek a legerősebb szekértábort a párton belül a Baranya-Szabolcs tengelyként határozzák meg. A szabolcsi vonal – mivel legtöbbjük ebből a megyéből "származik" – Juhász Ferenc alelnök, honvédelmi miniszter, Baja Ferenc egykori kampányigazgató, jelenleg politikai államtitkár, Tóbiás József pártigazgató, Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere, lakásügyi kormánybiztos. Közülük egyedül Baja nem tagja az elnökségnek, s egyes vélemények szerint Juhász visszalépésével az alelnöki titulustól éppen az egykori környezetvédelmi miniszternek készíti a helyet. 

A baranyaiak pedig: Szili Katalin házelnök és a párt elnökhelyettese, Puch László pártpénztárnok, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának elnöke, (a párton belül egyesek pártpénztárnoki feladatkört nehéz, de "királycsináló" pozíciónak tartják) Kocsis László kulturális államtitkár és Toller László, Pécs polgármestere. Utóbbit – egyöntet? vélemények szerint – a baranyaiak szívesen látnák az elnökségben. A tengely kifejezés azért alakult ki, mert a szabolcsiak és a baranyaiak összefogtak, mely összefogás egyik előképe, hogy a Horn-érában Baja Ferenc vezette környezetvédelmi minisztériumban volt Szili Katalin az államtitkár. Egyes vélemények szerint a kettejük viszonya az utóbbi időben kicsit megromlott, ezért lehet, hogy a "tengely" is felbomlik, vagy pontosabban meggyengül.

Az erőviszonyok elemzésekor mindig szóba kerülnek a "feljövők" és "hanyatlók" nevei. A előretőrők közé számítanak Szolnok és Csongrád megye szocialistái, a fiatal Botka László és Újhelyi István, bár az utóbbi amúgy is elnökségi tag, illetve a fontos politikai szerepet jelentő médiaügyeket kapta feladatául. A szocialista "meteorológusok" Szekeres Imre erősödését is prognosztizálták, aminek az az oka – mintahogy egy képviselő fogalmazott – "Medgyessy jó szakembernek tartja". Így elképzelhető, hogy Szekeres megőrzi a helyét az elnökségben.

Kérdéses Nagy Sándor elnökségi tagsága és Jánosi György országos választmányi elnök pozíciója. Nagy Sándor renoméját kissé megtépázták a Hattyú-ház körüli ügyek, de őt sem lehet leírni, hisz "erős érdekérvényesítő képességgel bíró" politikusnak tartják a párton belül. Jánosi György kapcsán pedig emlékeztettek bennünket arra, hogy két éve pár szavazattal győzött a választmányi elnöki székért való versenyben Földes Györggyel szemben. S Jánosi köztudottan nem tartozik a párton belül egy körbe a vezetésben amúgy többségben levő – Medgyessy, Kovács és Lendvai fémjelezte – liberálisabb szocialistákkal. Sőt, annakidején Németh Miklós politikai visszatérését is szorgalmazta.

A kongresszusra az erőcsoportok és az erős emberek ideiglenesen valamelyest megtalálják szövetségeseiket. Mint ahogy egy vidéki képviselő mondta: "mindenki előre megbeszéli, hogy ki kire szavaz, majd jön a titkos szavazás. Azt senki sem tudja, hogy ki tartotta be az ígéretét, de valamilyen konszenzus kialakul. Lesznek nyertesek és vesztesek. Ez a következő kongreszszusra teljesen átalakuhat." 

Mindenesetre a márciusi kongresszus annyiban jelentős lesz, hogy hatással bír a párt és kormány viszonyára – fogalmazott az egyik informátorunk. Nyilvánvalóan előbb vagy utóbb kormányátalakításra kerül majd sor, amelyet meghatároz, hogy a miniszterek és az államtitkárok milyen pártbeli támogatottsággal bírnak. A kongresszuson erősen támogatott minisztert vagy államtitkárt, ha például alelnök vagy elnökségi tag, illetve választmányi elnök lesz, jóval nehezebb elmozdítani, mint egy "visszaesőt". Hiszen – a magyar alkotmányos berendezkedés szerint – ma még a pártnak van kormánya, s nem a kormánynak pártja.



A korszerűsítés ígérete



A kongresszusra elméletileg szakértői anyagok készülnek a párt megújítására, korszerűsítésére. A távlati koncepcióra Hiller István, az elnökség tagja, a szervezeti átalakításra Szili Katalin, az alapszabály-módosításra Lamperth Mónika tesz javaslatot. Eddig a munka állásáról semmit nem lehetett hallani. A párt vezetőségéből informálisan annyi szivárgott ki, hogy fegyelmezettebbé kellene tenni a pártot, hogy ne fordulhasson elő újra az úgynevezett Gy. Németh Erzsébet-ügy, amikor is – a működési szabályzat értelmében – az elnökségnek semmilyen befolyása sem volt a visszaléptetésre. Ennél égetőbb – mondta egy szocialista –, hogy a helyi MSZP-alapszervezetekre sincs befolyása a pártnak, így akár egy család is lehet "kiskirályként" a párt megjelenítője a vidéki településeken. Ha káros a tevékenységük a pártra nézve – különösen, ha nem lehet fegyelmi eljárást indítani –, ma a vezetőségnek nincs lehetősége a változtatás kikényszerítésére.

A fegyelem kérdése amúgy is régi lemez az MSZP-ben. Horn Gyulának is az egyik vesszőparipája volt, de például Molnár Gyula egykori alelnök is megpróbálkozott nyilatkozatstoppal a 98-as választási kudarc után, mondván, szabályozzák, hogy ki nyilatkozzék, mert szerinte nem feltétlenül jó, hogy a Horn-kormány kompromittálódott tagjai megszólalnak. Molnár a következő kongresszuson a süllyesztőbe került.

Egyes vélemények szerint az uniós szokásoknak megfelelő regionális átszervezésre, a háttérintézmények megszervezésére és a párt hosszú távú jövőképének megfogalmazására égető szükség van. Legutóbb egy belső fórumon ugyanis erős kritika érte a pártot értelmiségiek részéről, hogy a baloldali elitnek nincs koherens társadalmi- és jövőképe. Voltak olyanok, akik szemfényvesztésnek nevezték a nemzet- és istenfogalmak baloldali használatát, illetve a pápai kézcsókot. Szerintük a szocialistáknak tudomásul kellene venni, hogy a szuverenista, etnikai és keresztény Magyarország képe a baloldallal szemben fogalmazódott meg. Sokan túlzottnak tartják a jobboldalnak tett ideológiai engedményeket, miközben adós a párt a modern baloldali üzenetekkel, s puhány a politikája. 

Véletlenül szivárgott ki, hogy a Kiss Péter vezette Baloldali Tömörülés platform és a Vitányi Iván vezette Társulás a Szociáldemokráciáért platform valamiféle kritikai elemzésre készült a kongresszuson. Információink szerint mindössze tíz szocialista találkozott. A Baloldali Platform egyik tagja lapunknak provokációnak nevezte a hír kiszivárogtatását. Mint mondta: az a gond az MSZP-ben, hogy minden elemzés mögött személyi kérdéseket vélnek, ezért is akartak csak informálisan, a nyilvánosságot kizárva találkozni és egyeztetni. A céljuk az, hogy olyan anyagot tegyenek le a kongresszus elé, amellyel izgalmassá lehet tenni az országos gyűlést, s az új baloldali ideológia megfogalmazására is lehetőség nyílik.

Olvasson tovább: