Kereső toggle

Megszületett a tizedik kínai ötéves terv

Nagy Ugrás az olimpiáért

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb állomásához érkezett a kínai "népi demokrácia", amikor néhány hete a IX. Országos Népi Kongresszus ülésén ismertették a legújabb ötéves terv elemeit a pekingi vezetők. A szám szerint tizedik ötéves terv a retorikában nem hozott sok újat, de erős kétségeket hagy afelől, hogy Kína kommunista vezetői hajlandóak-e tovább nyitni egy liberalizáltabb gazdaság felé. 



Az olimpiai rendezést támogató pekingi plakát. Júliusban lesz döntés Fotó: Reuters

A tervezet célkitűzéseiben érdekesen vegyülnek a kínai tervgazdálkodás szabta korlátozott lehetőségek és a demokratikus kapitalizmus nyújtotta áldások. A Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO) igyekvő Kínának is nemzeti érdeke egy liberálisabb gazdaság látszatát fenntartani. Egyfelől kiemelt cél, hogy a modern vállalati szféra megerősödjön az elkövetkezendő években, ám az állami tulajdonú cégek továbbra is meghatározók maradnak. Az általános célok között olvasható a társadalombiztosítási rendszer javítása és az életszínvonal emelése új munkahelyek létrehozásával. A terv szövege szerint elő kell segíteni a "szellemi civilizáltságot, javítani kell a demokrácián és a jogrendszeren". A reformnak, a fejlődésnek és a gazdasági stabilitásnak összhangban kell maradnia a társadalmi kiegyensúlyozottsággal. 

A reformok persze nem léphetnek ki az előre meghatározott mederből. Ennek jegyében a terv megerősíti, hogy bár "semmilyen nehézség nem tántoríthatja el a kínai népet saját boldogulásától", mindez a Központi Pártbizottság felügyelete és a "Tengi Teória nagy zászlaját lengető Csiang Cö-min elvtárs" vezetése alatt fog bekövetkezni. Szintén nem feltétlenül jelent megnyugvást a nyugati befektetők számára, hogy a terv szerint "továbbra is fokozott hangsúlyt kell fektetni a marxizmus-leninizmus, a Maoi Gondolat és a Tengi Teória oktatására, a patriotizmus, a kollektivizmus és a szocializmus erősítésére". A terv ismételten hadat üzen a "babonaságoknak és tudatlanságnak", miközben propagálja az "erkölcsös és egészséges életvezetést, a tudományos ismeretterjesztést". Mindez persze nem zárja ki a másként gondolkodást sem, hiszen a terv szerint fejlődés következik majd be az irodalom és művészetek, az újságírás és filmgyártás területén is. E célok szolgálatában "több és jobb minőség?", újabb szellemi műhelynek kell létrejönnie. 

A IX. Népi Kongresszus nem hagyhatta figyelmen kívül Tajvan kérdését sem. Az "egy nemzet – két politikai rendszer" politikáján Kína a jövőben sem kíván változtatni. Eszerint "továbbra is a »békés egyesülés« alapelvét fogjuk követni" – áll a tervezetben. Az "egy Kína" elvvel igazolt szeparatista törekvéseket Peking továbbra is ellenzi, ugyanakkor bízik abban, hogy "a nemzeti újraegyesülés nagy ügye mihamarabb megvalósul". A tajvani probléma is – egyes elemzők szerint – csak megerősíti, hogy Kína nem stratégiai partner az USA számára, mint ahogyan azt a korábbi amerikai kormányzat szerette volna látni, sokkal inkább stratégiai versenytárs. A lehűlés jeleit mutató amerikai–kínai kapcsolatok egyik reális következménye lehet, hogy Bush elnök nyomás alá kerül az amerikai kongresszus részéről, és kénytelen lesz szofisztikált fegyverek eladásával hozzájárulni Tajvan védelméhez. A Népi Kongreszszus kilátásba helyezte a nemzeti védelem új szintre emelését a következő években. Ez gyakorlatban modernebb, egységesebb kínai haderőt jelent majd. Külön hangsúlyt kaptak a nemzetbiztonsági szempontok, a védelemmel kapcsolatos haditechnikai kutatások és fejlesztések.

Ugyancsak kiemelt helyet kapott a tervezetben a környezetvédelmi problémák orvoslása. A 2008-as olimpiai játékok rendezési jogára aspiráló Peking számára kiemelten fontossá vált a környezetszennyezés ügye, ami a Nemzetközi Olimpiai Bizottság döntését jelentősen befolyásoló tényező lehet. Ennek érdekében már lépéseket is tettek: környezeti megfigyelésekből adatokat gyűjtenek össze elsősorban a délnyugati Tibet Autonóm Régióból. A távoli érzékelők telepítését jelentő beruházást már jóváhagyták az illetékes tibeti és központi szervek. 

Bár több külföldi politikus – többek között Bravo Mena mexikói kormányfő – elismerően nyilatkozott a sajátos kínai szocialista piacgazdaság újabb fejezetéről, a diszszidens kínai állampolgárok nagy száma azt mutatja, hogy vannak, akik elégedetlenek a pekingi vezetés szólamaival. Ennek egyik példája az a nemrég Ausztriában lebukott embercsempész banda, amely háromezer embert – javarészt kínai állampolgárt – csempészett be az osztrák államon keresztül az EU-ba. Egy nemrég végrehajtott razzia során az osztrák hatóságok letartóztatták a társaság egy részét, amelyről feltételezik, hogy irányítóik és tényleges haszonélvezőik Kínából szervezik az emberszállítmányokat.

Olvasson tovább: