Kereső toggle

Haider semmit nem von vissza

Náci beszéd tömegtámogatással

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Jörg Haider kampánya nem szűkölködött az ígéretekben: hatalomra kerülése
esetén az unió keleti bástyájaként lezárná a kaput a további csatlakozók előtt.
Haider az osztrák anyáknak "rengeteg pénzt" helyezett kilátásba, a legtöbb
embert azonban – 1,2 millió osztrák polgárt – talán mégis idegengyűlölő
agitációjával sikerült mozgósítania, hiszen pártja, a FPÖ (Szabadságpárt)
garantálta: az országot többé nem áraszthatják el az idegenek.

  

Jörg Haider, az osztrák Szabadságpárt vezére. A választási plakát szövege:
"Megígérjük, hogy gátat vetünk az idegenáradatnak. Ausztria
mindenekelőtt!"    Fotó: Karl Pfeifer és MTI

Ausztriában – és nem csak ott – Haidert igyekeznek demokratikus politikusként
beállítani. Stoiber bajor miniszterelnök például javaslatot tett katolikus
testvérpártjának, a Néppártnak (ÖVP), hogy szövetkezzen Haiderrel. Három héttel a
választás előtt a bécsi zsidó hitközség kultúrtermében a zöldek bemutatták a
Böse Worte? Sprache und Diskriminierung (Dühödt szavak? Beszéd és diszkrimináció)
cím? brosúrát. Ez alkalomból felszólalt Ariel Muzikant, a hitközség elnöke is,
aki elmondta: felkérte a pártok vezetőit, hogy nyilvánosan is fejezzék ki
tiltakozásukat az FPÖ idegengyűlölő agitációja ellen.

Pár nappal később az érintettek arról értesítették Muzikantot, hogy nem fognak
lépni az ügyben, mivel azzal csak Haidert segítenék. Nyílt akcióval egyedül az
Auszriában kisebbségben lévő evangélikus egyház és a zsidó hitközség lépett
fel, s csatlakozott hozzájuk néhány katolikus értelmiségi is. Christoph Schönborn
katolikus érsek azonban csupán két nappal később – és csak a kormányfő
kérését követően – volt hajlandó legalább valami általánosságot mondani az
idegenellenes gyűlöletkeltés ellen.



Ehud Barak izraeli kormányfő Dávid Lévi külügyminiszterrel a kneszetben. Határozott
figyelmeztetés Bécsnek    Fotó: MTI

A választások után sokan próbálják elmagyarázni a világnak, hogy az 1950-ben
született Haider sem nem náci, sem nem neonáci. Haider azonban egy náci családból
származó szélsőjobboldali vezető, aki a mai napig sem vágta el a nemzetiszocialista
eszmékhez kötődő köldökzsinórját. Szülei közvetlen kapcsolatban álltak a
nácikkal: Haider apja 1929-ben csatlakozott a Hitlerjugendhez, majd az SA-hoz, több
esetben volt Adolf Eichmann és Alois Brunner kísérője. Anyja szintén tagja volt a
náci pártnak.

A fiatal Haider már 16 évesen kitűnt szónoki képességével. A Németek vagyunk-e mi,
osztrákok? cím? beszédét később egy neonáci újság is leközölte. Az ügyvédi
pályát választó Haider ma is egy olyan 38 ezer hektáros családi birtokon él, amely
1939-ig zsidóké volt. A tulajdonosokat az Anschluss idején kényszerítették a birtok
eladására. Haider a hetvenes években az FPÖ fiatal funkcionáriusaként
tevékenykedett, s csak 1979-ben került a parlamentbe. A nyolcvanas évek elején a
karintiai pártlap főszerkesztőjeként számos nácibarát cikket közölt.

1986 tavaszán a katolikus néppárt antiszemita felhangokkal tarkított választási
kampányának eredményeként Ausztria köztársasági elnökévé választották Kurt
Waldheim volt ENSZ-főtitkárt. 1986 szeptemberében pedig egy pártpuccsot követően
Haider lett az FPÖ vezére. Vezetése alatt a Szabadság Párt közel megháromszorozta
támogatottságát.

Jörg Haidert 1989 májusában a katolikus néppárt szavazatainak segítségével
Karintia tartományi főnökévé választották. 1991. június 19-én a tartományi
parlamentben dicsérő szavakkal illette a harmadik birodalom "tisztességes
foglalkoztatáspolitikáját", mire június 21-én leváltották posztjáról.

1993-ban "Először Ausztria" jelszóval népszavazást kezdeményezett arról, hogy
az alkotmány tiltsa meg az idegenek bevándorlását. 417 ezren alá is írták a
javaslatot, 250 ezer osztrák azonban ellene tüntetett a bécsi Ringen.

Haider 1995 februárjában az osztrák parlamentben Auschwitzról mint "büntető
táborról" beszélt. 1995 szeptemberében a Waffen SS veteránjai – köztük számos
háborús bűnös – előtt elmondott szónoklatában kijelentette: örül, hogy
"vannak még tisztességes emberek a mai világban, akiknek van jellemük, bátran
kiállnak eszméik mellett, és még akkor is hűek maradnak meggyőződésükhöz, ha
erős ellenszél fúj az arcukba."

Decemberben a német ARD televízió bemutatta a Haider beszédéről készített
felvételt, az osztrák televízió azonban a választások előtt három nappal nem volt
hajlandó levetíteni a filmet az osztrák nézőknek. A televízió vezetősége ugyanis
attól tartott, hogy a film bemutatása még több szavazatot hozna Haidernek.

1998 szeptemberében Haider egyenlőségjelet tett az 1945 után Csehszlovákiából
kiutasított szudéta-németek és a holocaust zsidó áldozatai között: "Én nem
akarom megítélni, mi volt borzalmasabb, ám ugyanolyan eseményeket nem szabad
másképpen értékelni."

1999 márciusában az FPÖ negyvenkét százalékkal Karintia legerősebb pártjává
vált, és Haidert áprilisban újra megválasztották tartományi főnöknek. Mivel a
Haidert védők egyre azt hangoztatták, hogy Haider semmit sem mond a zsidók ellen,
érdemes megemlékezni egy közelmúltbeli esetről. Amikor 1999 augusztusában
megkérdezték Haidert, mi a véleménye arról, hogy karintiai kultúrügyi
tanácsadója, Andreas Mölzer ellen a bíróság vizsgálatot indított a holocaust
tagadásáért, Haider azt a választ adta, hogy a bíróság jobban tenné, ha a
pedofilek ellen indítana vizsgálatot, és nem ilyen "marginális témákkal"
foglalkozna.

Az osztrák törvények azonban a holocaust tagadását nem marginális témának, hanem
bűntettnek tekintik. Ausztria 1945. május 8-án törvényt fogadott el mindenféle
nemzetiszocialista tevékenység betiltásáról. 1992-ben az osztrák parlament
kibővítette a törvényt egy paragrafussal, amely büntetéssel sújtja, ha valaki
nyomdai termékben, elektronikus vagy egyéb médiában nyilvánosan tagadja, durván
bagatellizálja, helyesli vagy jogosnak találja a nemzetiszocialista népirtást, illetve
más, az emberiség ellen elkövetett nemzetiszocialista bűnöket.

Andreas Mölzer, aki nemcsak Haider tanácsadója, hanem Ausztria egyik legbefolyásosabb
publicistája is, egészen 1999. június végéig a bécsi Zur Zeit cím? hetilap
kiadója és főszerkesztője volt.

1999 júniusában közölte Hans Gamlich cikkét, amely hírhedt holocaust-tagadó
szerzők állításaira utalva többek között azt állítja, hogy "Ciklon B gázzal
lehetetlen tömeggyilkosságot elkövetni", továbbá "a hatmillió mítoszát
Nürnbergben, a világtörténelem legnagyobb kirakatperében intézményesítették".

Gamlich szerint Hitler "nagy szociális forradalmár", helyettese, Rudolf Hess pedig
"bátor idealista" volt. Az osztrák ellenállás archívumának igazgatója ezért
feljelentést tett az államügyészségen, és miután egy zöld képviselő
interpellációt intézett az igazságügyminiszterhez, bírósági vizsgálat indult
Andreas Mölzer és Hans Gamlich ellen.

A mai osztrákok zöme természetesen nem náci és nem is neonáci, de azért mégiscsak
figyelemre méltó az a tény, hogy a szavazók 27,2 százaléka egy olyan politikusra
szavazott, aki nyilvánosan dicsérte a Waffen SS-t. Most, amikor az osztrák
szélsőjobbnak komoly esélye van kormányba jutni, kíváncsian várjuk, hogyan
végződik a vizsgálat.


Fenntartások világszerte



Dávid Lévi izraeli külügyminiszter szerdán bejelentette: országa át fogja gondolni
Ausztriával való kapcsolatát, amennyiben a szélsőjobboldali Szabadság Párt bekerül
az osztrák kormányba. Lévi úgy utalt az osztrák pártra, mint "betegségre",
melyről reméli, hogy hamar elmúlik, és "nem válik fertőző ragállyá". A
külügyminiszter véleménye szerint egy neonáci párt megerősödése "szomorú és
aggasztó jelenség", amit minden civilizált ország demokráciájának el kellene
utasítania. "A választási eredmények felháborítanak bennünket. Azt lehetett volna
gondolni, hogy Ausztria tanult valamit a második világháborúból. Reméljük, hogy az
osztrákok lemossák a foltot, a káinbélyeget a homlokukról, és megállapodnak, hogy
nem veszik be a kormányukba Haidert" – szögezte le Lévi.

Az izraeli Haarec cím? lap idéz egy politikai véleményt, mely szerint az a tény,
hogy minden negyedik osztrák egy rasszista, antiszemita, neonáci pártra szavazott, az
egész osztrák nemzetre nézve szegénységi bizonyítvány.

Dan Naveh, a Likud párt tagja azt sürgette, hogy Izrael azonnal hívja vissza
nagykövetét, és függessze fel diplomáciai kapcsolatait Ausztriával, ha Haider
bekerül az osztrák kormányba. Hasonló esetre volt már példa az egykori osztrák
elnök, Kurt Waldheim idején – akinek állítólagos náci múltja válságot okozott a
kétoldalú kapcsolatokban. "Ausztriának meg kell értenie, hogy ha továbbra is
támogatja Haidert, azzal kizárja magát a nemzetek családjából"– mondotta Naveh.

Az izraeli kijelentéseket Haider "ostobáknak" ítélte és hozzátette: korábbi
kijelentéseiből "nincs mit megbánnia". "Ostoba érvelés ez, és semmi valós
alapjuk nincs az Ausztria elleni támadásoknak - mondta Haider az AFP
hírügynökségnek. – Nincs mit megbánnom. Szilárd történelmi referenciáim vannak,
és jól ismerem az osztrák történelmet" - tette hozzá.

A londoni The Times cím? lap attól tart, hogy amennyiben Viktor Klima kancellár nem
tud kormányt alakítani, úgy Haiderre kerül a sor. Egy másik brit napilap, a
konzervatív The Daily Telegraph úgy véli: a következő hetek tárgyalásai
elvezethetnek oda, hogy Jörg Haider, az FPÖ vezetője, aki Hitlert méltatja, és az SS
katonáit tisztességes embereknek nevezi, bekerül a kormányba. "Ha a konzervatív
osztrák néppárttal áll össze, még kancellár is lehet a Szabadság Párt-i
politikusból" – írja a lap.

Az Egyesült Államok bízik az osztrák demokráciában, de élesen szembenáll Jörg
Haider minden olyan kijelentésével, amelyet nácibarátként vagy idegengyűlölőként
lehet értelmezni – jelentette ki James Rubin amerikai külügyi szóvivő, aki
hangsúlyozta, hogy Washingtonban a különböző politikai nézetek megmérettetésével
járó demokratikus folyamatként fogják fel a választásokat, így az ausztriai
választást is. "Ha a Szabadságpárt bekerül a kormányba, felszólítjuk a pártot,
hogy kövesse azt az osztrák hagyományt, amely támogatja az emberi jogokat, illetve a
kisebbségek egyenjogúságát" – jelentette ki Rubin.

Olvasson tovább: