Kereső toggle

Osztályharc a szekszárdi Fideszben

Több, mint szappanopera

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

"Kezdetben volt a százszázalékos önkormányzati tulajdonban lévő városi televízió. A közel százmilliós anyagi értéket és a vidékhez képest jelentős nézőtábort felvonultató közszolgálati televízióra vetett szemet egy napon két fideszes politikus. – Hogy felsőbb utasításra, vagy saját szakállukra cselekedtek, ki tudja? – A polgári többség? önkormányzati testülettel a hátuk mögött pályázat és értékbecslés nélkül eladták a VTV hatvanöt százalékos tulajdonrészét egy pesti cégnek. Egy strómannak. Merthogy a pestiek csak szívességet tettek a vásárlással, az irányítás egy Fidesz közeli cégé maradt. A stróman egyetlen kérése az volt, hogy azt nevezzék ki a tévé ügyvezetőjének, akit ő mond, s ez meg is történt. A bonyodalom ott kezdődött, amikor a két fideszes ezt a megállapodást felrúgta: néhány hét múltán el akarták távolítani az ügyvezetőt – a stróman emberét. És a stróman fellázadt, önjáró lett, kezébe vette az irányítást. A városban pedig minden megváltozott…" – a fenti történet fikció, a valósággal való bármilyen egybeesése azonban nem a véletlen műve. Íme.



Gulyás Gábor ügyvezető igazgató. Úgy döntött, marad Fotó: Lázárfalvi Zsolt

A legutóbbi önkormányzati választások gyökeres változásokat indítottak el Szekszárdon. A korábban MSZP–SZDSZ többség? testület átalakult úgynevezett polgári többségűvé, melyben a domináns szerepet a Fidesz-MPP frakciója játssza. Az a frakció, amely gyakorlatilag a helyi Garay János Gimnázium 1985/86-os évben érettségiző IV/A osztályát jelenti. Ugyanis ebből az osztályból négyen ültek a hat fős frakcióban: Borbás Tamás középiskolai tanár – lemondott frakcióvezető –, Kapitány Zsolt informatikus, "ősfideszes", a Fidesz megyei irodájának vezetője, Koltai Tamás közgazdász, városi pártelnök és a megyei önkormányzat elnöke és Kerekes László mérnök, aki csak "egyszer?" tag. A IV/A osztály ifjú "törökjei" – az első hónapok leváltási hullámait követően – többé-kevésbé békében irányították a várost, míg egyszer csak a frakcióvezető – akit sokan 2002 esetleges polgármester-jelöltjének is tartottak – kilépett a Fideszből. A bajok megértéséhez azonban több mint egy évvel kell visszaforgatnunk az idő kerekét.

Szekszárd Város Önkormányzatának Közgyűlése tavaly márciusban hirdetett meg egy pályázatot a városi tv június 30-án megüresedő ügyvezető igazgatói posztjára. Ezt a tisztséget addig Dránovits István töltötte be, akinek az irányítása alatt a televízió egyre nagyobb veszteségeket halmozott fel, olyannyira, hogy egy képviselői interpelláció nyomán még vizsgálóbizottság is alakult annak gazdasági átvilágítására. Az átvilágítás végül nem történt meg – a kormánypárti többség? közgyűlés döntése nyomán a bizottság fideszes többség? lett, és egyszer sem került határozatképesen összehívásra –, így csak találgatásokra hagyatkozhatott minden érdeklődő polgár, mi is történik a tévénél. Dránovits is jelentkezett a kiírt pályázatra, de emellett mást is tett: levélben az ORTT-hez fordult, és afelől érdeklődött, milyen törvényi keretek között értékesíthető egy kívülálló gazdasági társaságának a tévét üzemeltető Városi VTV Kht., vagyis, hogy mi módon adható el a televízió, vagy annak üzletrészei. (A törvény szerint egy kht.-t vagy százszázalékosan lehet privatizálni, vagy olyan módon, hogy maximum 25 százalékos tulajdonrész maradhat a város tulajdonában.) A kiírt pályázatra eközben kitűnő munkák érkeztek. A nagy múltú városi tévében – ahol többek között olyan televíziós személyiségek is megfordultak, mint Máté Krisztina, a Tv2 sztárja – neves, országosan ismert szakemberek is láttak fantáziát, akik közül néhányan több tízmillió forintos támogatást is hoztak volna. 



Ultimátum a polgármesternek



A kormánypárti többség? közgyűlés végül június 13-án 13 órakor hallgatta meg a jelölteket, azonban mint az a két nappal későbbi közgyűlésen kiderült 

– a fentiek fényében meglepő módon – egyiküket sem találta alkalmasnak az ügyvezetői poszt betöltésére. Az időpont azért is fontos, mivel ugyanezen a délutánon ülésezett a (fideszes többség?) gazdasági bizottság is, ahol Dránovits István számolt be a VTV gazdasági helyzetéről, majd két megoldási javaslatot terjesztett elő. Bejelentette: a tévé eszközparkjának amortizálódása már a működést veszélyezteti, ezért a városnak két lehetősége van: vagy azonnal ad 12 millió forintot az eszközpark felújítására, vagy eladja a tévét az általa javasolt módon. A két javaslatot június 15-én már a közgyűlés tárgyalta, és az utóbbit fogadta el, miszerint az önkormányzat 975 ezer forintért eladja a VTV Kht. 75 százalékát, majd az új tulajdonost közel 11 millió forintnyi törzstőkeemelésre kötelezik; ezenkívül – a döntés szerint – a város tíz éven keresztül évi 22 millió forint inflációval növelt támogatást nyújtana a tévének, bárki is legyen a többségi tulajdonos. A kormánypárti többség? testület a gazdasági bizottságra (Ács Rezső bizottsági elnökre, Koltai Tamásra, a megyei közgyűlés fideszes elnökére, Kapitány Zsoltra, a Fidesz irodavezetőjére, és egy azóta más okokból visszahívott külső tagra) bízta: találjon vevőt az üzletrészre. 

A közgyűlési határozat végrehajtását a polgármester felfüggesztette, és viszszautalta a testület elé, hogy helyezze hatályon kívül. A polgármester azzal érvelt, hogy nem kell kapkodni, először történjen meg a tévé gazdasági átvilágítása. Majd – ha valóban szükséges – anyagi támogatással, vagy a tévét üzemeltető VTV Kht. 75 százalékos üzletrészének pályázat útján történő értékesítésével orvosolja a felmerült problémákat, de ez utóbbi előtt mindenképpen független szakértő állapítsa meg a kht. forgalmi értékét. A testület június 23-án a polgármester javaslatát leszavazta, és érvényben hagyta a korábbi határozatot, vagyis hogy a gazdasági bizottság menedzselje az értékesítést.

A gazdasági bizottság már a vakációs időszakban vevőt keresett a VTV Kht. 75 százalékos üzletrészére – pályázat nélkül. Az ajánlatra váratlanul jelentkezett egy pesti, a városban addig teljesen ismeretlen építőipari cég, a Pal-Com Kft. – máig nem tisztázódott miként szerzett tudomást a lehetőségről –, a bizottság pedig július 18-án úgy döntött, soha jobb ajánlatot, és a közel százmilliós érték? tévéről kétmillió forintos árban – amelyet a Pal-Com ajánlott – megegyezett a pesti céggel. Az egyezség 65 százalékos tulajdonrészről szólt, a fennmaradó 5-5 százalékot a bizottság felajánlotta két cégnek, a Dránovits István tulajdonában álló, a városi lapot nyomó Séd Nyomda Kft.-nek, illetve a kábeltulajdonos Tarr Kft.-nek.



A titkos szindikátus 



A folyamat megértéséhez itt szükséges megemlíteni egy aprónak tűnő, de rendkívül fontos információt, (amire csak ez év januárjában derült fény) július 16-án a Pal-Com Kft. szindikátusi szerződést kötött egy szekszárdi céggel, a Színvonal 2002 Kft.-vel, melynek értelmében ez utóbbi irányítja a Pal-Comot, aki pedig az ügyvezető igazgatót biztosítja a tévé számára. A Színvonal 2002 Kft. jogelődje korábban annak a már említett Kapitány Zsoltnak a tulajdona volt, akinek a gazdasági bizottság tagjaként jelentős befolyása volt arra, ki is lesz a tévé többségi tulajdonosa. Bár a cég azóta több kézen is átfutott, egyes vélemények szerint a cég még mindig Fidesz közelinek, pontosabban Kapitány-Koltai közelinek mondható. Ezt látszik alátámasztani Bíró T. Tamás, a Pal-Com Kft. ügyvédjének tapasztalata, aki egy nyilatkozatában elmondta: Koltai Tamás és Kapitány Zsolt szinte a tévé tulajdonosaiként léptek fel az adásvételről szóló tárgyalások során.

A testület ismételten megerősítette, hogy a saját verzióját preferálja, és a megyei közigazgatási hivatal – amúgy vitatott – szakmai-jogi útmutatása szerint a polgármester ezt a döntést már nem függeszthette fel. Ennek ellenére több, a város érdekeit védő javaslata bekerült az adásvételi szerződésbe, köztük az a kitétel, hogy a résztulajdonosok az önkormányzat beleegyezése nélkül nem adhatják el tulajdonukat, magyarul a tévé nem kerülhet akárkinek a kezébe. Az üzletrészek eladása után a VTV Kht. újraírt társasági szerződésébe ez a kikötés mégsem került bele, talán mert az iratot az a Szepesi Zsuzsa ügyvédnő jegyezte – a megyében egyébként a legjobb munkaügyi jogásznak tartják –, aki akkor még tulajdonosa volt a Színvonal 2002 Kft.-nek. Az ügyre jellemző módon egyébként a polgármester csak ez év januárjában értesült – véletlenül – arról, hogy egyáltalán megszületett a módosított társasági szerződés, amit mellesleg neki kellett volna aláírnia. A múlt év október 18-án kelt iratot Borbás Tamás fideszes képviselő, a Fidesz frakció vezetője írta alá az önkormányzat nevében, neki azonban csak a taggyűléseken való részvételre volt megbízása. A társasági szerződés értelmében a tévé ügyvezetője két évre Gulyás Gábor, az immár többségi tulajdonos Pal-Com embere lett. 

Ekkor még – úgy tűnik – a Pal-Com szorosan együttműködött a Színvonal 2002-vel. A legutóbbi közgyűlésen – amely jóval a két cég "összeveszése" után történt – Koltai Tamás felolvasott egy levelet, melyben Bíró T. Tamás a Pal-Com ügyvédje javasolja Szepesi Zsuzsának, hogy hagyják ki a társasági szerződésből a város érdekeit védő részt. Majd hozzáteszi, hogy ha ez valakinek problémát jelent, majd "befogják a száját". 

Ez a mozzanat tette lehetővé, hogy a 65 százalékos tulajdonrész elkezdje "vándorútját". Először a Pal-Com Kft. apportálta azt az általa profiltisztítás címén létrehozott Pal-Com Plusz Kft.-be szeptember 27-én. Ezt a céget vette meg november 29-én a Színvonal 2002 Kft., amelynek ekkor már egy Szekszárdon ismeretlen budapesti üzletember, Szentiványi András a tulajdonosa.



Politikai felügyelet



Eközben Gulyás Gábor – akit október 1-től a tévé ügyvezető igazgatójává neveztek ki – intézkedései nyomán a VTV Kht. évek óta először könyvelhetett el nyereséget. Gulyás azonban nem teljesítette Koltai Tamás utasítását, miszerint a tévé munkatársait le kell váltania (lásd a keretes részt), sőt vizsgálatot kezdeményezett arra nézve, milyen állapotban adta át neki a tévét az előző igazgató, Dránovics István. Csáki Béla MSZP-s önkormányzati képviselő szerint erre vezethető vissza a helyi Fidesz vezérkar és a Pal-Com konfliktusa, ami odáig fajult, hogy ez év februárjában egy – a polgármester szerint jogszerűtlen – VTV-taggyűlésen Szentiványi András leváltotta Gulyás Gábort, és helyére Dránovics Istvánt, a korábbi tévéigazgatót nevezte ki. A Pal-Com Kft. ezt nem nézte jó szemmel és elállt a Színvonal 2002-vel kötött adásvételi szerződéstől. Bíró T. Tamás, a Pal-Com ügyvédje szerint erre azért volt lehetőségük, mert a Színvonal 2002 még nem jegyezte be az adásvétel tényét a cégbíróságon. (Ennek a lépésnek a jogosságát a bíróság fogja eldönteni.) Érdekes módon az ügy komoly konfliktust váltott ki a helyi Fideszen belül is. Borbás Tamás, a frakció vezetője néhány hete kilépett pártjából, és függetlenként folytatja munkáját. A VTV jelenlegi vezetésétől megkülönbözetett támogatásban részesülő helyi politikus a televízióban azzal indokolta kilépését, hogy a helyi Fidesz arculatával, hangnemével nem tud azonosulni, és az általa javasolt arculatváltást az országos Fidesz-vezetők nem támogatták. Példaként említette a tévé-ügyet, amely szerinte "botrányszagú". Csáki Béla MSZP-s képviselő információi szerint a Fidesz-összeveszés oka a következő: nem hogy a kormánypárti frakciók, de maguk a fideszesek sem tudtak a szindikátusi szerződésről, vagyis Koltai és Kapitány "magánszámáról". "A helyi tévé lenyúlása egybeesik egyfajta központi törekvéssel is – fűzi tovább Csáki Béla – A Fidesz mindenhol rátenyerel ezekre a televíziókra, és ezt országos szinten valamikor össze akarja kapcsolni. Ez a helybeli fideszesek igényével is összecsengett, akik a tévé «politikai felügyeletét» akarták megoldani. Az igazi végállomásról azonban ők sem tudtak" – mondja Csáki Béla.



Jogászok maguk között



A jogászoknak valószínűleg igazi csemegéket jelentenek majd azok a perek, amelyek az ügyben indultak. A tévé 65 százalékát ugyanis ma mindenki magáénak mondja. Gáll Ferenc, a polgármester által megbízott ügyvéd, az önkormányzat jogi képviselője szerint már maga a város és a Pal-Com adásvételi szerződése is érvénytelen, mivel a cég eleve nem kívánta teljesíteni a szerződést, az üzletrészt pedig elidegenítési szándékkal vásárolta meg. A város ezen túlmenően eláll az adásvételi szerződéstől, ugyanis a Pal-Com a szerződés kikötése ellenére a kht. taggyűlési határozata nélkül továbbadta az üzletrészt a Pal-Com Plusz Kft.-nek. Gáll szerint ezek után minden más, a 65 százalékos üzletrészről szóló jogügylet érvénytelen, tehát az üzletrész az önkormányzat tulajdona.

Bíró T. Tamás, a Pal-Com ügyvédje szerint az adásvételi szerződés jövő időben fogalmazza meg, hogy egyszer majd a társasági szerződést a felek úgy módosítják, hogy az üzletrészeket csak 80 százalékos tulajdonosi beleegyezéssel (tehát a 25 százalékos tulajdonos önkormányzat beleegyezésével) lehet majd továbbadni. Mire azonban a taggyűlés ezt megtette, ők már túl voltak az apportáláson. (Az adásvételi szerződés ezzel szemben valójában úgy fogalmaz: "Felek abban is megállapodnak, hogy bármely tag üzletrészét a teljes törzstőke 80 százalékos szavazati aránnyal meghozott taggyűlési határozatban megfogalmazott hozzájárulással lehet elidegeníteni." – a szerk.)

A Színvonal 2002 Kft. álláspontja szerint a 65 százalékos tulajdonrész az ő tulajdona, mivel megvásárolta a Pal-Com Plusz-t a Pal-Com Kft.-től. Ez utóbbi azonban elállt az adásvételtől.


Gimnazisták ha felnőnek

Gulyás Gábor elmondta lapunknak, hogy amikor átvette a Szekszárdi VTV vezetését, akkor kapott egy listát az elküldendők neveiről. Az ügyvezető igazgató beszélt egy országos televíziós hálózat tervéről is, amelybe a VTV is bekapcsolódott volna. Az ötlet lényege: létrehoznak egy úgynevezett körtelevíziót a tönkrement Szív Televízióra építve. A tervek szerint a budapesti "anyatelevízó" központi – országos érdekeltségre számot tartó – anyagokat gyárt, amelyekhez a városi, kistérségi televíziók helyben hozzárakják a saját anyagaikat. Az anyatelevízió és a sok kicsi adó összekapcsolódva már – elméletileg – jelentett volna annyi nézőt, amennyivel a nagy reklámozók is megnyerhetők lettek volna, másrészt a kezdeményezés politikai tényezővé válhatott volna. Gulyás szerint ott bukott meg a terv, hogy nem volt garantálható a hálózatot működtető alapítvány állandó kormánypárti többsége. 

A Gulyásnak tett ígéret szerint szóba került egy a Polgár cím? laphoz hasonló megyei hetilap kiadása is, azonban ez elmaradt. (Az ügyvezető igazgató Budapesten sokáig a kiadója volt egy színes, színvonalas Polgár cím? újságnak.) Azonban a Gulyás lapjához hasonló, és a Fidesz vezette megyei önkormányzat által kiadott Megyei Krónikát mégis más szerkeszti.

Egyébiránt az igazgató szerint amióta kiderült, hogy ellentétben áll a Koltai-Kapitány párossal, azóta számtalan úgynevezett "lakossági bejelentés" érkezik hozzá. "Nem gondoltam volna, hogy kéz kezet mos alapon ilyen összefonódások lehetnek egy kisvárosban. Azt hittem, hogy itt mindenki ismeri egymást, nem lehet akármit megcsinálni. A kialakult érdekhálókat azért sikerült részben felszakítani – tette hozzá –, mert nem vagyok idevalósi, nincs itt rokonom vagy olyasvalaki, akin keresztül zsarolható lennék."

A VTV-hez sorra érkeznek a "bejelentések", hogy egyik-másik képviselő, vagy az érdekkörhöz tartozó egyes személyek szokatlanul rövid idő alatt mennyi ingatlant vásároltak, miközben a fizetésük ezt nem tenné lehetővé, vagy éppen hol, és milyen körülmények között karambolozott valaki, vagy éppen ki, hol törte össze egy pub berendezését. Amikor Gulyás Gábor ezekről a bejelentésekről beszélt, kínosan ügyelt arra, hogy ne említsen neveket, az sem derült ki teljesen világosan, hogy esetleg a VTV ezekről műsort készít-e. Mindenesetre Gulyás számon tartja ezeket a bejelentéseket.

Borbás Tamás kilépését Szekszárdon sokan azzal magyarázzák, hogy a fiatalember nem tudta feldolgozni, hogy ismerősei sorra mondják neki a helyi fideszes politikusokról a negatív véleményeket, sorolják a gyanúsnak nevezett – a kisvárosban pletykaként terjedő, soha ki nem vizsgált – ügyeket. A legendárium szerint ezeket a Fidesz-frakcióban többen is, köztük Borbás Tamás is szerették volna tisztázni, ehelyett azonban belháború, kizárási kísérletek majd az egyetlen képviselő kilépése következett. A szekszárdi Fidesz életében gyakorlatilag a kezdetektől meghatározónak számító Kapitány Zsolt irodavezetőt, aki a párt belső működését, a belső szabályokat helyzetéből adódóan jobban ismeri, nem tudták a reformisták "kicsinálni". Borbás Tamás ugyan levelet is írt a pártvezetésnek (Kövér Lászlónak és Áder Jánosnak), azonban választ – legalábbis hivatalosan – mindmáig nem kapott. A helyi politikában járatosak szerint a történet arról szól, hogy a szekszárdi Duna-híd építkezéséhez Koltai "pecsétel" a megyei önkormányzat elnökeként. (A több milliárd forintos beruházást az – M3-as autópályát is építő – Betonút Rt.–Vegyépszer Rt. "páros" végzi. Mint ismeretes: a pályáztatás nélküli beruházást több ellenzéki politikus az állami pénzek megcsapolásának tartja.) Koltai lecserélése – erről is hallani – kulcspozíciójából adódóan nehezen képzelhető el, ezért státusa stabilnak nevezhető. A Heteknek az ügy két főszereplője, a két, ellentétes oldalra sodródott volt gimnáziumi osztálytárs Kapitány Zsolt és Borbás Tamás nem kívánt nyilatkozni. Egy-két héten belül osztálytalálkozójuk lesz. A téma adott.

Olvasson tovább: