Kereső toggle

Értékelték az évet

Biztos emberi jogok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Iskolabezárások, gyermekjogok, ártatlanul fogva tartott személyek kártalanítása,
a hivatásos és sorállományú katonák helyzete. Többek között ezek az ügyek
szerepelnek az állampolgári jogok biztosának és általános helyettesének 1999. évi
tevékenységéről szóló beszámolóban, melyet a héten juttatott el nyolc országgyűlési
bizottsághoz Gönczöl Katalin, a hivatal vezetője.

Az ombudsman a tavalyi év során 1066 ügyet vizsgált és 1118 esetben tapasztalt
alkotmányos visszásságot (egy ügyben több jogsértés is megállapítható). Gönczöl
Katalin beszámolt arról, hogy a jelentésben ismertetett ügyek nem a lakosság általános
közérzetét tükrözik, hanem csupán azokat a jogi visszásságokat gyűjtötték össze,
amelyek a hivatal tudomására jutottak.

Az 1999-ben lezárult vizsgálatok közül a legtöbb jogsérelmet az intézetben élő külföldi
gyermekek helyzetéről készült jelentés állapított meg. A 216 gyermek sorsát nyomon
követő vizsgálatot hivatalból indította Polt Péter, az országgyűlési biztos általános
helyettese. Megállapította, hogy a gyermekek közül nagyon sok úgy nevelkedik intézeti
körülmények között, hogy születését követően azonnal elhagyta az édesanyja, de
örökbefogadására a gyámhatóságok mulasztásai és az elavult jogi szabályozás
miatt nem került sor. A helyettes biztosnak a vizsgálattal kapcsolatos ajánlásaira a
szociális és családügyi miniszter mindeddig nem válaszolt, a fővárosi és megyei gyámhivatalok
ezzel szemben a vizsgálati jelentésben foglaltakkal egyetértettek, az ajánlásokat
elfogadták.

Az ifjúság érdekeinek alkotmányos védelméhez kapcsolódik az az ügy is, amelyben a
környező lakók a szomszédságukban működő nyilvánosház nem kívánatos hatásai
ellen tiltakoztak. A hivatal megállapította, hogy a többszöri levélváltás és az
eddigi rendőri intézkedések ellenére a nyilvánosház végleges megszüntetésére
nincs hatékony jogi megoldás, így a környék fiatalkorú lakóinak a megfelelő neveléshez
fűződő alkotmányos joga folyamatosan sérül.

A jelentés beszámol arról is, hogy az általános helyettes 1997-ben átfogó vizsgálatot
végzett a sorkatonák és a hivatásosok emberi jogi helyzetéről. Ennek utóvizsgálatára
1999-ben került sor. Az utóvizsgálat megállapította, hogy a korábbi ajánlások
jelentős része nem teljesült. Ez kiderült abból a konkrét ügyből is, amelyet az
ombudsmanhelyettes külön megemlít: egy használaton kívüli laktanya őrzését 4-4
sorkatonára bízták egy-egy hetes váltásokban. A katonák számára nem biztosították
a megfelelő minőség? táplálékot és ivóvizet, tisztálkodási és egészségügyi
szükségleteik kielégítése szintén megoldatlan volt. Mindezek fényében az általános
biztos helyettese a decemberi agyhártyagyulladás-járványról értesülve haladéktalanul
vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a megbetegedés visszavezethető-e
valamilyen visszásságra, illetve a honvédség illetékes szervei megtettek-e minden szükséges
intézkedést a járvány, főleg az agyhártyagyulladás laktanyán belüli és kívüli
terjedésének megakadályozására. A meghallgatásokból és a helyszíni tapasztalatokból
az általános helyettes arra a következtetésre jutott, hogy az elhelyezési és szolgálatteljesítési
körülmények hozzájárultak a járvány feltűnő mérték? elterjedéséhez.

Az ombudsman jelentése rávilágított arra a jogi viszszásságra is, hogy az Állami Népegészségügyi
és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) csak akkor rendelhet el vizsgálatot a ”totális"
intézményekben (katonaság, rendőrség, határőrség) ha ezt az intézmény vezetője
kéri. Ez a rossz jogi szabályozás is oka azoknak a laktanyai állapotoknak, amelyek az
agyhártyagyulladásos járvány kirobbanásához vezettek.

Olvasson tovább: