Kereső toggle

Megfigyelési botrány:

Ki, kit, hogyan és mikor

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyetlen adat, név, gazdasági összefüggés sincs a Fidesz-vezetőkkel és családtagjaikkal
kapcsolatban abban az anyagban, amelyet a miniszterelnök átadott – állította
lapunknak Keleti György szocialista képviselő, a "megfigyelési bizottság" alelnöke.
Mint emlékezetes, Orbán Viktor tavaly augusztusban úgy tájékoztatta a közvéleményt,
hogy a Horn-kormány ideje alatt, 1997-ben közpénzen törvénytelen adatgyűjtés folyt
Fidesz-vezetőkkel és családjaikkal szemben. Ellenzéki politikusok szerint az a tény,
hogy a súlyos vádak igazolására hivatott dokumentumokra nyolc hónapot kellett várni,
és a többek szerint "silány" anyagot Orbán több évre titkosíttatta, azt bizonyítja:
az egész "megfigyelési ügy" csak a Fidesz gazdasági tevékenységét érintő
vizsgálatok elkendőzésére szolgál.



Schmuk Andor a miniszterelnök irodájában     Fotó:
V. Sz.

Tavaly augusztusban Simicska Lajos és Gansperger Gyula mellett Joszip Tot és Kaya
Ibrahim neve vezette a honi ismertségi listákat. Az említett urak ugyanis kulcsszerepet
játszottak a jelentős köztartozásokat maguk után hagyó Fidesz-cégek fantomizálásában
– legalábbis papíron. Miután a sajtó kutakodása nyomán világossá vált, hogy a közokiratokban
szereplő Tot és Kaya szintén fantom, a frissen kinevezett Simicska APEH-elnök széke
erőteljes remegésbe kezdett. Ebben a vészterhes időszakban állt elő Orbán Viktor a
"megfigyelési botránnyal".

"Olyan dokumentumok jutottak a kormány birtokába, melyek egyértelműen bizonyítják,
hogy egy jól felépített rágalomhadjárattal van dolgunk. Ennek a rágalomhadjáratnak
alapját még az előző kormány idején 1997-ben elvégzett titkos, törvénysértő
adatgyűjtés alapján igyekeztek felépíteni, és nyilvánvaló a rendelkezésünkre álló
dokumentumok szerint, hogy velünk szemben még a parlamenti választási kampányban
szerették volna felhasználni" – mondta Orbán tavaly augusztus 25-én. Az állítólagosan
megfigyelt személyek között szerepelt Kövér László, Szájer József, Deutsch Tamás
és családtagjaik.

Az ellenzék a nemzetbiztonsági bizottság előtt szerette volna tisztázni a vádakat,
de Orbán – noha ez állampolgári kötelessége – nem ment el a meghallgatásra.
Ehelyett ad hoc parlamenti bizottságot hoztak létre az ügy kivizsgálására Kosztolányi
Dénes fiataldemokrata képviselő vezetésével. E bizottság előtt tárta fel Orbán a
szerinte bizonyító erej? dokumentumokat a múlt pénteken. A közvélemény azonban nem
ismerhette meg ezeket, mert a miniszterelnök több évre titkosíttatta az irathalmazt.

Orbán Viktor az ellenzék "unszolására" annyit elárult a parlamentben hétfőn,
hogy az MSZP-hez közel álló Xénia Láz Egyesület egyik vezetője felkért egy állami
szolgálatban álló tisztet, gyűjtsön Pokorni Zoltán családi és magánéletére
vonatkozó kompromittáló adatokat.

A lapunknak nyilatkozó Keleti György viszont elmondta: az Orbán által idézett
dokumentumban pontosan az szerepel, hogy a nevezett tisztet arra kérték, derítse ki, mi
állt Pokorni – a Xénia-mozgalommal kapcsolatos – parlamenti interpellációinak hátterében.
Nem elhanyagolható momentum az sem, hogy a tiszt nem vállalta el a megbízást. "Orbán
Viktor miniszterelnök vagy hazudik, vagy készítenek most még egy vallomást egy
tiszttel, aki azt fogja mondani, amit Orbán Viktor mondott" – nyilatkozta lapunknak
Keleti.

Tény, hogy Orbán Viktor tavaly augusztus 25-én azt mondta, kezében vannak a bizonyítékok,
az előbb említett tiszt vallomását viszont mindössze negyed órával az ad hoc
bizottság pénteki ülése előtt készítették.

"Vérszegény ez az anyag, azért kellett titkosítani, nehogy a közvélemény
megtudja, hogy egy nagy blöff volt ez az egész tavaly nyáron" – summázta véleményét
Kovács László, a Szocialista Párt elnöke egy keddi tévéműsorban.

Latorcai János fiataldemokrata képviselő az ellenzék véleményére mindössze
annyiban reagált a parlament keddi plenáris ülésén, hogy szóvá tette: a szocialista
Vancsik Zoltán túllépte az ötperces megszólalási időt. Turi-Kovács Béla (FKgP)
pedig azt kifogásolta, hogy a házelnök nem utasította rendre az MSZP-s képviselőt a
"hazudik" szó Orbánnal kapcsolatos használata miatt.

Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesület egyik volt vezetője kedden levelet adott át a
miniszterelnök titkárságán, amelyben azt kéri, hogy Orbán Viktor személyesen
fogadja és tájékoztassa az egyesületet érintő kijelentéséről. Schmuck határozottan
cáfolta, hogy ő vagy az egyesület bármely vezetője megfigyelésekről tárgyalt vagy
azokra megbízást adott volna.

Keleti szerint a miniszterelnök erkölcsi szempontból nehéz helyzetbe került, ugyanis
a parlamentben megvádolt valakit, de állításait semmi nem bizonyítja.

"Egy miniszterelnöknek – háta mögött az apparátussal – nem szabadna egy állampolgárt
lehetetlenné tenni a vádaskodásával" – mondta Keleti. A szóban forgó személy
– Czégé Zsuzsa, a Xénia Láz Egyesület egykori vezetője – egyébként soha nem
volt a szocialista párt tagja.

Egy szocialista képviselő – a magnetofonok kikapcsoltatása után – néhány újságírónak
azt mondta a parlament folyosóján, hogy a megfigyelésre nincs bizonyíték az Orbán által
benyújtott iratok között, ugyanakkor az előző ciklus titkosszolgálatai által elkövetett
pénzügyi visszaélésekről van.

Ez alapján mégis logikusnak látszana, hogy a kormány nyilvánosságra hozza a
dokumentumokat. Elemzők szerint ezt azért nem teszi, mert nem áll érdekében
megbolygatni a titkosszolgálatok jól felkészített apparátusát. Az átlagpolgár
nemigen tud eligazodni ilyen szövevényes ügyekben, az azonban tény, hogy az elmúlt héten
rendezett Kövér–Nikolits találkozó (a jelenlegi és az előző kormány titkosszolgálat
vitafóruma) felhőtlen, már-már baráti légkörben zajlott a Közgazdasági Egyetemen.


A megfigyelési ügyben tavaly novemberben egyébként az S-Komplex Részvénytársaságot
is megvádolták. A TV2 egyik műsorában a Fidesz-politikusok megfigyelése mellett azzal
is megrágalmazták az Rt.-t, hogy az az izraeli titkosszolgálat fedőcége. Nagy Lajos,
a társaság elnöke rágalmazás és több millió dolláros üzleti veszteség okozása
miatt beperelte a TV2-t.

Nagy a Hetek kérdésére elmondta, hogy tavaly november óta semmi nem történt az ügyben,
azt leszámítva, hogy a kereset benyújtása után átfogó APEH-ellenőrzést hajtottak
végre cégénél – szabálytalanságra nem derült fény. Nagy informális úton úgy
értesült, hogy a bíróság célszerűnek látja megvárni az ügy politikai végkifejletét,
s csak azután elindítani a jogi eljárást az S-Komplex Rt. rágalmazási ügyében.

A parlament megfigyelési bizottságát semmilyen határidő nem köti, addig vizsgálódik
az ügyben, ameddig akar, a végső döntést többségi szavazással hozza majd meg.
Mivel a tizenkét tag hat ellenzéki képviselője közé a MIÉP parlamenterei is beszámíttatnak,
Keleti szerint nem kétséges a szavazás kimenetele: "mivel a MIÉP eddig minden egyes
alkalommal a kormánykoalícióval szavazott, a tényleges ellenzék a közvélemény számára
fog bizonyítani" – mondta Keleti György.

Olvasson tovább: