Kereső toggle

Egy nap alatt százezer oldallal bővül a magyar jog

Mit is ír a hogyishívják?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az európai uniós csatlakozási okmány aláírásával a teljes közösségi joganyag azonnal kötelező és alkalmazandó lesz az új tagállomokra. Ez azt jelenti, hogy minden különleges intézkedés nélkül százezer oldalnyi joganyagot "emel be" az ország a saját jogrendjébe. Az alkotmánymódósítás ezért fontos a szerződés aláírása előtt – derült ki Juhász Endre brüsszeli EU-nagykövet, a csatlakozási tárgyalások magyar főtárgyalója által az Országgyűlés Európai Integrációs Bizottságának ülésén tartott beszámolójából.



Az SZDSZ EU-kampánynyitója. Darvas Iván a Sorstalanságból olvas fel Fotó: Vörös Szilárd

Juhász Endre kifejtette, hogy a csatlakozási szerződés szövegezésekor az elmúlt időszakban két fontos kérdésben, a vállalati adókedvezmények, valamint a gyógyszertermékek szabadalmi védelme terén jelentkeztek számottevő értelmezési különbségek az EU és Magyarország között, de a magyar igényeket végül sikerült beiktatni. Magyarország előzetesen jelezte azon vállalatokat, amelyeknek az eddig nyújtott adókedvezményeket a csatlakozás után is fenn kívánja tartani. Az EU által elkészített szerződésváltozat szerint a javasolt mintegy 50-ből 4-5 magyarországi vállalat, köztük jelentős nagybefektetők is kimaradtak volna. A másik vitatott terület a szabadalmi jog területe volt, melyben a vita tárgyát az képezte, hogy mi számít lejárt szabadalmú gyógyszernek. Az ilyen gyógyszerek után ugyanis nem kell nagy összeg? licensz díjakat fizetni, tehát olcsóbban lehet gyártani. Az eredeileg "ajánlott" szövegben olyan megfogalmazás szerepelt, amely mintegy ötven-milliárd forintos többletterhet jelentett volna a magyar gyógyszeripar számára, de a magyar tárgyalóknak sikerült ezeket a "veszélyeket" elhárítania. Mint Juhász Endre elmondta: a szerződésen az unió illetékes intézményei az úgynevezett jogi nyelvi ellenőrzést végzik, a végső szöveget pedig húsz nyelvre fordítják le. Egyébként a csatlakozási szerződést nem külön-külön köti az unió a csatlakozó országokkal, hanem egy "egész" szerződés lesz, amely minden csatlakozó országgal kapcsolatos kérdést tartalmaz. A csatlakozási szerződés szövege – amelyet minden ország elfogad, illetve aláír – mintegy ötezer oldalt tesz ki, ebből kétezer termék- és vállalatfelsorolás. A felsorolás például a csatlakozó országokban elfogadott vágóhidakat, különböző szempontokból minősített cégeit tartalmazza. A fennmaradó háromezer oldal három fő részből áll: a rövid csatlakozási szerződésből, a hosszú és több mellékletet tartalmazó csatlakozási okmányból (közösségi joganyag módosítása és derogációk, valamint adoptációk), a záróokmányból és az ahhoz kapcsolódó jegyzőkönyvekből.

A költségekről szólva elhangzott: Magyarországnak vámbevételei egészét, melyből 25 százalékot az adminisztrációra visszatarthat, a teljes áfa-alapjának 0,6 százalékát, valamint 2004-ben a GDP 0,69 százalékát (amely minden évben változik, például 2005-ben 0,65 százalék, a mértékét az uniós költségvetési intézménye hatrározza meg) kell majd befizetnie a közös brüsszeli kasszába.

Hörcsik Richárd, a bizottság fideszes alelnökének kérdésére válaszolva Juhász Endre elmondta: nem lett volna célszer? a határon túli magyarokkal való kapcsolattartás ügyében külön nyilatkozatot tenni, mert ha a témát kiélezett módon az EU fórumai elé visszük, akkor elkerülhetetlen lenne egy nyilatkozatháború kialakulása. Az EU olyan lépeseket hozna, aminek Magyarország sem biztos, hogy örülne.

Schengen ügyében a főtárgyaló kifejtette: a vízumkötelezettséget is vizsgáló személyellenőrzés 2004. május 1-je után is megmarad a magyar-osztrák határon, mert az ország két lépcsőben csatlakozik a schengeni információs rendszerhez. Az pedig a magyar kormány döntése lesz, hogy milyen vízumpolitikát (vízumdíj, a látogatás ideje, belépesre jogosítő időszak stb.) kíván folytatni például Ukrajna és Szerbia esetében, ahol jelentős szám? magyar kisebbség él.    

Olvasson tovább: