Az amerikai bíróság felmentette a Keresztény Koalíció
elnevezésu szervezetet, mivel alaptalannak bizonyultak azok a
vádak, melyek szerint a Koalíció a Republikánus Párt
szárnyaként illegális módon tevékenykedett a választások
során. Mind az amerikai, mind a nemzetközi sajtó nagy
figyelmet szentelt az ügynek, hiszen a döntés a 2000. évi
elnökválasztási kampányra is hatással lehet.
Összeállításunk a londoni Daily Telegraph, a Boston Globe
és a The Washington Post írásai alapján készült.
Amerika legnagyobb és leghatásosabban muködo keresztény
politikai mozgalma, a Pat Robertson prédikátor által
alapított Keresztény Koalíció ellen az amerikai Szövetségi
Választási Bizottság lépett fel azzal a fo kifogással, hogy
a Koalíció tagjai illegális kapcsolatot tartottak fenn a
republikánusokkal, s oket nyíltan támogató választási
brosúrákat osztogattak a templomokban.
A Szövetségi Választási Bizottságon kívül azonban egy ido
óta más ellenlábasai is akadtak a mozgalomnak. A Keresztény
Koalícióból korábban kiszakadt, helyzetükkel elégedetlen
tagok is a legkülönfélébb "leleplezo" állításokkal
álltak elo. Szerintük a Koalíció becsapja az embereket, és
hazudik a valódi taglétszámát illetoen, hogy ezáltal
nagyobb befolyásra tehessen szert. Azt állítják továbbá,
hogy buszokkal szállítják a résztvevoket és az
alkalmazottaikat az egyik politikai gyulésrol a másikra, hogy
a helyszínre érkezo újságírók minél nagyobb tömeget
lássanak.
1998-ban a szövetségi adóhivatal megtagadta az
adómentességet a Koalíciótól, mivel úgy vélte, annak
bizonyos tevékenységei nem teszik lehetové ezen privilégium
biztosítását, jóllehet más, hasonló non-profit vallási
szervezetekkel szemben a legcsekélyebb kifogásuk sem volt. A
Koalíció az adóhivatallal való hosszú csatározását
követoen végül bejelentette: két csoportra oszlik. Létrehoz
egy politikai szervezetet, mely részt vehet a választási
kampányban, illetve megalapít egy non-profit részleget is.
A régóta tartó vádaskodásnak Joyce Green körzeti bíró
kedden meghozott ítélete vetett véget. A bíróno 108 oldalas
határozatában a legtöbb vádpontot visszautasította: szerinte
egyáltalán nem illegális, ahogy a bizonyos kérdésekben -
mint például az abortusz korlátozása - egyetérto
Republikánus Párt és a Keresztény Koalíció
együttmuködik.
Mindössze két kérdésben volt elmarasztaló. Nevezetesen: a
Koalíció 1994-ben szórólapokat postázott szét Newt Gingrich
akkori képviselo javára, és hatáskörén túllépve
nyújtott segítséget a virginiai szenátusi jelölt, Oliver L.
North kampányában is. Gingrich esetében az jelentette a
problémát, hogy a szórólapok "kifejezetten tanácsolták"
a képviselo megválasztását.
A gyozelem éppen idoben jött, hiszen a Koalíció jó
hírének a több millió dolláros adósságán felül a kivált
tagok ellenségeskedései is sok kárt okoztak. "Ez minden
polgári csoport számára gyozelmet jelent, nem csak a
konzervatív keresztényeknek" - nyilatkozta Pat Robertson.
A Keresztény Koalíció - melyet a nyolcvanas években
alapított a híres televíziós evangélista - a kilencvenes
években a republikánus politika meghatározó erejévé vált.
Az amerikai politikai életben bevett gyakorlat, hogy a
különbözo keresztény csoportok mind a jobb-, mind a
baloldalon kifejtik tevékenységüket. (Hack Péter: Az
"új" és az "oshonos" kultúra ütközése, Hetek
1999/30. szám)
Pat Robertsonnak és szervezetének célja, hogy a keresztények
megfelelo hangsúllyal hallathassák hangjukat a politikai
életben. Célkituzéseik között szerepel többek között a
család erosítése, az emberi élet védelme, a családokat
terhelo adóterhek enyhítése, a pornográfia
visszaszorítása, a házasság intézményének megvédése és
a vallásszabadság védelme.
A több mint 2 millió tagot, illetve támogatót számláló
szervezet úgy véli: a politika porondján is ideje van a
hívok aktív magatartásának. Szerintük a hívoknek nemcsak
joguk, hanem felelosségük is, hogy részt vegyenek az oket
körülvevo világ életének - legyen az szociális vagy
politikai - alakításában. A Legfelsobb Bíróság döntése
most újra megnyitotta a kaput a szervezet számára, hogy
céljaikat a 2000. évi elnök- és kongresszusi választásokon
próbálják meg érvényre juttatni.
1999. 08. 07. (III/31)
