Kereső toggle

A vallási terror mindig szélsőséges

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Interjú Varga Miklóssal, a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgálatok
Szövetsége (IBSSA) oktatási és minősítési szakbizottságának vezetője, vallási
rendezvények biztonsági szakértőjével.



Varga Miklós és Zeev Gefen kézfogással is megpecsételik a szerződést
    Fotó: S. L.

– Mitől különleges manapság egy biztonsági szakember helyzete, ha vallási
terrorizmussal áll szemben?

– A legszélsőségesebb megnyilvánulások általában vallási területről
indulnak ki. Itt sokszor nem a pénz áll a terrorcselekmény hátterében mint
motiváció, hanem elsősorban vallási okok. A vallási terror általában, sőt szinte
minden esetben szélsőséges, amely törvényen kívüli módon el akarja érni egy
közösség kulturális, vallási életének a szétrombolását, vagy akár fizikai
felszámolását. Az ilyen jelleg? terror képes minden eszközt felhasználni célja
eléréséhez, egészen az önmegsemmisítésig. Ezt egy biztonságvédelmi szakember
nyilvánvalóan nem nézheti ölbe tett kézzel, főleg ha tudja, hogy még ilyen
szélsőségek ellen is lehet védekezni. Emellett nagy felelőtlenség volna egy
tömegeket megmozgató – akár vallási, akár más jelleg? – rendezvényt a
biztonságvédelmi szempontok figyelembe vétele nélkül szervezni.

– Egy biztonsági szolgálat jelenléte, illetve tevékenysége valamely vallási
rendezvényen nem sérti a hívők vallásos érzelmeit?

– Akár sérti, akár nem, tudomásul kell vennünk, hogy milyen világban élünk.
A pápa elleni merénylet, vagy Izraelben a Rabin elleni merénylet is vallási
indíttatású volt. Ismeretes, hogy a sokmilliárdos vagyonnal rendelkező Oszama bin
Laden is vallási indíttatásból szervezi terrorakcióit, s olyan magánhadsereggel
rendelkezik, amely az ő irányítása alatt a világ bármely szegletében megfelelő
finanszírozással képes merényletek elkövetésére. Egyes közösségeknek tehát
valóságos szükségük van védelemre. Ez elsősorban nem erődemonstrációt, hanem
preventív intézkedéseket jelent. Ennek a szakmának egyébként is a prevenció, a
megelőzés a lényege, és nagy tömegek esetében nemcsak terror, hanem váratlan
esemény bekövetkeztével is számolni kell. Ilyenkor egy tömeg egészében teljesen
másként viselkedik, mint ahogyan egyes emberek külön-külön viselkednének az adott
helyzetben. Egy terrorcselekmény nagyon direkt, nagyon közvetlenül behatárolható, de
ha valahol gomolyog a füst és kitör a pánik, azt a helyzetet sokkal nehezebb kezelni.
Pedig lehet, hogy csak egy elektromos zárlat történt, vagy éppen valaki egy égő
cigarettacsikket dobott a szemétkosárba.

– Mitől van az, hogy egyes templomokat láthatólag nem, míg másokat jelentős
számban védenek biztonságvédelmi szakemberek?

– Különböző objektumoknak különböző a veszélyeztetettségi szintje. Ebben
az esetben fontos, hogy milyen az adott vallás elfogadottsága, az egyes vallások
aránya és szerepe egy adott társadalomban. Írországban a katolikus és a protestáns
vallások közötti feszültség azért annyira éles, mert az arányuk szinte
egyensúlyban van. Ha az egyik el tudná nyomni a másikat, és nem jelentenének
konkurenciát egymás számára, ez a feszültség csökkenne. A térítés is
feszültséget okozhat, mert embereket vonhat el, és arányokat változtathat meg. Az is
fontos tényező, hogy az adott vallás milyen tanokat vall és milyen társadalmi
rétegek tartoznak hozzá. Én egyébként nem tudom, hogy templomokban létezik-e, de
tömegeket megmozgató vallási rendezvényeken biztos, hogy van biztonsági szolgálat…

– Például a pápalátogatáskor?

– Ott nyilván kormányszint? biztosítással dolgoztak, hiszen a rosszindulat
ilyenkor is előfordulhat. A pápa elleni merénylet élő példa volt erre. A pápa
szerencsére megúszta a merényletet, de azóta útvonal-biztosítás mellett is
golyóálló üveggel ellátott pápamobillal jár.

– A vallási terrorizmus elsősorban ki ellen irányul? A vallási vezetők, a
hívek vagy az egész közösség ellen, válogatás nélkül?

– Általában mindegyikre. A gyakorlatban az szokott történni, hogy ha a vezetőt
nagyon védik, akkor a támadás a gyengébb ellenállás felé fordul. Míg azonban a
testőr csak egy embert véd, addig a biztonsági szakember az egész közösséget
vigyázza. Akinek visszatérő, rendszeres rendezvénye van, az rutint szerez arra
vonatkozóan, hogy milyen általános emberi problémák merülnek föl. Például
feltorlódnak az emberek a bejáratnál, a beléptetés lassan megy. Ilyenkor meg kell
nyitni újabb bejáratokat. Sokszor egyszer? dolgokkal kell kezdeni. Fontos az
előkészítés során átgondolni, milyen problémák lehetnek. A szakszer? védelem
mindenkinek érdeke.

– A fentebb említett brutális eseteken kívül milyen további formái vannak a
vallási terrorizmusnak?

– Már az is az, ha valaki kiáll a sarokra és olyan dolgokat kiabál a másikra,
amelyekkel hitbéli meggyőződését támadja. Hasonló célból falfirkákat készít,
betöri az ablakát, lépésről lépésre egyre durvább eszközökhöz nyúl, azaz a
verbális vagy írásos támadást később drasztikusabb eszközök követik.
Terrorizmusnak számít a telefonon történő fenyegetés is (például a bombariadó),
amelynek célja, hogy "csupán" megfélemlítsen, vagy fel akarja hívni magára a
figyelmet, de egész a tettlegességig is eljuthat. Tudni kell, hogy a terroristák
tevékenységét sokszor nem a normális emberi gondolkozás vezérli, ezért egy jó
védelmi szakember megtanul a terrorista fejével is gondolkodni, és ezáltal
lépéselőnyhöz juthat.

Az én meggyőződésem az, hogy mindennem? támadás ellen lehet – és kell is –
védekezni. Növelhető a biztonság olyan szintig, amikor már akkora lesz a kockázati
tényező, hogy nem éri meg terrorizmussal próbálkozni. Így például ha egy
merényletből nem lehet "pozitívan" kijönni, vagyis nem úszható meg szárazon,
már sok esetben sikerül egy terrortámadást megakadályozni, s ezzel a védelem elérte
a célját.


Akár doktori fokozattal rendelkező magyar testőrök is dolgozhatnak ezután
a biztonságvédelemben. Ennek a fokozatnak az eléréséhez ad ugyanis lehetőséget az
az együttműködési szerződés, amelyet a napokban írt alá a hazai székhely? Folda
Bodyguard Training Center Oktatási Központja és az Israeli College for Security and
Investigation elnöke. Ezáltal a Folda elnyerte az izraeli főiskola európai képviseleti
jogát, s továbbképzéshez, valamint diplomához juttathatja a vele együttműködő
biztonsági cégek szakembereinek legjobbjait. Varga Miklós, a Folda elnöke arról tájékoztatta
a Heteket, hogy a követelmények szigorúak: bodyguard képzésük során az utóbbi másfél
évben ötszázhetven jelentkezőből mindössze huszonegy főt vettek fel, illetve végezték
el a kurzust. Ebből a létszámból – szakdolgozatuk elkészítése után – most
hatan kaphatták meg a fent említett oklevelet.

Olvasson tovább: