Kereső toggle

Emberklónozási kísérletek Amerikában

Megszülethet a tökéletes ember

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Amerikai tudósok egy csoportja embriók klónozására készül, egy másik kutatócsoport
pedig emberi és tehénembriók összeklónozását tűzte ki céljául. A The Washington
Post hasábjain olyan tudósok nyilatkoztak, akik maguk is részt vesznek a kísérletekben.
A magánkezdeményezés része annak az embriókutatási projektnek, amelynek során
betegségek korai kezelését kutatják – néhány tudós szerint ez előkészíti az
utat az első klónozott csecsemők megszületéséhez.



A sejtosztódás fázisai. Tehenek és emberek

A kaliforniai Geron Corporation és a Massachusetts állambeli Fejlesztett Sejt Terápia
(ACT) nev? cég már el is kezdte saját embrióik előállításának programját. A cégek
saját bevallásuk szerint nem teljesen kifejlett emberi és hibrid klónokat szándékoznak
létrehozni. A klónozott embriókat arra akarják felhasználni, hogy belőlük egy újonnan
felfedezett sejtet kivonjanak, amely esetleg segítséget nyújthat krónikus betegségek,
például a cukorbetegség vagy a Parkinson-kór kezelésében.

Ez a két program az első nyílt erőfeszítés arra, hogy emberi embriókat hozzanak létre
klónozás útján. Az első olyan erőfeszítés is egyben, amelynek során tudósok
kifejezetten azért hoznak létre embriókat, hogy belőlük hasznos sejteket nyerjenek
– pontosan ezt tiltotta meg Bill Clinton amerikai elnök négy és fél évvel ezelőtt
az Egyesült Államokban a szövetségi pénzből finanszírozott tudósoknak. A privát
szférában azonban ez továbbra is legális maradt.



A koravén Dolly



A helyzetet tovább bonyolítja az a tény, hogy a kísérletek önkéntelenül is és
nagyon hamar hozzá fognak segíteni sokakat ahhoz, hogy az emberi klónozás útjában még
fennálló technikai akadályokat leküzdjék. Azt követően, hogy valaki létrehoz egészséges
emberi embriókat, a következő lépés már csak az, hogy ezeket az embriókat egy nő méhébe
ültetve megvárják, hogy megszülessen a klónozott élőlény. Látva ezt az aprócska
lépést a sejtkutatás és a klónozás között, sokakban felvetődnek a jogi és erkölcsi
kérdések a klónozással kapcsolatban.

Azoknak, akik szerint az emberi élet a fogantatáskor kezdődik, az embrió is különleges
figyelmet és védelmet érdemel, ezért az embriók kísérleti célokra való felhasználása
a gyilkossággal egyenlő. "Lehet, hogy a tudósok azt mondják, hogy ők csak sejtekkel
kísérleteznek – jegyzi meg George Annas bioetikus, a Bostoni Egyetem egészségügyjog
professzora. – Ők ezt mondják, de ezt nagyon sokan nem fogják bevenni."

A klónozási technikák azonban fiatalok és megbízhatatlanok. Egy nemrégiben
megjelentetett vizsgálatban kimutatták, hogy Dolly, a híres klónozott bárány kromoszómái
ijesztően idősebbeknek mutatkoznak valódi koruknál. Más vizsgálatok is kimutattak
rendellenességeket a klónozott állatokban. A tudósok szerint mindenképpen tökéletesednie
kell a klónozási eljárásnak ahhoz, hogy emberek sokszorosítására kipróbálják.

A tudósok azzal érvelnek, hogy a klónozás rendkívül hatásos módja lehet betegségek
kezelésének. Betegeket klónozva azokkal genetikailag megegyező embriókat hoznának létre
– nem abból a célból, hogy azokból teljesen kifejlett egyedeket neveljenek fel,
hanem hogy azok sejtjeit felhasználva kezeljenek betegségeket.

Ez az, amin a Geron és az ACT tudósai dolgoznak. A gyakorlat azonban nagyon is megkérdőjelezhető.
Így olyan élőlényeket hoznának létre, amelyek egyébként nem születnének meg, méghozzá
abból a célból, hogy utána elpusztítsák azokat és sejtjeiket orvosi célokra használják
fel. Számos vallási felekezet vezetője mellett Bill Clinton amerikai elnök Nemzeti
Bioetikai Tanácsadó Hivatalának tagjai is szót emeltek már a gyakorlattal szemben.

A Geron cég által végzett kutatások során egy emberi sejt – például egy hámsejt
– génjeit egy ivarsejtbe ültetik, amelynek DNS-ét előzőleg eltávolítják.
Megfelelő körülmények között a létrehozott sejt osztódni kezd és az eredeti hámsejt
tulajdonosával genetikailag azonos embrióvá válik.

Az ACT megközelítése kissé különbözik a Geronétól. Az ATC kutatói emberi
sejteket tehenek ivarsejtjeivel próbálnak egyesíteni. A cég először 1995-ben próbálkozott
a módszerrel. Akkor az egyik kutató szájából nyertek ki egy sejtet, amelyet egy tehén
ivarsejtjébe ültettek, amelynek génjeit előzőleg eltávolították. Amikor nyilvánosságra
hozták a kísérletet, az eset nagy port kavart. Részben azért, mert néhány gén még
megmaradhat az ivarsejtekben, és ennek következtében a fajok keresztezéséből
genetikai hibrid jönne létre. A kutatásokat akkor a rengeteg etikai vita miatt leállították.
A cég sejtbiológiával foglalkozó részlegének igazgatója azonban a napokban
megjelent interjúiban kijelentette, hogy a kísérleteket most újból elkezdik.



Genetikai késleltetés: nyugdíjasból tinédzser?



Ha a kutatások ebben az ütemben haladnak – és ha akad egy olyan "bátor" orvos,
aki egy klónozott embriót beültet egy nő méhébe – egyes tudósok szerint az első
emberi klón akár két éven belül is megszülethet.

1997-ben egy Harvardon végzett, húsz éves gyakorlattal rendelkező orvos, Richard G.
Seed bejelentette, hogy céltudatosan készül emberek klónozására. A hatvankilenc éves
orvos jelenleg támogatókat próbál szerezni egy emberklónozó klinika létrehozása céljából.
Amennyiben az Egyesült Államokban betiltják az ilyen kísérleteket, Seed Mexikóba fog
utazni, hogy ott fejlessze ki és tökéletesítse az ember klónozásának technikáját.

Seed az internetes honlapján keresztül igyekszik szponzorokat és önkénteseket
toborozni, akik készek lennének ilyen kísérletekben részt venni. Seed négy pontban
összegzi, hogy szerinte milyen haszna van az emberek klónozásának:

1. A klónozás a terméketlenség jogszer? gyógymódja. 2. Klónozás útján
helyettesíteni lehet egy elveszett szerettünket – például egy autóbalesetben
tragikusan meghalt gyermeket – egy utólagos "ikerpárral". 3. Az emberek klónozása
áttörést fog hozni a kutatás területén, amely az emberiség hasznára lesz azáltal,
hogy az orvostudománnyal és a biológiával kapcsolatos ismereteink robbanásszerűen növekedni
fognak. 4. Az ember klónozásával egy hatvanöt éves személy korát vissza lehet
állítani nullára. Nem tudománytalan azt feltételezni, hogy idővel egy hatvanöt éves
embert újra huszonöt évessé tudnánk tenni! – állítja Seed.

Amellett, hogy a klónozást sokan etikátlannak tartják, számos tudományos érv is létezik
a klónozással szemben. Az eljárás ellenzői szerint a klónozás csökkenti a
genetikai változatosságot. Klónok tömegének a létrehozása pedig azzal a kockázattal
jár, hogy létrejön egy genetikailag teljesen azonos populáció. Ez a csoport pedig
teljesen ugyanazokra a betegségekre lenne hajlamos – egyetlen betegség ki is pusztíthatná
az egész populációt. Így elképzelhetővé válhat akár az is, hogy az egész emberiséget
egyetlen vírus pusztítsa el. De az is elképzelhető, hogy egy állatfajt pusztít ki
egy vírus, mint például a kergemarha-kór. Ez katasztrófális élelmiszerhiányhoz
vezetne.



Vagy fordítva?



A klónozás jelenleg rendkívül drága eljárás. Sok-sok pénzre és még több
tapasztalatra van szükség hozzá. Ian Wilmutnak és társainak 277 próbálkozásába
tellett, mire létrehozták Dollyt. Létezik ugyan már egy modernebb klónozási eljárás,
de még ezzel az eljárással is csupán minden ötvenedik próbálkozás jár sikerrel.

Az emberek klónozásával kapcsolatos kísérletek előbb-utóbb az emberek klónozásához
fognak vezetni. Az ember klónozása pedig előbb-utóbb az utódok genetikai manipulálásához
vezet. A klónozással kapcsolatos ellenvetések középpontjában pedig éppen ez áll: a
még fejlődésnek nem indult embrió manipulálásának kérdése. Elképzelhető az,
hogy a tudósok egy kisbaba genetikai kódját megváltoztatják pusztán azért, hogy a
gyermek szeme színe más legyen, vagy hogy a gyermek ellenállóbb legyen bizonyos betegségekkel
szemben.

Mivel a klónozott élőlényt egy idősebb egyedből hozzák létre, felmerül az a kérdés
is, hogy a klón várható életkora nem lesz-e kevesebb a donorénál? A Dollyn végzett
legutóbbi vizsgálatok azt látszanak igazolni, hogy nemcsak hogy fiatalabb korban fog
elpusztulni a klón, de más rendellenességek is felbukkannak nála.

Egy úgynevezett "genetikai szűrővizsgálattal" az abortusz is sokkal könnyebbé válhat.
A klónozással létrehozható a "tökéletes ember", illetve olyan genetikailag
deformált embertípus, akinek az átlagnál nagyobb fizikai ereje van, értelmileg
azonban fogyatékos. Amennyiben az emberek klónozását tökéletesítik, genetikai
szempontból nem lesz többé szükség férfiakra. A klónozás romboló hatással lehet
a családi kapcsolatokra is. Egy felnőtt DNS-éből született gyermek az apjának vagy
az anyjának a genetikailag késleltetett mása.


Hogyan klónozzunk embert

(1.1-es verzió):

1. A klónozásra szánt emberi sejteket addig gondozza, míg megfelelő készlettel nem
rendelkezik.

2. A sejteket helyezze egy hordozóközegbe. Ebben a sejtek életben maradnak, de
abbahagyják az osztódást és nyugalmi állapotba kerülnek. Valószínűleg ezen a
ponton veszítik el a sejtek jellegzetességeiket, és újból visszaáll egységes jellegük.

3. Amikor a sejtek ilyen nyugalmi állapotban vannak, vegyen egy megtermékenyítetlen
emberi petesejtet. A petesejt magját távolítsa el. Igyekezzen a sejtben minél kevesebb
kárt tenni; a sejt magját eldobhatja.

4. Az egyik nyugalmi állapotban lévő sejtet teljes egészében ültesse be a pete körül
található burokba a pete mellé.

5. Elektrosokkolja a petét. Az elektrosokk a két sejt fúzióját okozza, így ránézésből
tudni fogja, hogy meddig kell még sokkolnia a sejteket. Az emberi génprogram újraindulását
a donor sejt proteinjeleinek a petesejt proteinjeleivel való kicserélődése váltja ki,
az elektrosokk ugyanakkor elősegítheti azt, hogy a proteinjelek a mag membránjára is
hatással legyenek.

6. Az utolsó három lépést ismételje meg, amíg megfelelő számú klónhoz nem jut.
Számíthat arra, hogy a klónok közül sok nem fog életben maradni a sejtdeformálódás
és más károsodások miatt. Az embriókat engedje fejlődni és osztódni néhányszor
egy emberi petesejtnövesztő közegben.

7. Az embriókat ültesse be nőkbe, akik majd kihordják és megszülik a klónokat.

A fenti recept tavaly jelent meg az interneten Arthur Kerschen tollából. Kerschennek a
Princetoni Egyetemen tanító klónozási specialista, Dr. Lee Silver adott tudományos
tanácsokat.


A klónozás története



1885 – August Weissmann kijelenti, hogy a sejtek minden sejtosztódással veszítenek
genetikai információikból.



1902 – Walter Sutton bebizonyítja, hogy Weissmannak nincs igaza. A kromoszómák az
osztódás során is megtartják genetikai információikat.



1902 – Hans Spemann egy gyíkembriót kettéosztva bebizonyítja, hogy a korai állapotban
lévő embriósejtek megőrzik mindazokat a genetikai információkat, amelyek szükségesek
egy új egyed létrejöttéhez.



1952 – Briggs és King ebihalakat klónoznak.



1953 – Watson és Crick megadják a DNS szerkezetét.



1958 – F. C. Steward répagyökérből egész répa növényeket hoz létre.



1962 – James Gurdon azt állítja, hogy békákat klónozott felnőtt békák sejtjeiből.



1969 – Shapiero és Beckwith izolálják az első gént.



1972 – Paul Berg létrehozza az első rekombináns molekulákat.



1973 – Cohen és Boyer létrehozzák az első rekombináns organizmusokat.



1977 – Karl Illmensee azt állítja, hogy egyetlen szülőből létrehozott egereket.



1978 – David Rorvik könyve Az Ő saját képére: az ember klónozása címmel, világszerte
kirobbantja a vitát a klónozás etikusságát illetően.



1980 – Anada Chakrabarty olajfaló mikroorganizmusokat hoz létre, amelyeket az Egyesült
Államok Szabadalmi Hivatala – bírósági tárgyalások sora után – szabadalomként
bejegyez. Ezt követően minden "emberek által létrehozott, élő mikroorganizmus
szabadalmaztatható". Így jött létre a modern multimillárd dolláros biotechnológia-ipar.



1983 – Kary B. Mullis kifejleszti azt a láncreakciós technikát amellyel kivitelezhetővé
válik a gyors DNS-szintézis.



1984 – Steen Willadsen embriósejtekből birkákat klóznoz.



1986 – Steen Willadsen differenciált sejtekből szarvasmarhát klónoz.



1990 – A Genome cég emberklónozási projektje kezdetét veszi.



1996 – Megszületik az első, felnőtt állati sejtekből klónozott állat, Dolly.



1997 – Richard Seed bejelenti, hogy embert fog klónozni.



1998 – Wilmut és Cambell létrehozzák Pollyt, az első olyan klónozott állatot,
amelyben emberi gén is található.



1998 – Teruhiko Wakayama létrehoz három genetikailag azonos egérgenerációt.

Olvasson tovább: