Kereső toggle

Skócia választás előtt

Tét a függetlenség

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Skóciában megkezdődött a választási kampány, amelyben a pártok képviselői a
300 éve most először felálló skót parlament 129 székéért versengenek. Az első skóciai
általános választások kimenetelének nem kis tétje van, hiszen azt is befolyásolhatja,
hogy Skócia az Egyesült Királyság része marad-e, vagy sem. Olyan vezető politikusok
mellett, mint Tony Blair, Gordon Brown pénzügyminiszter és William Hague, a
legfontosabb szerep két egymástól erősen különböző személynek fog jutni. Donald
Dewar munkáspárti vezető, a skóciai ügyek minisztere és Alex Salmond, a Skót
Nemzeti Párt (SNP) vezetője méri össze erejét a következő négy hétben.

A 61 éves volt ügyvéd, Dewar közkedvelt személyiség, bár politikai tehetségét
kevesebben csodálják. Az elmúlt egy év folyamán nem egyszer megkérdőjeleződött,
vajon nem kellene-e felváltani őt egy harcosabb egyéniséggel. Először megtagadta támogatását
Sean Connery lovaggá ütéséhez, mivel a világhír? filmszínész a Skót Nemzeti Párt
támogatója, majd nem sokkal később azzal tetézte hibáját, hogy nemmel szavazott az
új parlament épületének a legnépszerűbb helyszínen, az edinburghi Carlton Hillen
való megépítésére. Azóta már sokkal összeszedettebbnek mutatkozik, aminek pozitív
eredményei is érezhetők: pártja jónak mondható eredményeket ért el a népszerűségi
listákon.

Alex Salmond, a Royal Bank volt közgazdásza nem annyira közkedvelt személy, de sokan
csodálják azért, ahogyan pártja választási sikerén munkálkodott. A NATO-légicsapásokkal
szembeni kritikus véleménye ellentmondásos helyzetet teremtett körülötte. Salmond többek
között a hagyományosan a Munkáspárthoz húzó középső területek megnyerésére törekszik,
ahol az SNP-nek mindenképpen áttörést kell elérnie, ha május hatodika után kormányt
akar alakítani. Nem lehetetlen, hogy számára előnyösebb helyzetet teremtene, ha az
SNP csak második helyen futna be, mivel így ki tudná aknázni az edinburghi és a
londoni parlament közötti feszültségeket. Ha azonban a párt az előrejelzésekben
megjósolt gyenge eredményeket produkálja, az Salmondot reménytelenül kiszolgáltatja
pártján belüli támadóinak.

Szintén az alkalomra várnak a toryk és a liberális demokraták. A toryk a jelenlegi választási
rendszerben várhatóan jobban szerepelnek majd, mint két évvel ezelőtt, amikor csúfosan
alulmaradtak a parlamenti helyekért folyó harcban, egyetlen helyet sem szerezve. Sikerük
elsősorban a párt vezetőjétől, David McLetchie-től függ, aki 1997-ben, a bukás másnapján
egyedül vállalta, hogy kiáll az újságírók elé. Akkor határozta el, hogy elfogadja
a kihívást, és újjáépíti a pártot. Az edinburghi ügyvéd, akit sokan a skót
politikai élet legkevésbé karizmatikus személyének tartanak, saját pártjában éles
támadások célpontja. McLetchie ragaszkodik elnöki posztjához, és május hatodika után
sem hajlandó arról lemondani, akármi legyen is a választások kimenetele. Nincs kétsége
afelől, hogy a párt legjobb napjai következnek, és hogy ő maga képes lesz a
konzervatív parlamenti csoport vezetésére. Választási kampányában a többi párt adópolitikájára
és az unióhoz való viszonyára igyekszik felhívni a figyelmet, míg saját pártját a
stabilitás és bölcsesség letéteményeseként szeretné feltüntetni. A konzervatív
politikus elsősorban Tony Blair közép-skóciai szavazóinak megnyerésére törekszik,
akiknek McLetchie véleménye szerint a Munkáspárt programja nem nagyon kedvez.

A Liberális Demokraták vezetője, Jim Wallace azt reméli, pártja koalícióra léphet
a Munkáspárttal. Ugyanakkor hajlandók lennének megegyezésre a Skót Nemzeti Párttal
is, amennyiben a körülmények nem vezetnek az unió felbomlásához.

Az éppen csak néhány napja indult kampány máris komoly összecsapásokat eredményezett.
A munkáspárt elnöke, Donald Dewar azzal vádolja az SNP-t, hogy a héten közzétett tíz
választási ígérete között utolsó helyre téve a függetlenség kérdését, lebecsüli
azt az ügyet, ami az elmúlt 75 évben a párt létezésének egyedüli és lényegi célja
volt. Az SNP programja valóban tartalmazza azt a kötelezettséget, hogy ha hatalomra kerül,
az első négyéves ciklus során lehetővé teszi a népszavazást az Angliától való
elszakadás ügyében, amennyiben a skótok úgy kívánják.

A Munkáspárt a közvélemény-kutatások szerint 12 pontos előnnyel indul legerősebb
ellenfelével, az SNP-vel szemben. Salmond szerint a két párt közötti versenyt az adórendszerrel
kapcsolatos ígéreteknek a választókra tett hatása fogja eldönteni.

Olvasson tovább: