Kereső toggle

Oltári üzlet

Gyűjtők, sznobok és tolvajok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Muzeális érték? hordozható, mozgatható oltárt lopott el egy betörő az elmúlt
héten a pölöskei római katolikus templomból. Az oltár a Széchenyi-család tulajdona
volt, és értéke meghaladja a kétmillió forintot. A tettes, vagy tettesek meglehetősen
kevés nyomot hagytak maguk után. A rendőrség tudomására jutott, hogy évek óta érdeklődtek
az oltár felől, így a nyomozás ezen a nyomon indult el.

Ez az eset nem egyedi. Évente körülbelül 1500 ilyen esettel van a rendőrségnek
dolga, ami azt jelenti, hogy naponta 3-4 értékes műtárgylopás történik Magyarországon.
Ezzel mintegy 400-500 millió forintnyi összkárt okoznak a tolvajok. Az Országos Rendőr-főkapitányság
illetékes alosztályvezetője, aki nevének elhallgatását biztonsági okokból kérte,
lapunknak elmondta: jelenleg a szervezett bűnözés egyik érdekeltségi területe az
illegális műkincs-kereskedelem. Vannak olyan szakértői vélemények, miszerint a
nemzetközi illegális műkincs-kereskedelem volumenében szorosan a fegyverkereskedelem
és a kábítószer-kereskedelem mögött helyezkedik el.

Mint a rendőrtiszt kifejtette: az utóbbi években a tőzsdei ingadozással párhuzamosan
– tehát azzal, hogy egyes befektetések nagyobb kockázatúak lettek – megélénkült
a műtárgyak iránti kereslet, és a vásárlói kedv Magyarországon is. Ez maga után
vonta az illegális műkincs-kereskedelem megélénkülését, és mivel a határok átlépése
ma már könnyebb, a műkincscsempészek dolga is könnyebbé vált. Az ilyen bandák régóta
jelen vannak az országban, de a rendőrségnek még nem sikerült felgöngyölítenie
ilyen bűnözői kört. A szakember elmondta, hogy az 1990-es évektől kezdődően ezeken
a csoportokon keresztül nagyon sok műtárgy hagyta el az országot illegálisan, engedély
nélkül, és ez pótolhatatlan veszteségeket okozott az országnak.

Sípos Jenőtől, a Vám-és Pénzügyőrség helyettes szóvivőjétől azt tudtuk meg,
hogy a műkincsek kicsempészése az országból korábban egyértelműen Nyugat felé irányult.
Ott ugyanis sokkal kedvezőbbek az értékesítési feltételek. A tőlünk keletre fekvő
országokból nagyon sok műtárgy kerül be Magyarországra az ottani társadalmi változások,
illetve a határok könnyebb átjárhatósága következtében. Ezen kulturális javak egy
része itt kerül felvásárlásra, egy részét pedig viszik tovább a kereskedők. A másik
irány az ukrán–román határszakasz, ahol megpróbálják kicsempészni a muzeális érték?
tárgyakat, ami deviza-bűncselekménynek számít. Az eddig lefoglalt tárgyak között
szerepel orosz eredet? ikon, múlt századi bizánci–római bronzérme és orosz ötvösmesterek
század eleji alkotásai.

Az 1999-es évben a vámhivatal munkatársai nyugati irányban a hegyeshalmi, rajkai határnál
foglaltak le 1600 darab római korból származó muzeális érték? pénzérmét,
amelynek összértéke 24 millió forint volt. A nyugati határnál egyébként már üvegfestményt,
középkorból származó cserépedényeket, olajfestményt is foglalt le a hatóság, de
volt olyan, hogy a Néprajzi Múzeum lenyomatával ellátott régi bútordarab akadt
horogra – mondta el Sípos Jenő. Nyilvános aukciókon 2 milliárd forintnyi műtárgy
fordul meg, ez körülbelül egyharmada a teljes műtárgyforgalomnak. Ez a szféra
jelenleg nagyban hasonlít a fővárosi ingatlanpiachoz, tudniillik óriási robbanás történt
az eladások területén: akik időben invesztáltak ebbe az üzletágba, azok extra
hasznot tudtak realizálni – mondotta lapunknak Hajdú Éva, a témában elsőszámú
szaklapnak számító M?értő főszerkesztője. Mint megtudtuk: az utóbbi időben az
aukciós piac vevőkörének összetételében is változások történtek:

eltűntek azok a régi gyűjtők, akik korábban meghatározták a piacot, viszont az
"újgazdagok" – sznobok – körében egyre inkább divattá vált az aukciókon való
szerepvállalás.

Olvasson tovább: