Kereső toggle

Bűnös egyházfiak

Senki sem vállalja

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kisebbfajta vihart kavart az egyik napilap híre, miszerint az elmúlt három évben csaknem száznegyven egyházi személy ellen emeltek vádat a hatóságok.

A napilap információi szerint évente majdnem félszáz olyan eset van, amikor egyházi személy vagy alkalmazott ellen történik vádemelés, a felekezeti megoszlást azonban adatvédelmi szabályok rejtik el az érdeklődők elől. A statisztikák szerint tavaly 47, 1999-ben 36, az azt megelőző évben pedig 55 esetben történt vádemelés. Az öszszesítésben a vagyon elleni bűncselekmény a leggyakoribb (58 eset), ezt követi a közrend elleni magatartás (32 eset), a közlekedési kihágás (25 eset) és a személy elleni bűntett (14 eset). Párszor "házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni" bűncselekmény is előfordult, ezen belül egy alkalommal "természet elleni erőszakos fajtalankodás" is. A kimutatásokból nem derül ki, hány eljárás végződött jogerős bírósági ítélettel.

A református és az evangélikus egyház nyilatkozatban adta közre, hogy nem volt tudomása a kimutatásról. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke és Hafenscher Károly, a Magyarországi Evangélikus Egyház szóvivője is megerősítette, hogy az egyházukon belüli esetleges törvénysértéseket automatikusan egyházi bíróság elé utalják, és megindul a lelkész vagy más egyházi személy felelősségre vonása. A legsúlyosabb ítélet mindkét egyháznál a hivatalvesztés, de mint a nyilatkozat is állítja, az elmúlt öt-tíz évben erre nem volt példa.

Veres András püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára alaptalannak tartja azokat a feltételezéseket, melyek a Legfőbb Ügyészség kimutatásában szereplő törvénysértéseket csak a történelmi egyházakra vonatkoztatják. A püspök felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon több mint háromszáz törvényesen bejegyzett egyház működik, ráadásul az összegzés az egyházi személyek mellett az egyházi alkalmazottakról is szól, tehát több tízezer embert érint. A köztörvényes bűncselekményt elkövetők ellen a katolikus egyház is egyházi bírósági eljárást indít, ahol a legsúlyosabb szankció a hivataltól való megfosztás és a papság alóli felmentés. Veres András szerint az elmúlt három évben ilyen súlyos eset nem történt felekezetében. Dörnyei László, a Legfőbb Ügyészség statisztikai osztályának vezető ügyésze lapunkat arról tájékoztatta, hogy nyilvántartásukban valóban csak egy kód tömöríti a "szektoron kívüli egyházi személyeket", de a nyomozati anyagokban nevesítve szerepelnek az elkövetők, felekezeti hovatartozásukkal együtt. A kód amúgy potenciálisan bármelyik egyházat jelölheti, hiszen körülbelül százötven különféle foglalkozási kategória egyikeként szerepel az általuk feldolgozott adatlapokon. 


Nyilvánosságot kapott ügyek

Az elmúlt hónapokban a sajtóban megjelent "egyházias" bűncselekmények és gyanúsítások: 2000 júniusában három év börtönre és négy év közügyektől való eltiltásra ítélte a győri bíróság Kántor Antalt. 1996-ban vette őrizetbe a rendőrség a katolikus papot, akit a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatójaként többrendbeli sikkasztás és illegális fegyvertartás vádjával állítottak bíróság elé. Háromszázezer forint ellenében szemet hunyt afölött, hogy két kereskedő egy ötvenmilliót érő műkincset annak hamisítványára cserélt. Másfél millió forint érték? könyvet "leselejteztek", hatszázezer forint körül túladtak rajtuk. Ebből mindössze huszonötezret könyveltek el. 

Tavaly Guliga György békéscsabai plébánost a Legfelsőbb Bíróság határozata az általa korábban összeszedett (a kamatok évi harminchat százalékos haszonnal kecsegtettek), ám soha ki nem fizetett, közel százmilliós kölcsön enyhítésére kötelezte. Ennek jegyében elárverezték a plébánia műtárgyait. Az árverésre került tárgyak kikiáltási összértéke négymillió forint volt, a befolyt összeg mégis csak egymillió-kettőszázezer forint lett. Az ügy kapcsán Gyulay Endre megyéspüspök elismerte az úgynevezett "bitangkaszszáknak" nevezett, minden egyházkerületben működő fekete számlák létezését. Azt állította, hogy ezeken a hívők adományainak egy részét kezelték, miután eltitkolták az adóhivatal elől. 

Egy nyolcéves kisfiúval fajtalankodott egy kántor Tatabányán. Idén márciusban három és fél év fegyházra ítélték. A védő fellebbezett, a vádlott előzetesben várja a fejleményeket. Gyurcsok Józsefet, az Egyetemes Szeretet Egyházának vezetőjét tavaly októberben szólította fel a Pest Megyei Bíróság, hogy hagyjon fel a távgyógyítással, mert az ellenkezik egyháza alapító okiratával.

Deszk új katolikus plébánosa, a hetvenhárom éves Szalontai Károly a gyerekek beszámolói szerint a fiúkat ütlegeli, a kislányokat pedig intim helyeken simogatja. A szülők tiltakozására a megyéspüspök vizsgálatot indított. A plébánost azóta kitiltották az iskola területéről, a hitoktatás pedig szünetel. Szalontai Károly megromlott híre miatt a püspök döntése alapján szeptemberig maradhat plébános, azt követően pedig mást neveznek ki a helyére, a vizsgálatok eredményétől függetlenül.

Olvasson tovább: