Kereső toggle

Lekésik a csatlakozást

Az Európai Bizottság vészharangot kongat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Unió gazdasága egyre csak lassul. Amenynyiben a tendenciában nem történik javulás, úgy akár hosszú évekre is tartóssá válhat az EU gazdasági hátránya az Egyesült Államokéval szemben. Az Európai Bizottság által szerdán kiadott jelentésben legmagasabb szinten kongatták meg a vészharangokat. 

Az Európai Bizottság éves, a napokban kiadott Tavaszi Jelentése határozott kritikát fogalmazott meg az EU egyes tagállamaival szemben, melyek a mai napig nem tudtak megfelelni a 2000 márciusában lisszaboni csúcsértekezleten meghatározott követelményeknek. A szigorú hangú bírálatból kiderül, hogy az EU gazdaságának termelékenysége 86 százalékról 83 százalékra esett az USA 1999-es állapotához viszonyítva, és az átlagos 2,5 százalékos infláció is csak arról árulkodik, hogy továbbra is lassú a gazdasági növekedés. A jelentés, meglehetősen élesen fogalmazva "politikai tehetetlenséggel és visszatáncolással" vádolja azokat a tagállamokat, melyek nem hajtották végre a szabad piaci reformokat. A jelentés szerint 

"a térség beváltatlan ígéret" marad, amennyiben a tagok kormányai továbbra sem fogják a kutatás, befektetés és piacteremtő reformjaikat egyenként megvalósítani. 

Persze nem minden tagállam teljesített egyformán az elmúlt években. Egy északi országokból álló gyűr? 

– Finnország, Svédország, Dánia és Hollandia – képezi az EU "jótanulóit", amelyek a legtöbb intézményi reformmal kapcsolatos változtatást már meghozták. Velük szemben találhatók (az eurozóna GDP-jének mintegy háromnegyedét biztosító) Németország, Franciaország és Olaszország, melyeknek államadóssága és költségvetési hiánya az EU által megkövetelt szint felett van. A 180 oldalas jelentés szerint továbbá nem történt jelentős növekedés az úgynevezett "határ technológiák" tekintetében, mint a biotechnológia és számítástechnika, melyek akár húzóágazatok is lehetnének. A kutatásra fordított erőforrásokat jól mutatja, hogy míg ezer munkavállaló közül Japánban 9, az Egyesült Államokban 8, addig Európában csak 5 fő foglalkozik kutatással. A kutatás-fejlesztésre fordított költségek csaknem egy évtizede a GDP 1,9 százaléka, mintegy a fele annak, amelyet ugyanerre a területre az USA-ban költenek.

A dokumentum szerint a mostani trendeket alapul véve az EU nem fogja elérni azt a célját, hogy 2005-ben a munkaképes lakosság 67 százaléka foglalkoztatva legyen. A foglalkoztatás hiánya viszont demográfiai időzített bombaként robban majd a társadalombiztosítás különböző területein. Eszerint a nyugdíjbiztosítás egyes tagállamokban a GDP 3–5 százalékos mértékének megfelelő extra költségnövekedést eredményez majd az államnak, amely Spanyolországban 7,9 százalék, Görögországban akár 12,2 százalékot is elérheti. A jelentés szintén érdekes megvilágításba helyezi az EU azon célját, mely szerint 2010-re az eurozóna a világ legdinamikusabban fejlődő és legversenyképesebb gazdaságává válik. 


EU–USA párharc

Az EU küldetéstudatát – melyet az egységes politikai fellépés aspirációja és a dinamikus intézménybővítés jellemez – némiképp beárnyékolja, hogy a térség gazdasági teljesítőképessége ezzel egyáltalán nincs szinkronban. Ezt látszik igazolni az is, hogy a múlt század utolsó évtizedében az öreg kontinens jócskán a globális konkurensek mögött tudott csak teljesíteni. Az USA 1995 és 2000 között minden évben minimálisan 3 százalékos gazdaságnövekedést könyvelhetett el, az EU ezt a küszöböt egyszer sem érte el. 

A lisszaboni csúcs óta nyilvánvalóvá vált, hogy – legalábbis eddig – az egységes valuta bevezetése sem váltotta be az ahhoz fűzött reményeket. 2002-ben az eurót fizetőeszközként bevezető 12 ország gazdasága látványosan lassabbá vált, mint a három, eurót elutasító államé (Nagy-Britannia, Svédország, Dánia) – véli a The Economist eheti száma. Vannak, akik az euró erejét a dollárral szembeni pozitív árfolyamkülönbözetben vélik felfedezni. Az tény, hogy a dollár árfolyama történelmi mélyponton van. Ehhez viszonyítva az euró valóban szárnyal, az erős euró azonban nem feltétlenül jó hír az exportfüggő német gazdaságnak.

Olvasson tovább: