Kereső toggle

Milutinovics megérkezett Milosevicshez

Barátok közt Hágában

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Milan Milutinovics, a háborús bűnök elkövetésével vádolt volt szerb köztársasági elnök a héten megérkezett a Hágai Nemzetközi Bíróság elé. A hatvanéves politikus ellen 1999 májusában Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnökkel egyidejűleg emelt vádat a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnökkel foglalkozó intézmény. Milutinovics Hágába érkezésével valószínűleg új lendületet vehet a délszláv területen elkövetett embertelenségek politikai felelőseinek számonkérése.



Milan Milutinovics. Lejárt az idő

Hágában eddig nem sokat haladt előre a nagy reményekkel indított per. Az eddigi legnagyobb eredmény talán az volt, hogy tavaly októberben Biljana Plavsics, a boszniai Szerb Köztársaság korábbi elnöke addigi álláspontját megváltozatva bűnösnek vallotta magát emberiség elleni bűntettek elkövetésében. Plavsics mind ez idáig az egyetlen magas rangú balkáni politikus, aki elismeri bűnösségét a Nemzetközi Bíróság előtt.

A hágai törvényszék vádirata szerint Milutinovicsot közvetett felelősség terheli az 1998-99-es koszovói konfliktusban a polgári lakosság ellen elkövetett atrocitásokért. Milutinovicsot parancsnoki felelőssége alapján négy rendbeli emberiség elleni és egy rendbeli háborús bűncselekménnyel vádolja a hágai bíróság. A már 2001 októberében módosított vádirat szerint a politikus a koszovói konfliktus idején betöltött tisztségeiben – szerb elnökként és a Legfelső Védelmi Tanács tagjaként – felügyeletet gyakorolt azok felett a szerb rendőri alakulatok felett, amelyek a jugoszláv hadsereg oldalán részt vettek az atrocitások elkövetésében. A hágai szervezet ügyészsége ugyanezzel vádolja Nikola Szainovics volt jugoszláv miniszterelnök-helyettest és Dragoljub Ojdanics egykori vezérkari főnököt is, ezért mindhármukat együtt kívánják a bíróság elé állítani. Szainovics és Ojdanics önként adta fel magát Hágának. A szerb szövetségi és a jugoszláv köztársasági kormány saját törvényi előírásai szerint kezességet vállalt értük, hogy szabadlábon lehessenek az eljárás kezdetéig, csakúgy, mint most, a rossz egészségi állapota miatt hasonló méltányosságot kérő Milutinovics esetében. A törvényszéki tanács azonban nem méltányolta a kormánygaranciákat, amit Belgrádban méltatlankodva fogadtak.

Az önkéntes jelentkezés után az Egyesült Államok újra a pénzügyi és egyéb segélyek leállításával fenyegette meg Belgrádot, ami már többször is lendületet adott a vádlottak felkutatásának és kiadásának. Most rövid határidőn belül kell letartóztatniuk és kiadniuk a Hágai Nemzetközi Bíróságnak a háborús bűncselekményekkel vádolt Ratko Mladics volt boszniai szerb hadseregparancsnokot és az úgynevezett "vukovári hármak" szökésben lévő két tagját is. Amenynyiben a Hágai Nemzetközi Bíróság által leginkább keresett személyek kiadatása nem történik meg március végéig, Washington megvonja Jugoszláviától a pénzügyi segélyeket. A "vukovári hármak" egyik tagja már feladta magát. 

Eközben a Szerbiai Szocialista Párt újfent megerősítette pártelnöki posztján Milosevicset. Ez volt a párt második tisztújító gyűlése, amióta a volt államfő a Hágai Nemzetközi Bíróság börtönében raboskodik. A jelenlegi közvéleménykutatások alapján a volt egyeduralkodó párt – ha most lenne választás – biztosan nem jutna be a törvényhozásba. Talán ennek is tudható be, hogy a válság miatt megkezdődött a párton belüli helyezkedés. 

A mostani kongresszust Bogoljub Bjelica nyitotta meg, akit Milosevics bízott meg távolléte idejére az elnöki teendők ellátásával. Felolvasta a pártelnök levelét, amelyben Milosevics élesen bírálta a pártvezetést, és ellenezte a kongresszus megtartását. A levél közzététele után Bjelica közel negyven küldöttel együtt elhagyta a kongresszust. Mivel "a párt hibákat és mulasztásokat követett el a múltban, szükség van a változásra" – mondta Zoran Andjelkovics, a párt főtitkára. Ezért rögtön meghirdette a párt belső reformját: változtatnak eddigi politikájukon, síkra szállnak a piacgazdaság és a szociális igazságosság megteremtése, a dolgozók bevonásával történő privatizáció, az ország demokratizálása és az Európai Unióhoz való csatlakozása mellett. Véleménye szerint a pártban és a szerb társadalomban évek óta zajló kedvezőtlen folyamatok miatt szenvedtek vereséget a két évvel ezelőtti "októberi forradalomban". A változások előszeleként módosítottak az alapszabályon: az elnök távollétében a főbizottság elnöke vezeti ezentúl a pártot. E testület élére éppen az az Ivica Dacsics kerül, akit korábban maga Milosevics szeretett volna kizáratni a pártból.

Olvasson tovább: