Szüret a "pancsháromszögben" Fotók: Sebestyén István
Hol máshol hangozhatott volna el ez a párbeszéd, mint a pancsháromszögként emlegetett Soltvadkert, Kecel, Kiskőrös által határolt térségben. Az egykor az olajszőkítés, illetve a borhamisítás fellegvárának számító környéken mára az előbbi "üzletág" lecsengett, az utóbbi azonban még – ha nem is óriási méretekben, de – létezik. Ennek eredményével leginkább a kocsmákban lehet találkozni kannás bor formájában, de vannak olyan szakmabeliek, akik állítják: egyes üzemekben a palackokba is töltenek belőle. "Szerinted hogyan lehet egy negyven-ötven forintos szőlőből hatvan forintos bort csinálni? – teszi fel egyikük a kérdést, amit meg is válaszol. – A visszamaradt seprűhöz cukrot, vizet, borkősavat meg egy-két, leginkább a műtrágyákban előforduló adalékanyagot kell adni. Igaz, hogy baromi rossz, de legalább olcsó." (A sepr?borban egyébként még van valamennyi gyümölcstartalom, létezik olcsóbb recept is
) Emberünk azt mondja, hamisított borral ugyanúgy lehet találkozni Tokajban vagy Eger környékén is, mint az Alföldön. A borszeretőknek azt javasolja, hogy ha biztosra akarnak menni, akkor évjáratos borokat tessék vásárolni. Igaz, hogy drágább, de legalább valódi.
***
"Ezzel az új kormánnyal jócskán agyon vagyunk vágva. Az Orbán már legalább egy kicsit segített bennünket, de ezek
" – méltatlankodik Erzsike, aki tizenkét hektáros szőlőjében szüretel éppen. A nyugdíjas hölgy tavaly vesztette el férjét, azóta lánya segítségével vezeti a gazdaságát. Mint mondja, a választások előtt adták be a pályázatukat agrárhitelre, hogy néhány gépet tudjanak vásárolni. "Meglett a kormányváltás, két hét múlva befullasztották a hiteleket. Adtak ugyan a fagykárra kárpótlást, de azzal meszszire nem megyünk" – panaszolja. Erzsike Kiskőrösre viszi leadni a szőlőjét, itt ugyanis 55 forintot is megadnak érte, amíg Halason csak 40-45-öt. Azt mondja, így legalább a költségei megtérülnek. Ezzel ő még a szerencsésebbek közé tartozik, ugyanis az alföldi szőlők nagy része teljesen elfagyott.
Félix – aki néhány parcellával Erzsike szőlője mellett szüretel – feleségével együtt négy hektáron gazdálkodik, szintén nyugdíjasok. Kérésemre beavat a szőlőtermesztés pénzügyi kérdéseibe. Ezek szerint egy hektár szőlőre vetítve csak a gépi munka és a növényvédő szerek közel kétszázezer forintba kerülnek. Ezenfelül van még a metszés, és kapálás költsége: sok gazda tavasztól őszig kint van a szőlőben, de rájuk jellemző módon a saját munkájuknak értékét soha nem számolják. A szüret kilónként 6-7 forintba kerül. (Ahol a szőlő elfagyott, ez utóbbi költséget meg tudják spórolni, de ez persze csak rossz vicc.) Egy kis utánaszámolással kiderül, hogy egy hektáron minimum 70-80 mázsa szőlőnek kell teremnie, hogy a szőlőművelés legalább nullszaldós legyen. Számos gazda most még ennek is örülhet, hiszen van, ahol csak ötven mázsát tudnak leszedni egy hektárról, sőt, számos helyen semmit sem. Csak összehasonlításul: tavaly nem volt ritka a kétszáz mázsa hektáronkénti termés, tavalyelőtt pedig még nyolcvanöt forintot is adtak a környéken egy kiló szőlőért.
Félix szerint a gazdáknak értékesítési szövetkezetekbe kellene tömörülniük, azonban a rossz történelmi emlékek miatt erre a többség nemigen hajlandó.
"Dzsavesz, dzsavesz, gyorsabban azokkal a vödrökkel"
2002. 09. 20. (VI/38)
