Kereső toggle

Háború az iskoláért

Fenyegető vagy fenyegetett kisebbség?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy Jászladány határában álló címeres táblán olvasható a címben álló mondat, amely azonban az itteni helyzet ismeretében nem éppen helytálló. A súlyos munkanélküliség sújtotta, hatezer lakosú Jászladányt nem csak az elmúlt hetekben kapta szárnyára a hír. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat évek óta hadban áll egymással. A legfőbb konfliktusforrás az alapítványi iskola kérdése. Ez eszkalálódott az elmúlt hetekben országos méret? botránnyá, így lettek mindennaposak a tüntetések, útlezárások. A faluban mindenki tudja, mély ellentét feszül a cigány önkormányzat vezetője, Kállai László és a falu polgármestere, Dankó István között. Nehéz szétválasztani, hogy a problémákban mi az oktatási kérdés, mi a romakérdés és mi a valamikori osztálytársak, a két egyformán határozott, szenvedélyes férfi közti feloldhatatlan ellentét.



A botrányairól elhíresült Jászladány köszönti látogatóit Fotók: Vörös Szilárd

Dankó István a falu szülötte, 1998 óta áll Jászladány élén, pártoktól független jelöltként került a polgármesteri székbe. "Nem a mi kettőnk ellentétéről szólnak a dolgok, az önkormányzat egyhangú testületi döntéseivel áll szemben Kállai László. Mi teremtettük meg a kisebbségi önkormányzat működésének feltételeit, helyet biztosítottunk számukra a polgármesteri hivatal tömbjében, több mint félmillióval felemeltük az éves támogatásukat, és sorolhatnám. S tüntetésekkel, aláírásgyűjtésekkel, éhségsztrájkkal felelnek a kezdeményezéseinkre. Valóban nem ültünk le tavaly május óta tárgyalni, mert Kállai egy helyi lapban kijelentette, hogy a jászladányiak zöme fasiszta, cigányellenes nézeteket vall. Ha én leülnék vele ezek után, legitimálnám a kijelentését."

"Nézze, ez az ügy bírósági szakban van – kontráz Kállai László – majd a bíróság eldönti, mondtam-e ilyesmit vagy sem. Addig nem kérek bocsánatot, amíg a bíróság nem kötelez erre. A politikusok nem szeretnek veszíteni, én sem. Ha most bocsánatot kérnék, az presztízsveszteség lenne. A polgármester ezzel is jelezni akarja, hogy egy cigánynak mindig meg kell hajolnia. Lehet, hogy politikai téren nem egyezünk, de az önkormányzat nem kötheti feltételekhez, hogy mikor áll velem szóba, és mikor nem. 



Kállai László: "Naponta érkeznek mocskolódó, fenyegető levelek"

A kompromisszumkészség mindig megvolt a cigány önkormányzatban, a másik oldalon hiányzott a fogadókészség. De higgye el, ha ezen múlna a jászladányi iskola kérdésének megoldása, bocsánatot kérnék, de nem ezen múlik" – biztosít Kállai László, a cigány kisebbségi önkormányzat vezetője.

"Amikor 2000 novemberében elfogadtuk az iskoláról szóló szándéknyilatkozatot, rá egy hétre már az utcára vitték a tömeget – állítja viszont a polgármester. – Olyan otthon érezték magukat az utcán, hogy onnét már vissza sem akartak jönni. Hogy lehet így tárgyalni? A kisebbségi önkormányzatban sorozatosak a lemondások, ez is megkérdőjelezi a legitimitásukat. Jól mutatja a támogatottságukat, hogy a két népszavazási kezdeményezésükre egy hónap alatt összesen ötszáz aláírást gyűjtöttek, míg mi az alapítványi iskola támogatására egy hét alatt ezerötszázat. Nem a cigányságot képviselik, hanem saját önös érdekeiket."

Az Antal Mihály Alapítványi Iskola működési engedélyét ez év július 18-án adta ki a helyi jegyző, a jogorvoslati határidő lejárt, az alapítványi iskola Tóth Ibolya vezetésével készült a tanévre. Ám a megyei Közigazgatási Hivatal augusztus végén megsemmisítette a határozatot. Ugyanezen a napon az Oktatási Minisztérium megtagadta az iskolától az OM-azonosítót, melynek hiányában nem működhet az intézmény: nem kaphat állami támogatást, nem adhat ki bizonyítványt. 

"A jelen helyzetet Kolláth György alkotmányjogász világította meg egy cikkében – magyarázza a polgármester. – A megyei hatóságnak nem volt joga visszavonni a helyi jegyző által kiadott engedélyt, hiszen jóhiszeműen jártunk el. A birtokunkban volt a közigazgatási hivatal egy állásfoglalása, mely az iskolaigazgató kinevezésével kapcsolatban kimondta, hogy miután nincs kisebbségi oktatás az iskolában, így nincs egyetértési jogosítványa sem a kisebbségi önkormányzatnak. Augusztus végén pedig arra hivatkozva semmisítette meg a hivatal az alapítványi iskola működési engedélyét, hogy nem kértük ki a kisebbségi önkormányzat véleményét. Az Oktatási Minisztérium szintén törvénytelenül járt el, mikor megtagadta az OM-azonosítót, hiszen itt csak egy nyilatkozattételről van szó. A technikai azonosító körülbelül olyan, mint a személyi szám. Nem lehet azt mondani, hogy az egyén nélküle nem létezik."

Dr. Tóta Áronné, a megyei közigazgatási hivatal vezetője másként érvel: "Az iskola igazgatójának kinevezésével kapcsolatos döntésnél a hivatal törvényességi észrevételt nem tett. Ettől eltérő a jász-ladányi önkormányzati iskola egy részének bérbeadása, ugyanis a nemzeti és etnikai kisebbségi jogokról szóló törvény 29. §-a kimondja, hogy kisebbségekhez tartozók képzésére is kiterjedő döntésekben ki kell kérni a helyi kisebbségi önkormányzat véleményét. A közigazgatási hivatal törvényességi ellenőrzési jogkörében észlelte, hogy a jászladányi önkormányzat ezt elmulasztotta. Miután a törvényességi felhívást nem fogadták el, az ügy bírósági szakban van. Ez nem politikai, hanem színtiszta közigazgatási kérdés. Ezért az alapítványi iskolát követelőknek nem a politikai nyomásgyakorlás eszközeihez kellene nyúlniuk. Tiszta jogi helyzetet kell teremteni, és jövőre meg lehet valósítani az iskola gondolatát, egyelőre azonban a személyi és tárgyi feltételek sem adottak. Egyidejűleg gondoskodni kell majd arról, hogy az önkormányzati iskolában maradók se szenvedjenek hátrányt."

"A cigány önkormányzat nem tiltakozhat azért, ha magánszemélyek magániskolát hoznak létre – mondja Kállai László. – De abba nem egyezünk bele, hogy az iskolakomplexum egyetlen egy tantermét is átadják magániskola céljára. Ehhez kell az egyetértésünk! 1997-ben felzárkóztató programot indított az iskola, s egy 2000-es törvénymódosítás szerint ez is kisebbségi oktatásnak minősül. De az iskolában tanuló 57 százaléknyi romát már a számaránya miatt is megilleti a kisebbségi oktatás. A magániskola eddigi működésével bebizonyította a félelmeink jogosságát. Nem arról van szó ugyanis, hogy valamiféle magasabb szint? oktatást szerettek volna nyújtani a gyermekeiknek, hanem arról, hogy ezek a szülők nem akarják a romákkal együtt járatni a gyerekeiket. Nem akarnak lealacsonyodni a romákhoz. Inkább elviszik egy olyan iskolába őket, ahol a romák száma számukra elviselhetőbb. Az önkormányzati iskolában ötven-ötven százalék volt, az alapítványiban tíz-kilencven lett az arány. Mindenki tudta, melyik lesz az a népcsoport, amelyik nem tudja megfizetni a háromezer forintos tandíjat. Az ösztöndíj? Ugyan, az kell ruhára, cipőre, tanszerre, hol van akkor még a tandíj? A polgármester úr arról beszél, hogy a különböző kultúrákat nem szabad erőszakosan összezárni, asszimilálni. A kétszáz gyerek mellé épp ezért vettek fel harminc romát, hogy ne legyen egyértelm? a cigányellenességük. Olyanról is van tudomásunk, hogy bevándorló roma családdal erőszakkal írattatták be a gyerekeiket a magániskolába.

Láthatja mindenki, hogy a ladányi cigányság nem azért harcol, hogy különváljunk a magyaroktól, nem ellenségeket, hanem barátokat szeretnénk nevelni a gyermekeinkből. Most egy interkulturális programért harcolunk, ez több százezer forintot jelentene."



Dankó István: "Tocqueville a többség zsarnokságáról beszél, én a kisebbség zsarnokságától tartok"

Szívesen megkérdeztük volna az iskola igazgatóját, Vincze Ferencnét is, ám ő nem élt a lehetőséggel. Ő talán válaszolni tudott volna rá, hogy miért nem volt megoldható a jászladányi gyerekek tanítása egy fedél alatt.

Kezdetben Vinczéné is a szétválás mellett volt, vállalta az alapítványi iskola kurátorságát, s mondják, saját gyerekét is odaíratta. Később viszszakozott, olyannyira, hogy az átszerződött pedagógusokat sem akarta visszavenni, még az önkormányzat határozata ellenére sem.

Az alapítványi iskola, bár papíron nem létezik, mégis olyan, mintha volna. A diákok és tanárok az eredeti terem- és órabeosztással dolgoznak. Tóth Ibolya irodáján is az olvasható: igazgató. Hely egyébként láthatóan van bőven, a település két hatalmas iskolaépülettel is rendelkezik, eddig az egyikben voltak az alsósok, míg a hetvenes években megszüntetett gimnázium épületében a felsősök. Most a volt alsós iskola egyik felében tanulnak – a magukat csak a tanévnyitóig – alapítványi iskolásoknak tudó nebulók. "Mi nem zártunk ki senkit – mondja az iskola nélküli direktor – senkitől nem kérdeztük, milyen származású! Ide nem csak a gazdag gyerekek járhatnak." Ösztöndíjigénylő űrlapot mutat az igazgatónő. "3,5 feletti tanulmányi eredmény esetén háromezer forint ösztöndíjat lehetett volna kapni, ami a teljes tandíjat fedezte volna. Sőt 4,5 felett hatezer forint járna. Egyelőre nagy a bizonytalanság, a pedagógusokkal is csak tegnap írta alá az iskolavezetés a szerződéseket. Ennek ellenére kitartunk, s jövőre létrehozzuk az alapítványi iskolát. Kétszáz szülő akarata ez."

A polgármestert sokat vádolták kirekesztő kijelentései miatt. Egy tévéműsorban például azt állította, hogy kiszakadnának a Magyar Köztársaságból. Egy írásában pedig úgy vélekedik, hogy a romák és nem romák természetüknél fogva mások, ezért másként kell őket kezelni is. 

A történész, politológus végzettség? Dankó István szerint félremagyarázzák szavait, lejárató kampányt folytatnak ellene. "Az előbbit figyelemfelhívásnak szántam, elkeseredésemben mondtam, mikor azt tapasztaltam, a közigazgatási hivatal és a minisztérium sem tartja be a törvényeket. Nem kell hát szó szerint érteni. A másik pedig ferdítés. Az igaz, hogy nem értek egyet azzal a liberális felfogással, mely szerint a társadalmi problémák alapja a szabadságjogok elégtelen volta. Tocqueville a többség zsarnokságáról beszél, én a kisebbség zsarnokságától tartok. Ha a helyi önkormányzatnak a helyi kisebbségek oktatását érintő minden kérdésben ki kell kérni a kisebbségi önkormányzat véleményét, az olyan zsarolási potenciált ad a kezébe, ami teljes bénulással fenyegeti az önkormányzatot. Ez a paragrafus Jászladányban élesedett be."

Kállai László másfajta fenyegetésekről beszél: "Naponta érkeznek mocskolódó, fenyegető levelek a cigány önkormányzat címére." De Kállai nem fél. Nem fél attól sem, hogy az önkormányzati választásokon vele szemben a polgármester egy hozzá lojális romát indít, s rábeszéli a nem roma lakosságot, hogy – ehhez joguk van – szavazzanak a kisebbségi jelöltre. Így sikerül őt kibuktatni, s a helyzetet a maguk javára megoldani. Mint mondja, bízik a ladányiak bölcsességében.

Mit is mondhatnánk egyebet. Csak az ő bölcsességük oldhatja meg a helyzetet.

Olvasson tovább: