hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Sokat ígérő levelek balekoknak

2002. 11. 18.
Nigéria tele van híres vagy hírhedt politikusok, diplomaták leszármazottaival. Legalábbis ez derül ki abból a sok-sok e-mailből, amelyeket elsősorban amerikai internetezők kaptak az elmúlt években. A levéláradatból, amelyhez teljesen ingyen "juthat hozzá" az átlag internet-előfizető, a 20. századi nigériai történelem érdekes metszete rajzolódik ki, szinte lebilincseli az olvasót: agresszív diktátorok, elfelejtett vagy bebörtönzött fiak és hatalmas, elrejtett vagyon. A probléma a levelekben szereplő történetek hitelességével, és persze nem utolsó sorban azok céljával van. A történetek megmozgatják a posztmodern korban élő, romantika után vágyódó embereket. A levelek küldői ugyanis valószínűleg olyan személyek lehetnek, akik a Kincses szigettől a Monte Christo grófjáig minden hasonló stílusú kalandregényt elolvastak, ha nem, akkor pedig ösztönös zsenik. Vagy csalók. 



Utcai árus kínálata Nigériában. Neki nincs fölös százmilliója Fotó: Reuters

Az egyik típuslevélhalmaz az 1998-ban meghalt nigériai elnök, Sani Abacha "családtagjaitól" származik. E levelekben az egyetlen hihető közös pont az elnök halálának időpontja: 1998. június 8., amikor is Abacha 54 éves korában egy szívroham következtében elhunyt. A "családtagok" erről hitelesen számolnak be, a további információk azonban nehezen hihetőek. Az e-mailek szerint, amelyeket a néhai elnök fia, felesége és fiának nagyon közeli barátja írtak, az elnöknek hatalmas vagyona volt. A levélírók azonban eltérően ismerhették az elhunyt vagyoni helyzetét. A legnagyobb vagyonról a tábornok "fia" számol be, a legkisebbről pedig érdekes módon a "felesége". A levelek szerint a családtagok az elnök halála után, hozzájutottak az elnök vagyonának egy részéhez, de a jelenlegi kormány szankciói miatt nem tudják elhagyni az országot, ezért egy külföldi partnerre volna szükségük, aki bizonyos százalék ellenében segítene a vagyon kimentésében, majd befektetésében. A levelek általában a teljes vagyon 25 százalékát ígérik a vagyon kimentésében segédkezőknek, ami a legrosszabb esetben is néhány millió dollár. Ehhez persze van egy pár tennivaló, meg némi költség: ki kell fizetni néhány ezer dollár ügyintézési meg ügyvédi díjat, de persze az út végén ott várnak a dollármilliók. Vagy nem.

Ha összeadjuk az összes hasonló jelleg? levelet, amelyek mindegyike más-más név alatt ugyan, de hasonló jelleg? történetről számol be, érdekes kép rajzolódik ki a szemünk előtt: mindezek szerint Nigéria olyan ország, ahol százával élnek az útlevelüktől és mozgási szabadságuktól megfosztott milliomosok. 

A történet a legtöbb esetben itt véget is ér, a legtöbben ugyanis megérzik vagy tudják, hogy ez a húszas évek úgynevezett "spanyol fogoly"- történetének modern verziója csupán. Az Egyesült Államokban az első világháború után terjedt el az átverésnek ez a módja: a gyanútlan személlyel elhitették, hogy egy gazdag örökös raboskodik egy spanyol börtönben, kiszabadításához pénzre volna szükség, amelyet kiszabadulása után majd többszörösen visszafizet. A jutalom persze elmaradt, a segítséget kérő gazdag spanyol fogoly ugyanis csak a csalók fantáziájában élt. 

A "spanyol fogoly"-szer? történetek modern nigériai verziói a hetvenes években jelentek meg az amerikai postaládákban, helytelen angolsággal megírt, rosszul fénymásolt levelek formájában. A technikai fejlődés azonban felvirágoztatta az "iparágat", a nyolcvanas években már telefaxüzenetekben keresték a milliók kimenekítésére vállalkozó gazdasági partnereket, az internet berobbanásával pedig lezajlott az iparág forradalma. Ugyanis míg a levelek fénymásolása és faxolása viszonylag költséges és időigényes folyamat volt, addig az interneten keresztül levelek százait lehet egy óra alatt elküldeni, minimális költséggel. 

Nem csoda, hogy a csalóiparág fellendülése infrastrukturális fellendülést is hozott. 1996-ban nemcsak az internet, hanem a saját otthoni telefon is ritka volt Nigériában ez azóta sokat változott. Az elmúlt három évben elsősorban a csaló e-mailek küldésére szakosodottaknak köszönhetően Lagosban, de az egész országban is rohamosan megnőtt a kiberkávézók száma. Az amerikai titkosszolgálat becslését tekintve ez egyáltalán nem meglepő: adataik szerint a csalók évenként mintegy 100 millió dollárért neteznek. Az általuk elküldött e-mailek száma 2001-ben 900 százalékkal nőtt az előző évhez képest. 

E hatalmas levéláradat végül kiváltotta az Egyesült Államok hatóságainak haragját: a kormány felszólította Nigériát, hogy akadályozza meg a csalóágazat tevékenységét, ellenkező esetben gazdasági szankciókkal sújtják az országot. A kormány fellépése érthető, hiszen a hivatalos (bevallott) adatok szerint a tavalyi évben 16 amerikai állampolgár mintegy 345 ezer dollárja bánta a meséknek való felülést, a valós számok azonban jóval magasabbak lehetnek, hiszen sokan szégyellik elmondani a hatóságoknak, hogy elhitték a "szigorúan bizalmas" megjelöléssel küldött e-mailek történeteit. A becslések szerint a valós kár az Egyesült Államokban több tízmillió dollárra, Angliában pedig mintegy 24 millió fontra rúghat.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!