Kereső toggle

Mondj igazat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sohasem voltam a francia miniszterelnök elkötelezett híve. Ám ami a múlt hét
végén vele történt, azt nem kívánom senkinek sem. Igazán rossz érzés lehet egy
politikusnak, ha ellátogat egy olyan helyre, amelyet országa nemcsak diplomáciailag, de
pénzügyileg is több évtizede állhatatosan és bőkezűen támogat, s ezt a lakosság
egy – mégpedig a legintelligensebb – része, az egyetemi diákság úgy köszöni
meg, hogy kőzáport zúdít rá. És ami még ennél is rosszabb: őt teszik otthon
felelőssé az incidens miatt, és nem a kődobálókat.



Libanoni gyerekek tüntetnek Jospin ellen. Megsértődött a Hezbollah    
Fotó: Reuters

A ramallahi Bir Zeit egyetemen történt a súlyos incidens, amelyben a mintegy
kétezer tüntető kis híján meglincselte Lionel Jospin francia kormányfőt. A
botrányért a francia média általában Jospint tette felelőssé, sőt az egyik
hírügynökség – a nevét borítsa a feledés homálya – egyenesen úgy
nyilatkozott, hogy a kormányfő "csak azt kapta a Bir Zeit Egyetemen, amit
megérdemelt". Jacques Chirac köztársasági elnök pedig hivatalosan bejelentette,
hogy Jospin hazatérése után köteles nála jelentkezni és beszámolni arról, hogy mit
követett el. Az egyik vezető francia napilap, a Le Monde háromoldalas "leleplező"
anyagot közölt "Jospin: Izrael barátja" címmel. A Jospin iránt általában
barátságos Libération szerkesztőségi cikkében azzal vádolta a kormányfőt, hogy
"súlyos károkat okozott Franciaország szavahihetőségében". Vajon mi az a súlyos
cselekedet, "szörny? bűn", ami a ramallahi kőzápor után még ezt a szitok- és
bírálatözönt is kiváltotta a miniszterelnök honfitársaiból? Múlt csütörtökön
Jospin jeruzsálemi sajtóértekezletén azt állította, hogy Franciaország "elítéli
a Hezbollah és más terroristák támadásait katonák és polgári személyek ellen".
Szomorú, bár nem meglepő, hogy egy ilyen nyilatkozat lincshangulatot teremtett a
palesztinok körében. A ramallahi támadásban maga Jospin is megsebesült, és a
Palesztin Autonómia területén tervezett további programját kénytelen volt lemondani.
A diákok ezt kiabálták: "Tűnj el innen, áruló! Hezbollah, döntsd rommá Kirjat
Smonát!", utalva ezzel a libanoni határ közelében fekvő észak-izraeli
településre kilőtt rakétákra.

Franciaország a nyugati világban az egyik legkövetkezetesebb híve a palesztin
államiságnak, a palesztin autonómia, s benne a Bir Zeit Egyetem egyik legnagyobb anyagi
támogatója, a palesztinok pedig immáron hét éve, hogy "békében" vannak
Izraellel. Mégis az elmúlt években bőséges bizonyítékát adták annak, hogy a béke
számukra nem jelenti az izraeliek elleni támadások beszüntetését. Ezért nem
meglepő, hogy Franciaország több évtizede a palesztin ügynek szentelt támogatása
éppúgy, mint az a francia követelés, hogy Izrael azonnal és feltétel nélkül
vonuljon ki Libanonból, nem nyomott semmit sem a latba Jospin bátor kijelentésével
szemben.

Ennél megdöbbentőbb, hogy Franciaországban is így reagáltak Jospin megjegyzéseire.
Jospin ugyanis aligha nevezhető Izrael elkötelezett támogatójának. Határozottan
elítélte a libanoni célpontok elleni izraeli támadásokat, híve a palesztin állam
megalakításának, továbbá határozottan bírálta Izrael településpolitikáját
Júdeában és Szamariában. Egyetlen "engedményt" tett Izraelnek: elítélte a
"Hezbollah és más terrorszervezetek izraeliek elleni akcióit". Úgy látszik ez
Franciaországban ugyanolyan bűn, mint Iránban, vagy akár Szíriában. Ez
"veszélyezteti a francia érdekeket", jelentette ki Philip Seguin párizsi
polgármesterjelölt, és "kárt okoz Franciaország nemzetközi
szavahihetőségének", amint azt a Libération állítja.

Ki gondolta volna, hogy egy európai demokratikus vezetőtől ilyen nagy bátorságot
követel, hogy elítélje izraeliek megölését, még akkor is, ha azok történetesen
katonák. Különösen pedig, hogy pont a Hezbollah támadásai azok, amelyek
lehetetlenné teszik, hogy Izrael – az ENSZ határozatának megfelelően – kivonhassa
csapatait a dél-libanoni biztonsági övezetből. Úgy tűnik, ma ehhez Franciaországban
nem kevés kurázsi kell. Jospin egyik tanácsadója szerint "a miniszterelnök
eltökélt abban, hogy az ország Izrael-ellenes politikáját megváltoztatva,
kiegyensúlyozott álláspontot foglalhasson el".

Hazatértekor Lionel Jospin kitartott nyilatkozata mellett. "El kell ítélni azokat,
akik erőszakot alkalmaznak. A francia külpolitikának a Közel-Keleten
kiegyensúlyozottnak kell lennie. De a semlegesség nem azt jelenti, hogy vakká kell
válnunk. Az erőszak a béke ellensége" – jelentette ki Jospin.

A Le Parisienne közvélemény-kutatása szerint a franciák 53 százaléka véli úgy,
hogy miniszterelnöke tévedett, amikor a Hezbollah tevékenységét terrorizmusként
értékelte, és csupán 37 százalék adott neki igazat. Nagyobb baj, hogy ez a francia
álláspont egybeesik az Európai Unió állásfoglalásával. Romano Prodi az EU
képviseletében határozottan tagadta, hogy bármi baj lenne a Hezbollah
tevékenységével, így aligha lehet csodálkozni azon, hogy sokan úgy vélik: amíg ez
a helyzet nem változik meg Franciaországban és az Európai Közösségben, Izrael jól
teszi, ha semmiféle szerepet nem enged számukra a közel-keleti békefolyamatban.

Miközben e sorokat írom, jelenti az izraeli rádió libanoni tudósítója, hogy a
Hezbollah által távirányítással működésbe hozott pokolgép öt milicistát megölt
és egy polgári lakost súlyosan megsebesített Dél-Libanonban.


A knesszet a népszavazás ellen



"Semmiféle parlamenti bűvészkedés nem akadályozhatja meg, hogy egy Szíriával kötendő
esetleges békeszerződésről népszavazáson szülessen döntés" – jelentette ki
Ehud Barak izraeli kormányfő azt követően, hogy az izraeli parlament, a knesszet előzetes
szavazáson elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely a választásra jogosultak különleges
többségét követelné meg a békeszerződésről tartandó referendumon. A módosítás
nagyon megnehezíti, ha ugyan lehetetlenné nem teszi népszavazás rendezését a Szíriával
való kibékülésről.

A knesszet előzetes szavazáson 60 igen szavazattal 53 ellenében és egy tartózkodással
elfogadta a jobboldali javaslatot a "szigorított többségre", amit az AFP francia hírügynökség
a kormányfő vereségeként értékelt, és a szavazás kapcsán a Reuters hírügynökség
is az Ehud Barak hivatalba lépése utáni legsúlyosabb koalíciós válságról írt.

A javaslatot előbb a knesszet illetékes bizottságai vitatják meg, és törvényerőre
emelkedéséhez még háromszor kell megszavazniuk. A minősített többségre vonatkozó
javaslatot Szilván Sálóm, a jobboldal legfőbb erejét adó Likud képviselője
terjesztette be. Abban az szerepel, hogy bármely Szíriával kötendő békeszerződést,
amely a Golán-fennsíkról való izraeli kivonulással járna együtt, népszavazáson
kell jóváhagyni, és az elfogadáshoz nem lenne elegendő a szavazatukat leadók többsége,
hanem ahhoz a névjegyzékben szereplők abszolút többségére lenne szükség.

Az előszavazáson a parlamentben a kormánykoalíció három pártja, az ultraortodox
Sasz párt, a Nemzeti Vallási Párt, és a főként orosz bevándorlókat tömörítő
Iszráel Ba-Alija az ellenzékkel szavazott – jelentette az AFP.

Olvasson tovább: