Kereső toggle

Hetek-napok: Ezredvégi beszélgetések

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ausztriában gyakorlatilag zsidók nélkül van antiszemitizmus – mondta Karl
Pfeifer a Hetek által rendezett Ezredvégi beszélgetések cím? fórum legújabb fordulóján.
Karl Pfeifer – az izraeli rádió bécsi tudósítója, a Hetek főmunkatársa – a
Haider-jelenség és a Szabadságpárt (FPÖ) választási sikere után az ausztriai
antiszemitizmus és idegengyűlölet felvetette kérdésekre kereste a választ. Előadásában
kitért az osztrák antiszemiták gondolkodásmódjának fő elemére: a nép, a népközösség
sajátos felfogására. Az ezt a megközelítési módot magukévá tevők a nemzetet élő
organizmusként látják, melyet a bevándorlók jelenléte dúl fel és zavar meg.



Karl Pfeifer

Pfeifer szerint Haider és az FPÖ sikere nem gazdasági okokra vezethető vissza,
mivel Ausztriában rendkívül alacsony a munkanélküliség, és emellett erős szociális
és társadalmi háló működik. Egyik közvetlen okként azt nevezte meg, hogy az osztrák
történészek zsidósággal kapcsolatos feltárásai a mai napig nem lettek közkinccsé
téve. A második ok lehet a demokratikus pártoknak a szélsőjobbal kapcsolatos
passzivitása, a harmadik pedig, hogy az adott társadalomban nincs ellenálló erő a szélsőségekkel
szemben.

Szabó Miklós történész kiemelte: a tiszaeszlári vérvádas per idején, a múlt század
végén kitört antiszemita zavargásokat az akkori, Tisza Kálmán vezette liberális
kormány katonai erővel verte le. Ugyanakkor XXII. Leó pápa keresztény-szocialista pártok
alakulását szorgalmazó enciklikáját követően a Katolikus Néppárt vette át a
Magyar Antiszemita Párt szerepét, illetve részben programját. Mint mondta, az akkori
egyetemek voltak a Néppárt fő bázisai, ahol antiszemita ideológiával oltották be a
nem zsidó származású diákokat. Ennek köszönhetően a nemzetiségiek közül
asszimilálódottakat elfogadták magyarnak, az asszimilálódott zsidóknak azonban soha
sem

felejtették el származásukat. A Bethlen-kormány volt az, amelyik végül a 20-as években
beépítette az ország ideológiájába az antiszemitizmust. Ezután a zsidókérdés
esszenciája a kapitalizmus "magyarrá tétele" volt.



Dan Ofry    Fotók: S. L.

Dan Ofry író, újságíró "Izrael az ezredfordulón" cím? előadásában különös
hangsúllyal szólt a zsidó állam katonai potenciáljáról. Miért tért át Izrael az
atomfegyverek használatára? – tette fel a kérdést a hatnapos háborúról szóló
ismert könyv szerzője, majd meg is válaszolta: "A játék neve: túlélés. Izraelt tíz
atomhatalom veszi körül." Rámutatott, hogy a digitális forradalomban a zsidó állam
olyan sebességgel fejlődik, hogy a Newsweek magazin felhívta az amerikaiak figyelmét:
Izrael lekörözi őket. Ofry szerint Izrael mára az első tíz high-tech hatalom közé
került, példaként a legmodernebb, izraeli gyártmányú Amos műholdat említette. Az
ország haditechnikai fejlettségére jellemző, hogy a föld-föld ballisztikus rakéták
ellen egyedül ők tudták sikeresen felvenni a harcot. "A kínaiak úgy járnak
Izraelbe a high-tech-ért, mint a mohamedánok Mekkába" – élcelődött a neves író.

Olvasson tovább: