hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Óriáshullám a túlpartról
Szökőárat okozhat Floridában a beomló vulkánsziget

2000. 10. 21.
Akármelyik nap megtörténhet, hogy egy soha nem látott méret? vízhullám söpör végig az Atlanti-óceánon Észak-Amerika partjai felé. A hatalmas vízfal a Karib-szigeteken, Floridában és a keleti partvidék más részein húsz kilométeres mélységig elpusztíthat mindent, ami útjába akad. Aki eddig azt hitte, hogy a Csendes-óceán partjain időről időre pusztító szökőárak nagynak számítanak, téved: angol tudósok szerint ez az atlanti hullám minden eddiginél nagyobb lehet. 6000 kilométerrel arrébb, a Kanári-szigetek között indul majd el, amikor a turistaparadicsomként ismert szigetcsoport egyik kis tagja a tenger alá merül.



Egy cunami pusztítása 1998-ban Pápua Új-Guineában. Több ezer kilométerre is
eljuthat    Fotó: archív

A BBC televíziós társaság Science\'s Horizont cím? műsorának adott interjújában
Dr. Simon Day kifejtette: az óceán túloldalán olyan emberek élete és vagyona kerülhet
veszélybe, akik talán soha nem is hallottak La Palma szigetéről. Dr. Day a Cumbre
Vieja vulkánon végzett vizsgálatai során arra a következtetésre jutott, hogy a vulkánon
belül egyes átjárhatatlan helyeken bennrekedt víz olyan nyomást hozhat létre,
melynek eredményeként a hegy nyugati oldala egy jövőbeli vulkánkitörés során a
tengerbe omolhat.

A Kanári-szigetekhez tartozó La Palma vulkánsziget egy részének elsüllyedését
modellező svájci kutatók megállapították: a hatalmas súly tengerbe zuhanása 650 méter
magas hullámot indítana el, amely nagy sebességgel szelné át az Atlanti-óceánt. A
rettentő vízfal mintegy 30-40 kilométer hosszú hullámokban rohanna át az Atlanti-óceánon,
akár 720 kilométeres óránkénti sebességgel. A sebesség eközben csökkenne, azonban
a partot még mindig 40-50 méteres hullámok érnék el, amelyek képesek lennének akár
húsz kilométeres mélységben pusztítani a szárazföldön.

A kutatók ugyanakkor azt is megállapították, hogy évtizedek is eltelhetnek, míg erre
sor kerülhet. Akár 10-20 kitörést is megélhet a Cumbre Vieja vulkán – amely a Kanári-szigetek
legaktívabb vulkáni tevékenységet produkáló tagja – a katasztrófáig. Bill
McGuire professzor, a londoni Benfield Greig Hazard Kutatóközpont munkatársa
mindenesetre megjegyezte: "Ha Miamiban vagy New Yorkban élnék, és azt hallanám, hogy
kitört a Cumbre Vieja, nagyon figyelnék a hírekre."

Az a gondolat, hogy szigetek tengerbe omlása szökőárat hozhat létre, már a hatvanas
években megszületett, amikor Jim Moore kaliforniai geológus a Hawaii-szigetek környékén
a tengerfenék tanulmányozásába kezdett. Kutatásai során hatalmas vulkanikus kőzetdarabokat
talált a tengerfenéken, amelyeket elsöprő erej? földcsuszamlások maradványának
tart. Moore spekulációit egészen a kilencvenes évekig nem vették komolyan. Ekkor már
a tengerfenék rejtélyeit jobban feltáró, nagyobb felbontású térképek a
Hawaii-szigeteken több tucat földcsuszamlás nyomait tárták fel. További vizsgálatok
– az Indiai-óceánon Réunion sziget közelében, a Csendes-óceán nyugati részén a
Marquesas zátonyok környékén, az Atlanti-óceán északi és déli részén – azt
bizonyították, hogy az óceánokon egyáltalán nem ritka a vulkánszigetek összeomlása.


Moore arra is gondolt, hogy a Hawaii-szigeteken történt földcsuszamlások hatalmas hullámokat
hozhattak létre. Ilyen módon megmagyarázhatónak vélte annak a tengeri hordaléknak az
eredetét, amely a Hawaii-szigeteken 375 méterrel a tengerszint felett található.
Magyarázatát azonban még sokan vitatják. A legtöbb tudós mindenesetre egyetért
abban, hogy a világ különböző tájain tengerbe omlott szigetek gigantikus szökőárakat
okozhattak. A Bahamákon talált nagy mennyiség? tengeri hordalék a tudósok szerint könnyen
lehet egy kanári-szigeteki sziget összeomlásának eredménye.

A tudósok már régen ismerik a szökőár pusztító erejét. Az elterjedt japán nevén
cunaminak nevezett jelenség legutóbb 1998-ban végzett hatalmas pusztítást, amikor egy
part menti földrengés 2000 embert pusztított el Pápua Új-Guineában. A történelem
folyamán feljegyzett legnagyobb hullámot 1958-ban Alaszkában látták, ahol a Letuya-öböl
fölé magasodó hatalmas kőszikla omlott össze. A szikla vízbe zuhanásakor létrejött
hullám magasabb volt a földön épített bármelyik felhőkarcolónál, és mintegy 500
méter magasba dobta fel a kivájt földet és a kiszaggatott fákat.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!