hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A Nílus fullánkja
A XXI. század AIDS-évé válhat

2000. 09. 30.
"A Nyugat-Nílus láz a huszonegyedik század legveszélyesebb betegségévé válhat" – állítják tekintélyes nyugati lapok. A betegség, amely egyáltalán nem is annyira új keletű, mint az őt körüllengő hírek állítják, máris számos országban felütötte a fejét – a megrémült emberek már egy ártalmatlan szúnyogcsípést észlelve is százával keresik fel a kórházakat.

A Nyugat-Nílus láz földbolygónk egyik legveszélyesebb "újonnan felfedezett"
vírusa, amelynek pár hónap leforgása alatt máris számos ország lakosságát
sikerült páni félelembe taszítania. A vírus, amely tavaly "debütált" az
amerikai földrészen – hét New York-i életét követelve –, augusztus során 12
ember halálát okozta Izraelben. Az izraeli hatóságok egyelőre nem tudnak megegyezni
abban, hogy járvánnyá minősíthető-e a vírus terjedése a közel-keleti országban,
az előző évekhez képest azonban mindenképpen megnőtt az általa okozott halálos
esetek száma. A múlt héten 23 esetet jelentettek, amivel 228-ra nőtt az összes
megbetegedések száma. "A vírust idén nyáron diagnosztizáltuk először
Izraelben" – nyilatkozta Boaz Lev egészségügyminiszter-helyettes.

A betegség egyébként Európától sincs már túl távol: három éve Romániában
mintegy 500 embert fertőzött meg a vírus – közülük ötvenen életüket vesztették
–, ám előfordultak megbetegedések Oroszországban, Ukrajnában és Olaszországban
is.

Valójában számos új betegséghez hasonlóan a Nyugat-Nílus láz sem annyira új
kelet?: az afrikai kontinensen a Jóreménység fokától Kairóig már régóta
mindenhol megtalálható. Az egyiptomiaknak mintegy 80 százaléka hordozza a vírust, ám
valódi veszélyben csak az idősebb korosztály van. A betegség tünetei leginkább az
influenzáéhoz hasonlítanak – ha egyáltalán vannak. Nyugaton éppen a miatt keltenek
pánikot a kórról megjelenő híradások, mert a legtöbben észre sem veszik, hogy
megfertőződtek – pedig a Nyugat-Nílus vírus halálos kimenetel? agyvelőgyulladást
okozhat. Egészséges emberekben ugyan általában ártalmatlan marad, az idősek, illetve
a sérült immunrendszerűek esetében viszont a gyulladás halálos kimenetel? lehet.

Tudósok egyelőre még vitatják, milyen módon is terjed a vírus: egyesek úgy
tartják, hogy egy speciális madárfaj terjeszti, mások szerint viszont a tengerjáró
hajókon "utazó" szúnyogok szállítják a végzetes betegséget a világ minden
részére. (Hetek 2000. január 21., Tízmillió
árva
)

A Liverpooli Egyetem neurológusa, Dr. Tom Solomon úgy véli, a betegséget csak a Nyugat
aggodalma dagasztja elefánt méretűre. "A helyzet kissé ironikus megvilágításba
kerül, ha figyelembe vesszük a japán agyvelőgyulladást, amelyet egy hasonló vírus
okoz. A szigetországban tavaly több mint 50 ezer embert fertőzött meg, s 15 ezer
életet követelt. Ez egy sokkal kegyetlenebb válfaja a vírusnak, mégsem fordítunk rá
túl nagy figyelmet, hiszen egyelőre még nem jelentkezett Nyugaton. A flavivírus
azonban valóban komoly probléma. Még nem láttunk mindent abból, amire képes.
Rendkívül alkalmazkodóképes, és gyorsan reprodukálja magát." Nagy-Britannia hideg
éghajlatához a flavivírus máris remekül alkalmazkodott: ott nem madarakon, hanem
kullancson utazva terjed. A betegség kapcsán a legnagyobb aggodalmat a gyógymód
jelenti – egyelőre ugyanis nincsen.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!