Kereső toggle

Kétszáz Hirosima fenyeget Észak-Oroszországban

Tetszhalott atombálnák

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A sivár Kola-félsziget északi partjainál, Sznyezsnogorszk városában három atom-tengeralattjáró rozsdásodik a jeges vízben. Ezeket a járműveket soha többé nem fogják már használni, és ebből a szempontból még örvendetes is lenne a jelenlétük. Félő azonban, hogy 77 társukkal együtt olyan katasztrófát okozhatnak, amely mellett Csernobil eltörpül – írja a The Independent cím? brit lap.



Rozsdásodó orosz tengeralattjárók a vidjajevói bázison Murmanszk közelében. Veszélyes hulladék Fotó: Reuters

A Murmanszki Terület – ahol Sznyezsnogorszk is található – vezetői szerint Európában csak kevesek értették meg, mekkora veszélyről van szó. Pavel Sztyeblin, a sznyezsnogorszki javítótelep igazgatója a The Independentnek elmondta: ha egyszer nukleáris katasztrófa történne üzemében, az az egész világra kihatna. 

A nyugati országok elviekben már elismerik a korhadó atomtemető veszélyeit. Ugyanakkor fenntartásaikat fejezik ki az ellenséges orosz bürokráciával szemben, hiszen nem átlátható a rendszer, nem világosak a jogi keretek sem, különösen, ami 

a felelősségbiztosítást illeti. Egyedül abban értenek egyet, hogy ha valami elromlik, az nagyon el fog romlani. Az orosz illetékesek "kétszáz Hirosimáról" beszélnek. 

Murmanszk félmilliós város, tipikusan sivár szovjet lakótelepekkel. A gazdasági fordulat, amely Oroszország más területeire többé-kevésbé begyűrűzött, itt még távoli reménynek látszik. Lassan a helyi áramszolgáltatónak is fogytán a türelme: megfenyegette a tengeralattjáró-bázist, hogy a csaknem egyéves hátralék miatt kikapcsolja az áramellátást. Ha a járművek lebegését biztosító pumpákat kikapcsolják, a tengeralattjárók könnyen elsüllyedhetnek a mólónál. 

Pedig a sznyezsnogorszki atom-tengeralattjárók csak egy részét képezik a Murmanszki Terület gondjainak: 200 atomerőm? és 80 atom-tengeralattjáró vár leszerelésre. A szakértők szerint tizenöt év használat után illő kivonni a forgalomból ezeket a járműveket, ami – ha biztonságosan akarják megoldani – nem olcsó mulatság. Az oroszok szerint másfél milliárd dollárra lenne szükség ahhoz, hogy a Barents-tenger környékét megtisztítsák a nukleáris szennyeződéstől. Oroszország persze nem engedheti meg magának, hogy az egész számlát állja – Norvégia, az USA és az Európai Unió is hozzájárul a költségekhez. 

Az oroszok hangsúlyozzák, hogy a nyíltság és a hozzáférhetőség jóval nagyobb lett 1986, a csernobili katasztrófa óta. Az őszinteség és bizalom azonban még mindig nem jutott teljességre: amikor Alekszandr Nyikityin egykori tengerészkapitány és nukleáris felügyelő 1996-ban a Murmanszki Területen felhalmozódott atomhulladék problémáját feltárta norvég környezetvédő szervezetek előtt, az orosz hatóságok kémkedés vádjával letartóztatták. Később minden vád alól felmentették. 

A murmanszkiak szerint a Kreml csaknem annyit késlekedik a probléma kezelésével, mint Európa többi része. A szó szerint robbanásig feszült helyzetben a helyiek nagyon is tudatában vannak annak, hogy bár Moszkva messze van, ők a veszélyes helyszín közelében élnek. A tavaly szerencsétlenül járt Kurszk atom-tengeralattjáró egyébként szintén innen indult utolsó útjára. Az emberi veszteségeket már ismerjük, de azt még nem lehet tudni, hogy a Kurszk okozta környezeti ártalmak mennyire lehetnek komolyak.

Olvasson tovább: