Kereső toggle

Globális tendenciák 2015-re

Vészterhes közeljövő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Újabb háborúk, súlyos járványok, katasztrofális vízhiány és éhség vár a világ népességére a következő 15 évben – állapítja meg a CIA egyik kutatóközpontja, a Nemzeti Hírszerző Tanács (NCI) jelentése, melyet "Globális tendenciák 2015-re" címmel adtak ki Amerikában. A jelentést, amely magában foglalja a népesedés kérdéseit éppúgy, mint a gazdaság és a politika alakulásának várható irányait, valamint a tudomány és a technika fejlődésének útjait, eljuttatták Bill Clinton leköszönő elnökhöz, valamint utódjához, George W. Bush-hoz is. 



Jordániai gyerekek játszanak Ammanban. Tágul a népesedési szakadék Fotó: Reuters

A "Globális tendenciák" jelentés állításai arra a feltételezésre épülnek, hogy a fejlődés minden egyes területét emberi döntések fogják befolyásolni – kormányzati és nem kormányzati szinten egyaránt. Ennek figyelembevételével négy fő következtetésre jutottak az elemzők. Ahhoz, hogy a globális gazdaság 2015-ben virágzó lehessen, többet kell majd befektetni a technikai fejlesztésbe, a közoktatásba, valamint a gazdasági - és közélet befolyásos szereplőit a kormányzásban való nagyobb részvételre kell ösztönözni. Az Egyesült Államok számára továbbra is kihívás marad, hogy élére álljon a gyors ütem? technikai fejlődésnek, és fenntartsa katonai, diplomáciai, valamint hírszerző kapacitását. A világ vezető országaira még nagyobb szerep vár a jövőben a transznacionális jelleg? problémák – a drogkereskedelem, a terrorizmus, a regionális konfliktusok és környezeti válságok – megoldásában. Szintén szükséges lesz az egyes országok nemzetbiztonsági és belügyi szervei közötti együttműködés szorosabbá tétele, ami által a nemzeti kormányok egymás számára szükségszerűen átláthatóbbá válnak. 



Megavárosok és járványok



A jelentés kitér a népesedés, a természeti környezet és az energiaforrások, a tudomány és a technika fejlődésének kérdéseire, valamint áttekinti a világgazdaság és a globalizáció, a nemzeti és nemzetközi kormányzás jövőjét, elemezve a lehetséges konfliktusokat és az Egyesült Államoknak a világpolitikában betöltött szerepét 2015-ig. A "Globális tendenciák" szerint ezek azok a területek, amelyek leginkább befolyásolni fogják az egyes országok céljait és magatartását, ez pedig erőteljes hatást gyakorol majd a nemzetközi biztonságra is. 

A népesedési tendenciákról a jelentés megállapítja, hogy a mai 6,1 milliárdról 2015-re körülbelül 7,2 milliárd lakosa lesz a földnek, a növekedés üteme azonban lelassul: míg 1985-ben évi 1,7 százalékkal, 2000-ben 1,3 százalékkal nőtt a föld lakosainak száma, ez az arány 2015-re mindössze egy százalékos lesz. Ugyanakkor a népesség növekedésének több mint 95 százaléka a fejlődő országokra korlátozódik, ott is a gyorsan növekedő városokra: 2015-re a világ lakosságának több mint fele városokban lakik majd. Afrikában továbbra is hatalmas pusztítást fog végezni az AIDS: egyes országokban a viszonylag magas születési arány ellenére csökkenhet a lakosság száma. Dél-Afrikában például várható, hogy 2015-re mintegy tíz százalékkal élnek majd kevesebben az AIDS terjedésének köszönhetően. Oroszország és az összes volt kommunista ország lakosságának csökkenésére számíthat a magas halálozási arány és az alacsony születési számok miatt. A legnagyobb arányú lakosságnövekedést továbbra is a hagyományosan a migráció legfőbb célpontjainak számító országokban lehet majd tapasztalni, tehát Észak-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon.

A fejlett országokban az aktív dolgozók számának csökkenése és a nyugdíjasok számának növekedése hatalmas terheket fog róni a társadalombiztosításra, a nyugdíjrendszerre és az egészségügyre. A kormányok ezen a nyugdíjkorhatár emelésével és a nők fokozott munkába állításával igyekeznek majd segíteni, illetve nagymértékben fognak a bevándorló munkaerőre támaszkodni. 



Újkori exodus



Az eltérő demográfiai fejlődés, a munkaerőpiac globalizációja, a politikai instabilitás és konfliktusok drámai mértékben megnövelik a "globális vándorlást", és ezzel a szociális feszültséget a következő 15 évben. A legális és illegális bevándorlók több mint ötven országban már ma is a lakosság 15 százalékát teszik ki, és ez a szám csak emelkedni fog. 

A fejlett és fejletlen országok közötti távolság a következő 15 évre szóló előrejelzések szerint szintén növekszik. A fejlett országok jelentős eredményeket fognak elérni egy sor betegség leküzdésében, nagyobbrészt az egészségügybe befektetett jelentős összegeknek és a kutatási eredményeknek, valamint a biotechnológia fejlődésének köszönhetően. A fejlődő országokban mind a fertőző, mind a nem fertőző betegségek sorának újabb támadása várható, elsősorban az elégtelen egészségügyi ellátásnak és a szegénységnek köszönhetően. Továbbra is gyorsan fog terjedni a tuberkulózis, a hepatitisz, a malária, és különösen az AIDS. Ez utóbbi a tuberkulózissal együtt valószínűleg a vezető halálozási okok között lesz a következő 15 évben a fejődő országokban. Az AIDS központi problémát jelenthet nemcsak Afrikában, ahol egyes országokban a születéskor várható élettartam 30-40 évre is csökkenhet, hanem Indiában, Délkelet-Ázsiában, a volt Szovjetunió több egykori államában, és nem lehetetlen, hogy Kínában is.

"A kórosan alultáplált emberek száma a politikai konfliktusok sújtotta szubszaharai területen több mint 20 százalékkal nőhet a következő 15 évben" – állítja a jelentés a természeti források és élelmiszertartalékok kérdésére kitérve. 2015-re a világ lakosságának fele – több mint hárommilliárd ember – akut vízhiánnyal küzdő területen fog élni, mint Észak-Kína, Dél-Ázsia, Afrika vagy a Közel-Kelet lakosai. Az aggodalomra leginkább okot adó térségek azok lesznek, ahol a vízhiány más, főleg politikai jelleg? konfliktusforrással is társul – például a Közel-Keleten – állítja a jelentés. 

Az energia kérdésére kitérve a "Globális tendenciák" megállapítja: a világgazdaság az egyre hatékonyabb energiafelhasználás felé halad. A folytatódó gazdasági növekedéssel mintegy 50 százalékos többletigény jelentkezik az energia iránt: a teljes olajszükséglet a mai naponkénti 75 millió hordóról 2015-ig napi 100 millió hordóra növekedik – a különbség megegyezik az OPEC jelenlegi teljes termelésével. 

A szerves eredet? energiaforrások továbbra is megőrzik dominanciájukat a globális felmelegedés iránti aggodalmak ellenére, míg a nukleáris energia felhasználása valószínűleg a jelenlegi szinten marad. A Perzsa-öböl – amenynyiben nem sújtja háború – nagymértékben megerősíti szerepét a világ energiapiacán, és elsősorban Ázsia energiaigényét fogja kielégíteni az Oroszországból és Közép-Ázsiából származó energiaforrásokkal együtt. Nyugat-Európa és a nyugati félteke országai ezzel szemben az Atlanti-medence energiaforrásait fogják kihasználni. 

A jelenlegi környezeti problémák továbbra sem enyhülnek, a következő 15 évben tovább csökken a művelhető területek mennyisége, és tovább pusztulnak a trópusi esőerdők. A várható gazdasági fejlődés mellett valószínűtlen, hogy az atmoszférát károsító, üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása jelentős mértékben csökkenne. 

A fejlődő országoknak olyan, fokozott mérték? környezeti problémákkal kell majd szembenézniük, mint a levegő- és vízminőség kérdése. Oroszországnak és Ukrajnának a több évtizedes nemtörődömség és a gondtalanul működtetett atomerőművek örökségeként elsősorban a radioaktív szennyezés okozta károkkal kell megbirkózniuk, hasonlóan Kelet- és Közép-Európához. A már megkötött környezetvédelmi egyezmények némelyike nem lesz képes eredményeket elérni a megcélzott területen; az ózonlyuktól fenyegetett országoknak – mint Ausztrália, Chile vagy Argentína – a bőrrák egyre fenyegetőbb valóságával kell szembenéznie. 



Kultúrák konfliktusa



A hatalmi struktúrák kapcsán a CIA-jelentés megállapítja: az állam továbbra is a politikai és gazdasági élet, valamint a honvédelem legfontosabb szervezője marad a 2015-ig terjedő időszakban, a hatékony kormányzás azonban minden államnak komoly erőpróbát jelent majd. 

A következő 15 évben minden egyes államnak szembe kell néznie azzal, hogy a civil szféra nagyobb részt követel a politikából, és ezzel párhuzamosan megnő a polgári jogokra irányuló figyelem is. Mindezek olyan nyomást jelentenek majd a kormányokra, amely a teljesebb demokrácia és jobb átláthatóság irányába fog vezetni. 25 évvel ezelőtt a Freedom House emberi jogi szervezet meghatározása szerint a világ országainak kevesebb mint egyharmadát lehetett demokráciának tekinteni – ma már az országok több mint fele tartozik a demokráciák közé. A mai demokráciák nagy része minden valószínűség szerint az is marad, de hogy ez a szám mennyivel nőhet, annak előrejelzésére a jelentés készítői nem vállalkoztak. A sikeres országoknak mindenesetre együtt kell működniük a politikai és gazdasági élet nem kormányzati szereplőivel, és meg kell osztaniuk a kormányzás felelősségét. 

A jövő három nagy kihívást tartogat számukra. Az első a pénzügyi és kereskedelmi élet liberalizációjával párhuzamosan egyre nagyobb szerephez jutó magánszektor lesz – a profittermelő és nonprofit szervezetek egyaránt. 

A második a szervezett bűnözés elleni harc: az előrejelzés szerint a szervezett bűnözés a következő években egyre "szakszer?bben" használja majd ki a globalizáció előnyeit a pénz- és információáramoltatásban. A szervezetek nagy valószínűséggel laza szövetségekbe tömörülnek, és elsősorban drogkereskedelemből, embercsempészetből, mérgező anyagok és veszélyes hulladékok csempészéséből, valamint illegális fegyverkereskedelemből igyekeznek majd megélni. 

A harmadik legnagyobb kihívás az új, dinamikusan növekedő vallási és etnikai csoportok megjelenése – állapítja meg a "Globális tendenciák". A jelentés kiemeli, hogy a hagyományos közösségi csoportok – akár vallási, akár etnikai alapokon szerveződnek – szintén hasznot húzhatnak a globalizációból, hiszen a civil társadalom nyitottabbá válásával könnyebben mobilizálhatják magukat bármilyen gazdasági, politikai diszkrimináció ellenében. 2015-re az előrejelzések szerint a két legnagyobb vallás, a kereszténység és az iszlám vonzásköre jelentősen megnő. Mindkét vallás világszerte elterjedt, és már ma is széles körben használja a modern információs technológiát a hitterjesztésre. Várható, hogy aktivistáik szervezettebben is fellépnek majd olyan kérdésekben, mint a génmanipuláció, a nők jogai, a szegények és gazdagok közötti szakadék szűkítése. A jelentés készítői szintén lehetségesnek tartják egy olyan szélesebb vallási vagy szellemi mozgalom megjelenését, amely a környezeti értékek védelmezését tűzi zászlajára. 



Forrongó régiók



A "Globális tendenciák" jelentés számba veszi a jövőben várható konfliktusokat is. Megállapítása szerint leginkább az egyes országokon belüli, esetleg egyes régiókat destabilizáló konfliktusok lesznek a leggyakoribbak, ugyanakkor a nemzetközi konfliktusok, bár ritkulnak, a modern technika bevetésével egyre több halálos áldozatot követelnek majd. 

A főképpen belső elnyomásból, vallási vagy faji okokból fakadó ellentétek elsősorban a szubszaharai Afrikában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában, illetve Közép-Amerikában, az Andok régiójában és Délkelet-Ázsia egyes részein torkollhatnak véres összecsapásokba. A konfliktusok megoldásában a közeljövőben leginkább az ENSZ fog részt venni – jósolja a jelentés –, mivel a nagy államok egyéni érdekeikből fakadóan inkább távol maradnak. 

A terrorizmus a 2015-ig terjedő időszakban leginkább a kiterjedt, nemzetközi hálózatok kialakulása felé tart: a nemzetközi terrorizmus képviselői a jövőben kifinomultabb eszközök bevetésével még több áldozatot követelő tömeges merényleteket fognak végrehajtani.

A CIA-jelentés készítői megpróbálják röviden feltérképezni az egyes nagy régiók jövőjét is. A szerzők állításaikat az eddigi fejlődési irányok elemzéséből és az egyes régiók külső szakértőivel való konzultációkból szűrték le, elsősorban gondolatébresztőnek, és nem jóslatnak tekintve állításaikat. 

Az egyik legkevésbé átlátható terület Kína: a szakértők többsége nem vállalkozik arra, hogy öt éven túl előre gondolkodjon az ázsiai országgal kapcsolatban. Egyes előrejelzések szerint az ország gazdasági és katonai kapacitása elegendő lesz felemelkedéséhez, mások szerint a politikai, társadalmi és gazdasági nehézségek sora komolyan fenyegeti a rezsim stabilitását és legitimitását. A legtöbb mai elemző szerint – emeli ki a CIA jelentése – Kína mindenképpen kerülni fogja a konfliktusokat, hogy gazdaságilag stabilizálódni tudjon. 2015-ig mindenesetre valószínűleg eljut arra a szintre, hogy képes legyen régión belüli katonai hadműveletekre.

Oroszországnak még nagyobb kihívást jelent majd drámaian csökkenő forrásai mellett igazodni ahhoz a nemzetközi vezető szerephez, melyben saját magát szeretné látni – fejti ki a jelentés. A jelenlegi orosz vezetés alatt egyelőre nem látható tisztán, hogy az ország képes lesz-e olyan módon megvalósítani az átmenetet, hogy az stabilizációt, és ne felbolydulást hozzon a régióban. 

Dél-Ázsia szintén olyan terület, ahol a következő 15 évben komolyan fennáll a konfliktus veszélye a két atomfegyverrel rendelkező ország, India és Pakisztán között. 

A Távol-Keleten egy egyesült Korea fenyegethetne regionális nagyhatalommá válással, a következő 10-15 évben azonban egyelőre – az elemzők szerint – az egyesülés folyamata felemésztheti Dél-Korea forrásait. 

Újabb forrongó pont a Közel-Kelet, ahol a gazdasági nyomások és regionális rivalizálások együttes hatása valószínűleg arra sarkallja az államokat, hogy további tömegpusztító fegyvereket szerezzenek be, illetve felkészüljenek azok előállítására. A hagyományos háború helyett ebben a régióban leginkább a terrorizmus továbbterjedésére, felkelésekre lehet számítani a belső viták és etnikai, vallási konfliktusok nyomán.

A Közel-Kelettel és Észak-Afrikával kapcsolatban a jelentés megjegyzi: e térség országaiban valószínűleg egyetlen ideológia vagy filozófia sem fog egyesítő erővel bírni, bár a nyugati beavatkozásnak minősített globalizáció egyértelm? elutasításra talál. A politikai iszlám különböző formái viszont milliókra fognak hatást gyakorolni a régióban, szélsőségektől sem mentesen.

2015-ig Izrael békét köt szomszédaival – állítja a jelentés. Megszületik a palesztin állam, az izraeli–palesztin viszonyt azonban továbbra is feszültségek terhelik, amelyek alkalmanként válságokat robbantanak ki. A Közel-Keleten a következő időszak változásainak fő mozgatórugói a demográfiai változások lesznek. A globalizáció inkább kihívást, mint lehetőséget jelent: az internet például továbbra is a szűk gazdag réteg kiváltsága lesz. A külföldi befektetők valószínűleg távol maradnak a közel-keleti országoktól – az állami szektor túlsúlya, a kemény állami ellenőrzés, a fejletlen infrastruktúra és a politikai instabilitás veszélye mind a befektetés ellen szól. 

2015-re Európa legnagyobb része viszonylagos békében és bőségben élhet – ígéri a "Globális tendenciák". 15 év múlva az integráció a vége felé közeledik, mintegy tíz új taggal bővülve az Európai Unió ekkorra eléri földrajzi és szervezeti korlátait. A szakértők szerint azoknak a kelet-közép-európai államoknak a vezetői, melyek sokat várnak a csatlakozásra, előbb-utóbb fogékonnyá válnak a tekintélyelvű, nemzeti retorikára akár jobb-, akár baloldalról. 

Az EU minden valózsínűség szerint nem fogja magába foglalni Oroszországot – ennek ellenére kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik majd Moszkvával. A XXI. század második évtizedének Európájában valószínűleg a népesség öregedése és a születések alacsony száma veszélyezteti majd legjobban a jólétet. Miközben az államháztartásnak egyre többet kell majd az idősekre költenie, hiány lesz mind magasan képzett szakemberekben az információs technológia területén és egyéb szakmákban, mind szakképzetlen munkaerőben az alapszolgáltatásokban. A legális és illegális bevándorlás ugyan időlegesen csillapítja a munkaerőhiányt, ám ennek ára a növekedő társadalmi feszültségek és bűnözés lesz – zárja elemzését az amerikai tanulmány.

Olvasson tovább: