Kereső toggle

Eltérően értékel a kormány és az ellenzék

Propaganda vagy adáshiba

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A kormánypárti képviselők nem tartják hitelesnek, az ellenzékiek ellenben "halálpontosnak" értékelik a Nemzetközi Újságíró Szövetség napokban közzétett jelentését. 

"Nem kívánom összehívni az ellenzék kérésére a bizottságot, mert nem tartom megalapozottnak az újságíró-szervezet jelentését – nyilatkozta lapunknak Sasvári Szilárd, az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának fideszes elnöke, aki szerint ezek az urak (mármint az újságíró-szervezet szakértői – a szerk.) hetet-havat összehordtak. A politikus kiemelte: nem fog az a helyzet előállni, mint legutóbb a nemzetbiztonsági bizottságnál. (Ez esetben a zámolyi romák vélt orosz titkosszolgálati kapcsolatai miatt az ellenzék kérésére a bizottság összeült, és az illetékes miniszter magyarázkodásra kényszerült. – a szerk.) 

Sasvári Szilárd pontokba szedte a Heteknek, hogy miért nem tartja elfogadhatónak a jelentést: "Egy: alig 48 órát voltak Magyarországon, és több mint 60 oldalas jelentést írnak a médiahelyzetről, miközben az Európai Unió országjelentését készítők évekig vizsgálódnak. Kettő: senki sem kérte őket erre a vizsgálatra. Három: Magyarország uniós felvételét nem az újságírók fogják eldönteni." 

A fideszes médiapolitikus felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió Magyarországra vonatkozó értékelése éppen az ellenzék tevékenységéről állapította meg, hogy a közszolgálati kuratóriumok jelölésénél ők vonultak ki, ezért vannak csonka kuratóriumok. 

Lendvai Ildikó, a bizottság szocialista tagja, az MSZP alelnöke szerint a jelentést "utolsó figyelmeztetésként" lehet értelmezni, az unió politikai elitje így üzen diplomatikusan, hogy elfogadhatatlannak tartja a kormányzat közszolgálati médiumokra alkalmazott politikáját. Egyébként az MSZP teljesen egyetért a jelentés elmarasztaló pontjaival, értékelésével – tette hozzá Lendvai Ildikó, aki szerint olyan súlyú ez az ügy, hogy a gazdasági és a sajtóbizottságot is soron kívül össze kellene hívni.

A gazdasági bizottságot azért, mert a közszolgálati televízió gazdasági helyzete, az ott folyó pazarlás, zavaros pénzügyek, a rossz tervek miatt azonnali vizsgálatra lenne szükség. A sajtóhírek szerint ugyanis az új vezetőség a jövő évi koncessziós bevételek eladását tervezi, azaz az MTV teljes vagyona látszik eltűnni. A sajtóbizottság összehívására pedig azért lenne szükség, mert a tanulmány szerint olyan mérv? a kiegyensúlyozatlanság, hogy az már tűrhetetlen és elfogadhatatlan – érvelt a Heteknek a politikus asszony. 

Pető Iván, a kulturális és sajtóbizottság szabaddemokrata alelnöke szerint egyértelműen igazolódott egyrészt az, amit az SZDSZ már régóta állít, nevezetesen, hogy Magyarországon erős a politikai beavatkozási hajlam a közmédiumokba, továbbá az is, hogy az ORTT-t depolitizálni kellene. 

Mindkét ellenzéki politikus tragikusnak tartja, hogy a közszolgálat címén olyan műsorokkal lehet találkozni, mint a Magyar Rádióban a Vasárnapi Újság és az m1-en A Hét cím? műsor, amelyeket a MIÉP szócsöveiként tartanak számon. "Botrányos, hogy az egyértelm? törvényi tiltás ellenére egy párthoz kötődnek ezek a műsorok, mint ahogy botrányos az is, hogy a szintén MIÉP-es »kereskedelmi« Pannon Rádió frekvenciát kapott – hangsúlyozta Pető Iván, aki számára az a különös, hogy a Fidesz propaganda szempontjából mintha lemondott volna a közszolgálati adókról. 

Szerinte az m1-en a "miépes" műsorokon kívüli adások egyszerűen érdektelenek és szürkék, mint például a híradó, amelyik alkalmatlan arra, hogy érdemben tájékoztasson. 

– "Világos, hogy itt nem a propagandabefolyás megszerzése állhat a dolog mögött, hanem pénzügyi megfontolások. Ez egy pénzmosoda. Azt lehet feltételezni ugyanis, hogy a Fidesz-közeli cégek és személyek jutnak jelentős pénzekhez. Az ugyancsak érdektelenné váló, a Vasárnapi Újságot leszámítva látványosan nem elfogult Magyar Rádióban pedig Kádár-analóg törekvés valósul meg (depolitizálni a magyar társadalmat): van egy jó kormányunk, egy tökéletes miniszterelnökünk, ők tudják, mit kell csinálni, emberek, ne törődjetek a politikával" – mondta Pető Iván. 

Lendvai Ildikó úgy látja, mintha a Fidesz-MPP még inkább kezdené átengedni a szélsőjobb számára a közmédiumokat. Ennek véleménye szerint az lehet a célja, hogy a várhatóan kiélezett választási helyzetben a pár százaléknyi szélsőjobboldali szavazót is a jelenlegi kormánykoalíció mellé állítsa. Ennek a folyamatnak a része, hogy egy "vasárnapi újságos" szerkesztőt neveztek ki a Kossuth Rádió belpolitikai főszerkesztőjévé, az összes politikai műsor – többek között a Tizenhat óra, a Napközben, a Beszéljük meg – felettesévé. A szocialista politikus is hangsúlyozta a köztelevízió gyanús gazdasági helyzetét és – szerinte – mesterséges lerontását. 

A Nemzetközi Újságíró Szövetség Orbán Viktor kiegyensúlyozásról szóló egykori beszédét tartja a médiaháború kezdetének. A két ellenzéki politikus szerint hiába panaszkodnak a kormánypárti politikusok, hogy mekkora a balliberális média túlsúlya, az elmúlt két évben közpénzekből jobboldali médiumokat hoztak létre, illetve tartanak fenn. Pető Iván szerint a kormány beavatkozik a sajtó gazdasági ügyeibe: lapvásárlásokkal, lapfinanszírozással foglalkozik a MAHIR-on keresztül a Magyar Nemzet, a Szabad Föld esetében. Elképzelhetetlen egy modern, nyugati demokráciában, hogy a Sportfogadás cím? lap, amely egy állami vállalat kezében van, automatikus járuléka a Magyar Nemzetnek, amely történetesen egy párthoz kötődő lap. Az egy finanszírozási technika, hogy állami vállalatok látszólagos hirdetésekkel szponzorálják a Magyar Nemzetet: az állami Magyar Villamos Művek, a Bizományi Vállalat és ehhez hasonlók – állítja a politikus.

Lendvai Ildikó úgy véli, hogy erősödni fog a kereskedelmi tévékre nehezedő nyomás is. Ez szerinte az ORTT-n keresztül könnyen kivitelezhető, mert az "akkor ad pénzbüntetést, amikor akar". Érdekes momentum, hogy például a TV2 jelen pillanatban egy állami vállalat telkén bérlő. De emellett sokfajta burkolt eszköz lehet, amivel megpróbálhatják a kereskedelmi médiát nyomás alá helyezni. Attól a politikus nem tart, hogy ezek a kereskedelmi adók "átállíthatóak" lennének, hiszen mögöttük erős külföldi tulajdonosok állnak, részint pedig ott a nézőszám iránti érdekeltség a domináns. "Annyit talán el lehet a nyomással érni, hogy lecsiszolják a kritika éleit, például kicsit kevesebb valódi vita kerül adásba."


Pocsék műsor, elképesztő alakokkal

György Péter esztéta, az ELTE Média Tanszékének vezetője: "Azt kell mondjam, a Magyar Televízió olyan szomorú és tönkrement állapotban van, hogy azon védeni sincs mit. Mellesleg a Nemzetközi Újságíró Szövetségnek azért van joga és oka egy ilyen történetben állást foglalni – függetlenül attól, hány órát vagy napot töltött ott –, mert ott dolgoznak azok az újságírók, akik ebbe lassan belebolondulnak. De hát a Magyar Televíziónak gyakorlatilag nincsenek is már nézői, mivel az exkommunista, később szélsőjobboldali (adandó alkalommal sötétbarna) figurák úgy jönnek fel, mint a talajvíz. Eddig csak A Hétben voltak, most már visszakapták a Panorámát, és nyilván mennek a Híradó felé. Ez nemcsak morális, de alkotmányos kérdéseket is fölvet. Hiszen gyakorlatilag az alkotmányosság határán lévő radikális párttal egyetértő emberek ezek, vagy pedig olyanok, mint Chrudinák Alajos, aki számtalan alkalommal bizonyságát adta elképesztő antiszemitizmusának. Amit ő csinált 90-ben, az az emberi méltóság sárba tiprása volt. Ez az ember visszajött, és ugyanott tart. Természetesen most is antiszemita, és majd meglátjuk végül, lesz-e módja az emberi méltóságot is újra sárba tiporni. Ilyen emberekkel televíziót csinálni, közszolgálati televíziót, teljesen nonszensz. Hogy nyersen fejezzem ki magam, a televízió az, amit néznek. Milyen televízió az, amit az ország 5 százaléka néz? Nem használható semmire. Ha én katasztrófaügyi miniszter lennék, és mondjuk el kellene juttatnom felelősen azt a hírt perceken belül, hogy a Duna kijött a medréből, és mindenki meneküljön, akkor rohannék a TV2-höz és az RTL Klubhoz. Hiszen kell bizonyos nézettségi indexszint, hogy a közszolgálat értelmes funkció lehessen. Én mint magyar állampolgár politikai véleményemtől függetlenül azért akarom, hogy közszolgálati televízió legyen – és ez a történet lényege –, mert elméletileg az azt tükrözi, hogy mindahányunk meggyőződéseitől függetlenül van egy olyan politikai közép, amelyik úgymond képviseli az érdekeinket, üzleti, politikai érdekektől függetlenül. (Tihanyi Péter)


Jelentés a közszolgálati végekről

Hetek-összeállítás

A Nemzetközi Újságíró Szövetség képviselői a világ több mint száz országában vizsgálják a média munkatársainak helyzetét. Magyarországon nem először jártak, 1994-ben, az "első médiaháború" idején már készítettek jelentést a hazai médiahelyzetről az Európa Tanács számára. "1999 és 2000 során, amikor tömegméretűvé váltak az elbocsátások, és a közszolgálati tévé olyan mélypontra sülylyedt mind nézettségét, mind gazdasági helyzetét illetően, hogy nem tudta kifizetni a munkatársak bérét, az IFJ újabb látogatás mellett döntött" – számol be a jelentés a szervezet 2001. februári vizsgálódásának motívumáról.

Az IFJ 1994-ben hazánkról szóló jelentésének a "Magyarország visszaforgatja az idő kerekét" címet adta. Ebben a műsorszolgáltatások reformját és új törvények létrehozását sürgették, amelyek biztosítani képesek a nemzeti rádió- és tévécsatornák függetlenségét. "Ez volt az első médiaháború időszaka. Ez a háború 1998-ban kiújult Orbán Viktor kormánya és a média között" – írja a mostani jelentés, amely a "Tévé a tönk szélén – A magyar közszolgálati tévé politikai és szakmai válsága" címet viseli. Részletesen beszámol a tévé politikai tisztogatásáról, a kritikus hangot megütő médiák hatalmi zaklatásáról, a kormány által ösztönzött kísérletekről arra vonatkozóan, hogy a "hóna alá nyúljanak" a veszteséges jobboldali orgánumoknak, sőt tételesen említ különféle, a kormány szívéhez közel álló lapoknak juttatott támogatásokat (Nagyvilág, Magyar Fórum, Magyar Nemzet, Válasz – ma Heti Válaszok – stb.), mi több, közzéteszi a Magyar Televízió napra lebontott veszteségét jelesebb elbocsátott munkatársainak nevével egyetemben. Szóvá teszi továbbá, hogy a közszolgálati reklámokat kizárólag hasonérzelm? médiumok érhetik el, és meglehetős tájékozottságról tanúskodik az ORTT-kuratóriumok felállásának elemzése is. Ezen adatok és elemzések birtokába minden valószínűség szerint nem az itt töltött két nap eredményeképpen jutottak, a látogatás azonban lehetőséget nyújtott (volna) a gólarány szépítésére, hiszen több médiapolitikussal is megbeszélést folytattak a szövetség képviselői. Az IFJ a szervezet honlapján ((www.ifj.org) közzétette az angol nyelven írt 61 oldalas jelentést. "Magyarországon az újságírók joggal aggódnak a szakma jövője miatt" – állapítja meg az írás. "Figyelembe véve, hogy bizonyos újságírók megalkudtak azzal, hogy kiszolgálják politikus barátaik érdekeit, úgy gondoljuk, a közszolgálati műsorszolgáltatás tartós reformjának sikere szempontjából életbevágóan fontos, hogy a médiában dolgozó szakemberek védjék újságírói függetlenségüket, és ellenálljanak a politika fertőzésének munkájuk során"– javasolják az IFJ szakértői. Ebben a "küzdelemben" a legjobb "fegyver" a szakmai profizmus, ezenkívül mindegyik félnek ösztönözni kell az etikus magatartást, valamint a szerkesztői függetlenséget.

Olvasson tovább: