Kereső toggle

Túlmentek azon, ami az alaptörvényből következik

Interjú Takács Albert alkotmányjogásszal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

– Ön egyike volt azoknak, akik az Alkotmánybírósághoz fordultak, sérelmezve,
hogy az Országos Választási Bizottság zöld utat adott annak a népszavazási kérdésnek,
melynek nyomán sor kerülhetett volna a köztársasági elnök közvetlen megválasztására.
Mi a véleménye az Alkotmánybíróság határozatáról?

– A határozat részletes indoklását még nem láttam, de mint indítványtevő,
örültem annak, hogy helyt adtak a kifogásomnak. Ugyanakkor úgy látom, túlmentek
azon, ami az alkotmányból következne erre a kérdésre. Az alkotmányból nem következik
az, hogy egyáltalán ne lehetne az alaptörvényt népszavazással módosítani. Hiszen
az alkotmány megváltoztatása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik, az Országgyűlés
hatáskörébe tartozó kérdésekben pedig kiírható népszavazás.

– Ön tehát úgy látja, hogy az alkotmány módosítható népszavazással? Akkor
mi volt a probléma az OVB döntésével?

– A népszavazás lehetősége azon múlik, hogy a kérdés hogy van feltéve. Ha a
kérdés lezárt, és egyértelműen illeszkedik az alkotmányba, akkor nem lenne semmi
akadálya. A konkrét esetben az volt a probléma, hogy a kérdőíven egyetlen kérdés
szerepelt volna: "Kívánja-e ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép
válassza meg?" Az erre adott igenlő válasz azonban igényelte volna az alkotmány számos
más pontjának megváltoztatását is. Egy valamit kérdeztek volna, de az alaptörvényt
szükségszerűen négy-öt helyen kellett volna módosítani. Ez valóban nem járható
út. Akkor minden egyes kérdést külön fel kellett volna tenni.

– Ezzel a döntésével azonban az Alkotmánybíróság végleg lezárta az utat az
alkotmány nép általi módosítása előtt. Vajon mi indokolta, hogy ilyen radikális,
és a normaszövegből egyértelműen nem következő határozatot hozzanak?

– Talán elejét kívánták venni az alapvető politikai berendezkedés ötletszer?
megváltoztatásának. Bár nem feltétlenül lehet ötletszerűnek nevezni valamit,
aminek az elhatározásához kétmillió ember egyetértése szükséges.

– A köztársasági elnök közvetlen választását szorgalmazók legfőbb kifogása
az államfő Országgyűlés általi megválasztásával kapcsolatban az volt, hogy a legfőbb
közjogi méltóság megválasztásához – igaz két sikertelen kísérlet után –
elegendő a honatyák felének szavazata. A nemzet egészét képviselő államfő személye
ilyen módon a kormány kezébe kerül, ahelyett, hogy széles kör? egyetértésen
nyugodna. Mi a véleménye erről a szabályozásról?

– Az alkotmánynak ez a szabálya egyértelműen rossz, mert ki lehet kapcsolni az
ellenzék szerepét. Eredetileg valószínűleg azért találták ki, hogy a harmadik
fordulóban már elegendő az egyszer? többség, hogy ennek lehetősége az első két
– kétharmados – fordulóban erősítse a konszenzuskényszert, mintegy fenyegetésként
hatva. Nyilvánvaló azonban, hogy éppen ellentétes hatása van. Ha nem kell megegyezni,
nem is fognak. Így azonban bárki beültethető az elnöki székbe, Torgyán József éppúgy
mint Dávid Ibolya, de akár Albert Flórián is. (Z. O.)

Olvasson tovább: