Kereső toggle

Must vagy soha

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Nem tudsz valakit, aki nem adja le a szőlőjét, hanem saját maga csinál belőle bort?

– Van egy ismerősöm. Miért kell?

– Riportot kellene írnom.

– Akkor felejtsd el! Nem úgy mennek nála a dolgok, hogy azt meg lehetne írni.

– Nem rendes bort csinál?

– Fogalmazzunk úgy, hogy nem csak azt. Mondom: felejtsd el!



Szüret a "pancsháromszögben" Fotók: Sebestyén István

Hol máshol hangozhatott volna el ez a párbeszéd, mint a pancsháromszögként emlegetett Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös által határolt térségben. Az egykor az olajszőkítés, illetve a borhamisítás fellegvárának számító környéken mára az előbbi "üzletág" lecsengett, az utóbbi azonban még – ha nem is óriási méretekben, de – létezik. Ennek eredményével leginkább a kocsmákban lehet találkozni kannás bor formájában, de vannak olyan szakmabeliek, akik állítják: egyes üzemekben a palackokba is töltenek belőle. "Szerinted hogyan lehet egy negyven-ötven forintos szőlőből hatvan forintos bort csinálni? – teszi fel egyikük a kérdést, amit meg is válaszol. – A visszamaradt seprűhöz cukrot, vizet, borkősavat meg egy-két, leginkább a műtrágyákban előforduló adalékanyagot kell adni. Igaz, hogy baromi rossz, de legalább olcsó." (A sepr?borban egyébként még van valamennyi gyümölcstartalom, létezik olcsóbb recept is…) Emberünk azt mondja, hamisított borral ugyanúgy lehet találkozni Tokajban vagy Eger környékén is, mint az Alföldön. A borszeretőknek azt javasolja, hogy ha biztosra akarnak menni, akkor évjáratos borokat tessék vásárolni. Igaz, hogy drágább, de legalább valódi. 



***



"Ezzel az új kormánnyal jócskán agyon vagyunk vágva. Az Orbán már legalább egy kicsit segített bennünket, de ezek…" – méltatlankodik Erzsike, aki tizenkét hektáros szőlőjében szüretel éppen. A nyugdíjas hölgy tavaly vesztette el férjét, azóta lánya segítségével vezeti a gazdaságát. Mint mondja, a választások előtt adták be a pályázatukat agrárhitelre, hogy néhány gépet tudjanak vásárolni. "Meglett a kormányváltás, két hét múlva befullasztották a hiteleket. Adtak ugyan a fagykárra kárpótlást, de azzal meszszire nem megyünk" – panaszolja. Erzsike Kiskőrösre viszi leadni a szőlőjét, itt ugyanis 55 forintot is megadnak érte, amíg Halason csak 40-45-öt. Azt mondja, így legalább a költségei megtérülnek. Ezzel ő még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis az alföldi szőlők nagy része teljesen elfagyott. 

Félix – aki néhány parcellával Erzsike szőlője mellett szüretel – feleségével együtt négy hektáron gazdálkodik, szintén nyugdíjasok. Kérésemre beavat a szőlőtermesztés pénzügyi kérdéseibe. Ezek szerint egy hektár szőlőre vetítve csak a gépi munka és a növényvédő szerek közel kétszázezer forintba kerülnek. Ezenfelül van még a metszés, és kapálás költsége: sok gazda tavasztól őszig kint van a szőlőben, de rájuk jellemző módon a saját munkájuknak értékét soha nem számolják. A szüret kilónként 6-7 forintba kerül. (Ahol a szőlő elfagyott, ez utóbbi költséget meg tudják spórolni, de ez persze csak rossz vicc.) Egy kis utánaszámolással kiderül, hogy egy hektáron minimum 70-80 mázsa szőlőnek kell teremnie, hogy a szőlőművelés legalább nullszaldós legyen. Számos gazda most még ennek is örülhet, hiszen van, ahol csak ötven mázsát tudnak leszedni egy hektárról, sőt, számos helyen semmit sem. Csak összehasonlításul: tavaly nem volt ritka a kétszáz mázsa hektáronkénti termés, tavalyelőtt pedig még nyolcvanöt forintot is adtak a környéken egy kiló szőlőért. 

Félix szerint a gazdáknak értékesítési szövetkezetekbe kellene tömörülniük, azonban a rossz történelmi emlékek miatt erre a többség nemigen hajlandó.



"Dzsavesz, dzsavesz, gyorsabban azokkal a vödrökkel" 

"Ha odamegyek a felvásárlóhoz háromszáz mázsa szőlővel, sokkal rosszabb alkupozícióban vagyok, mintha háromezer mázsával állítok be. A szövetkezettel sokkal jobban lehetne a gazdák akaratát érvényesíteni" – mondja. 

A felvásárlók ráadásul decemberben és valamikor tavasszal fizetnek majd a gazdáknak. "Mit csináljon az ember? Reménykedik benne, hogy jövőre jobb lesz. Aki ezt nem tudja elviselni, az ne is fogjon a mezőgazdasághoz" – gondolkozik hangosan Félix felesége.



***

"Dzsavesz, dzsavesz, gyorsabban azokkal a vödrökkel" – ösztönzi brigádja tagjait egy jó kiállású fiatal roma férfi. Érthető a sietség: teljesítménybérbe szerződtek, kevesebb szőlő, kevesebb pénz. Ahogy nézem, a férfi szerepe csupán a brigád felügyelete, ráérünk beszélgetni. Mint mondja, a brigádot mindig a roma közösség tekintélyesebb alakjai szervezik, a munkások megbíznak bennük, szívesen dolgoznak náluk. Ha jól teljesítenek, a napszámosok 2400 forintot kapnak egy napra, ezen felül egy meleg ebédet. A fizetés a hét végén van, de előleget minden nap lehet kérni. "Ezek a munkák sokat jelentenek a cigányságnak. Gyárban nem bírnak dolgozni, ott sok a kötöttség, szüretelni viszont nagyon szeretnek" – mondja a brigádvezető, érdekes módon többes szám harmadik személyben beszélve társairól.



***

"Az elmúlt évek kiemelkedő szőlőtermései következtében felhalmozódott borkészletek bőségesen fedezik a magyar piac igényeit, ráadásul csökkent a magyar borok exportja is" – magyarázza Pápa Lajos, a kiskunhalasi Bacchus Drink Kft. ügyvezetője, hogy miért is ilyen alacsonyak a szőlőfelvásárlási árak. A kft. az egyik legjelentősebb felvásárló a térségben, évente tizenötezer mázsa szőlőt gyűjtenek be a gazdáktól, amiből bort, illetve pezsgőt állítanak elő. A tavaszi fagyok azonban annyira megtizedelték az alföldi szőlőültetvényeket, hogy idén várhatóan ennek töredékéhez tudnak hozzájutni. A logika ilyenkor az árak emelkedését diktálná, ám Pápa Lajos szerint az alföldi borok nyomott fogyasztói ára miatt egyszerűen nem tudnának nyereséget termelni, ha lényegesen magasabb áron vennék a szőlőt.

Az Európai Unióhoz való csatlakozással kapcsolatban az igazgató azt mondja, nem sok jóra számítanak. "Az uniós országok tőkeerős gazdaságaival a magyar bortermelők többsége nemigen tud majd versenyezni, a kiélezett helyzet következtében várhatóan a gyengébb borászatok tönkre is fognak menni. Esélye leginkább a már bevezetett, nemzetközi hír? borainknak lesz" – prognosztizál az igazgató. 

A gazdák helyzetével kapcsolatban Pápa Lajos elmondta: az uniós termékszabályozás lényege, hogy a piaci viszonyoknak megfelelő mennyiség? és minőség? bor kerüljön ki a borászatokból. 

"A gyakorlatban ez úgy fog működni, hogy elő lesz irányozva, hogy egy bizonyos fajta szőlőből ennyi és ennyi kell, meg lesz határozva, hogy egy hektáron mennyi termésnek kell lennie, és miután ezt teljesítette a gazda, felveheti a támogatást" – mondja Pápa Lajos. Úgy véli, a terméshozam csökkentésének következtében a gazdák egy része el fog lehetetlenülni az unión belül.


Borban az igazság

"Külföldön rég nem esnek hasra a magyar boroktól, sikeres konkurenseink vannak. Elég, ha megnézünk egy szaklapot, sokuk a tokaji bort még csak meg sem említi" – állítja Várhelyi Péter, a tokajhegyaljai Hímesudvar borásza. Mint mondja, összességében véve az idei szőlőtermés jónak mondható, ennek ellenére arra számít, hogy az idei borárak húszszázalékos csökkenést fognak mutatni, mivel az exportunk visszaesett, és a belföldi fogyasztás is véges. Úgy ítéli, túltermelés van a piacon, amit az állami támogatás sem tud ellensúlyozni. Szerinte az alacsony eladási rátát egy nagy szakértelm? csapat által kidolgozott bormarketinggel lehetne megváltoztatni. Kardos János, a tokaji hegyközség elnöke azt is hozzátette, hogy térségükben az idei termés a tavalyinak mindössze hatvan százaléka, amiből tízezer mázsa még nem talált gazdára. 

Mező Sándor tíz hektáron termel Badacsonyban, így őket más jelleg? problémák érintik, mint a nagyüzemeket: nehézséget okoz összeszedni szüretkor a megfelelő munkaerőt. Ennek ellenére szőlőjük minősége az idei évben olyan kitűnő, hogy kiszélesítik termékeik palettáját, igaz, ez áraik emelkedését vonja maga után.

A Mátra lábánál viszont veszteséges a szőlőtermesztés – ezt Cserta István, a gyöngyösi hegyközség hegybírója közölte lapunkkal. A gazdák a Mátra lábánál átlagban 30-40 forintot kapnak kilogrammonként a szőlőért, ez az ár alacsonyabb a tavalyinál. Cserta szerint a termelőknek nem lesz nyereségük. Úgy gondolja, az a probléma, hogy a felvásárlók a szőlő árának a felét most, a felét pedig jövőre fizetik majd ki.

"Idén százhúszezer mázsa szőlőre van szerződésünk, de örülünk, ha meg lesz a nyolcvanezer" – nyilatkozta Keresztes Sándor, Gyöngyös legnagyobb felvásárlóüzemének telepvezetője. Az üzemnél ezekben a napokban veszik be a szürkebarátot 54, illetve a chardony-t 58 forintért. Hasonló a helyzet Eger környékén is. Herman László, az egerszalóki hegyközség vezetője elmondta, a legnagyobb problémát az okozza, hogy nincs összhang a felvásárlók és a szőlőtermelők között. Itt is 20-30 százalékkal kevesebb szőlőt tudnak az idén leszüretelni a tavalyi mennyiséghez képest, ám a minőséget jónak találták. Az árak viszont alacsonyak. A legtöbb esetben azonban – említi meg a hegyközségvezető – nem tudják a felvásárlók megmondani, hogy mennyit és mikor fizetnek. (Koroknai Zsófia–Tarjányi Andrea)

Olvasson tovább: