Kereső toggle

Interjú Feldmájer Péter védőügyvéddel

Precedens értékű ügy

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Ön a keddi tárgyalási napon elfogultságot jelentett be a városi bírósággal
szemben. Mire alapozta ezt a bejelentését?

– Arra, hogy amikor reggel beléptem az épületbe, odajött hozzám a bíróság
egyik dolgozója, és átadott nekem egy fenyegető üzenetet szóban és írásban is. Állítólag
neki telefonba mondta ezt valaki. Én úgy ítélem meg, hogy ha egy bírósági dolgozó
a perben eljáró védő részére egy fenyegető üzenetet közvetít, az objektíve
alkalmas arra – függetlenül az ő jó szándékától –, hogy az igazságszolgáltatás
pártatlanságába vetett bizalmat befolyásolja. Ezért gondolom úgy, hogy ebben az ügyben
a megyei bíróságnak állást kell foglalnia. Bízom benne, hogy néhány héten belül
a megyei bíróság meghozza döntését.

– A Guliga György békéscsabai explébános ellen folyó bírósági perben közel
100 milliós kölcsönről és annak vissza nem fizetéséről van szó. A vádlott a védekező
iratában arról beszél, hogy ennek az összegnek nagy hányadát közhasznú célokra
fordította, például a Katolikus Általános Iskola működtetésére és felújítására,
valamint az Idősek Napközi Otthonának a létrehozására.

– Ügyfelem állítása szerint az újonnan megnyitott katolikus egyházi
iskola elképesztően rossz anyagi helyzetben volt. Abban az időben a normatív támogatás
és a valóságos minimális igények között igen nagy szakadék tátongott, amit a nem
egyházi iskoláknak az önkormányzatok kifizettek, így az önkormányzati iskolával
nem kapott azonos támogatást az egyházi iskola. A normatívához nem volt olyan kiegészítő
támogatás, amelyet más önkormányzati iskolák teljes egészében megkaptak. Ebből adódott
többek között az iskola krónikus hiánya. Ez az egyik ügy. A másik, hogy amikor a plébánia
átvette az iskola épületét, akkor ez nagyon leromlott állapotban volt. Készült egy
felújítási terv, és ennek alapján a felújítást elvégezték. Védencem szerint ez
mintegy 17 millió forintba került, és ehhez a püspökség csak minimálisan járult
hozzá.

– Holott ezt vállalnia kellett volna a püspökségnek?

– Ez egy belső ügy, nem jogi, hanem erkölcsi kérdés, hogy ha egy iskola
megindul, és nem biztosítják a fenntartását. Az ügyfelem szerint a püspök azt
mondta, hogy akkor igényeljék vissza az iskolát, ha azt fenn is tudják tartani, függetlenül
attól, hogy a fenntartó jogilag a püspökség.

– Guliga atya elismeri a felelősséget a könyvvezetési hiányosságok
tekintetében, illetve elfogadja, hogy helyesebb lett volna minden kiadást dokumentálni.
Ez fogja a védekezés fő gerincét alkotni?

– Ügyfelemet azzal vádolják, hogy ő elvette különböző személyek pénzét,
és saját céljaira költötte. Ő pedig azt mondja, hogy a plébánia vett fel kölcsönöket,
és azt a hitélet és az oktatás fellendítésére költötték el. A ő szempontjából
ennek az ügynek a lényege az, hogy ő nem a saját céljaira szerzett pénzt, hanem kizárólag
az egyház érdekében. Lehet, hogy a könyvvezetési szabályoknak ez nem felelt meg, de
ez egészen más minőség? dolog, mint az, hogy saját zsebére dolgozott volna.

Szerintem a rendőrség az ügyfelem védekezésével egyáltalán nem foglalkozott.
Messze meghaladja a bírósági eljárás kereteit az, hogy az ő védekezését lenyomozzák.
Úgy gondolom, hogy ebben az ügyben még elég sok tanút kellene kihallgatni, és az indítványom
szerint még legalább 5 szakértőt szükséges lenne kirendelni. Ezért pótnyomozást
kell elrendelni, és a nyomozóhatóságnak kellene ebben az ügyben pár hónapig
nyomozni, és azt követően folytatni a tárgyalást.

– Az Ön számára precedens érték? ez a per.

– Érdekes ügy. Úgy gondolom, hogy igen hasonló azokhoz a perekhez, amit a
kommunizmus közepe felé a téeszelnökök ellen folytattak, akik a téesz javára
dolgoztak, és mégis elítélték őket. Akkor a "párt" volt a feljelentő, és a
"párt" utasítására hozták meg az ítéleteket. Ez már a múlt, és remélem, az
nem jelent semmit, hogy éppen a per kezdetekor fogadta Gyulay püspök úr Szegeden az
igazságügy-minisztert. Egyébként igen sok tanú is alátámasztja Guliga úr védekezését,
és a korábbi polgári perekben született bírói ítéletek is mind az ő igazát
bizonyították.

Olvasson tovább: