Kereső toggle

Eltűnhet az emberiség egyharmada

Demográfiai fekete lyuk fenyeget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fél évszázad múlva mintegy 500 millióval kevesebb ember lesz a Földön, mint
ahogy azt a népesedéspolitikai szakemberek korábban jelezték: míg a fejlődő világban
az AIDS, a vízhiány és a termőföldek csökkenése a halálozások számát növelheti,
addig a világ fejlettebb felén a csökkenő születésszám lassítja a népességnövekedés
ütemét – áll a World Watch Institute által nemrég megjelentetett Malthus után: a
populációs kihívás 19 dimenziója cím? könyvben. A világ egyharmada hamarosan
demográfiai rémálomnak nézhet elébe: ha a fejlődő országok nem kapnak megfelelő támogatást,
hamarosan minden eddiginél nagyobb éhínség és járványok tizedelhetik a föld jelentős
részének lakosságát.

Az 1959–61-es nagy kínai éhínség óta először történik meg, hogy a halálozások
emelkedő száma lassítja a világ népességének növekedését. AZ ENSZ 1998-as ezredvégi
előrejelzésében kénytelen volt 9,4 milliárdról 8,9 milliárdra módosítani a korábban
előrejelzett számot: így a világ népessége 2050-re 500 millióval kevesebb lesz a
korábban vártnál. A fogyás mintegy kétharmada a csökkenő születésszámnak,
egyharmada pedig a növekvő halálozási statisztikáknak köszönhető.

A világ most kezdi learatni a népességpolitikai kérdések iránti múltbeli közömbösségét,
állítják a könyv szerzői, Lester R. Brown, Gary Gardner és Brian Halweil. Az emelkedő
halálozási számok egyenlőre két régióra: Afrika Szaharától délre eső részére
és az indiai szubkontinensre jellemzőek. Ebben a két régióban él a világ lakosságának
egyharmada. "Amennyiben a magas születési arányokat mutató országokban nem születnek
határozott tervek a születések számának gyors korlátozására, és a nemzetközi közösség
nem kötelezi el magát ezen országok megsegítésére, az emberiség közel egyharmada
egy demográfiai »fekete lyukba« fog süllyedni" – állítja Brown.

A halálozások számának növekedése nem éri meglepetésként azokat, akik
rendszeresen tanulmányozzák a népesedés folyamatát. Ők tudják, hogy évi három százalékos
növekedés egy évszázad alatt a népesség hússzoros növekedését eredményezi. A közel
fél évszázados töretlen népességnövekedés eredményeként az élelem, víz és
fakitermelés iránti igény egyes országokban egyszerűen meghaladja a helyi természeti
források kapacitását. Az egészségügyi szolgáltatásokra és oktatásra igényt tartó
fiatalok száma is egyre nő, meghaladva a rendelkezésre álló lehetőségeket. A népességnövekedésben
eljön egy bizonyos pont, amikor a kormányok többé nem bírnak megfelelni az újabb és
újabb kihívásoknak. A szerzők három fő veszélyforrást jelölnek meg: a HÍV-vírus
terjedését, a vízkészletek fogyását és a termőterületek csökkenését.

A fejlődő országokban a HÍV-vírus okozhat elsőként kezelhetetlen problémát.
Amennyiben nem következik be orvosi csoda, több afrikai ország felnőtt lakosságának
akár egyötödét is elveszítheti a következő évtizedben. A veszteség mértékét
legszemléletesebben talán az Újvilág indián közösségeinek pusztulásához lehetne
hasonlítani, amikor a 16. században a közöttük addig ismeretlen himlő és pestis
megtizedelte őket. Ugyanezek a betegségek a 14. században Európa lakosságának
majdnem egyharmadát pusztították el. Az indiai szubkontinensen a vírusfertőzött felnőttek
száma mintegy 4 millió: Indiában több fertőzött él, mint bármely más nemzetben. A
fejlettség általánosan használt mutatóját, a születéskor várható élettartamot véve
alapul elmondható, hogy a HÍV-vírus az elmúlt évtizedek eredményeit egyszerűen
semmivé teszi. Botswanában például az 1990-ben még 62 éves várható élettartam
1998-ban már csak 44 év. Zimbabwéban – ahol Mugabe elnök minapi bejelentése szerint
már hetente 1200 AIDS-beteg hal meg – 1993-ban még 61 év volt a születéskor várható
élettartam, ez 2000-re 49 évre, 2010-re pedig már 40 évre csökkenhet.

A népesség ilyen arányú növekedésének másik várható következménye a vízkészletek
csökkenése lehet, ami potenciális életveszélyt jelent. A nagyobb lakosság vízfogyasztása
a világ bizonyos részein a vízkészletek életveszélyes mérték? csökkenéséhez
vezethet. Mivel a világ élelemtermelésének 40 százaléka öntözött területekről
származik, a vízhiány nagyon hamar élelemhiányhoz vezethet. A Nemzetközi Vízgazdálkodási
Intézet becslése szerint a vízhiány India élelemtermelését akár egynegyedével is
visszavetheti. "Egy olyan országban, ahol a gyerekek 53 százaléka eleve alultáplált
és súlyhiányos, az élelemtermelés visszaesése jelentősen megnövelheti az éhínség
okozta halálozások számát, ami már így is igen magas: évente hatmillióan
pusztulnak el az elégtelen táplálkozás következtében" – jegyzi meg Brown. Ellentétben
az AIDS-cel, ami leginkább a fiatal felnőttek között pusztít, az éhínség áldozatai
elsősorban csecsemők és kisgyerekek.

A túlnépesedésből fakadó harmadik veszélyforrás az egy főre jutó termőföld
mennyiségének csökkenése. Amennyiben ez a mennyiség egy bizonyos szint alá süllyed,
egy ország lakossága élelmiszerimportra szorul. Azok az országok azonban, melyeket
leginkább fenyeget a túlnépesedés, a legkevésbé lesznek képesek megengedni maguknak
az importot. Ha mégis, az sem oldaná meg azonnal a problémát: előfordulhat ugyanis,
hogy ez az import egyszerűen nem lesz elérhető, hiszen ehhez az exportálható élelmiszer
meny-nyiségének jelentős mérték? növekedésére lenne szükség. A csökkenő termőterület
jelentette veszély leginkább Nigériát, Etiópiát és Pakisztánt érinti, hogy csak a
legnagyobbakat említsük. Nigéria lakosságának száma például a mostani 97 millióról
2050-ig 244 millióra emelkedhet, ezáltal az egy főre jutó termőföld aránya kevesebb
mint felére csökken. Pakisztán lakossága az előrejelzések szerint a mai 146 millióról
345 millióra nőhet, aminek eredményeként egy főre alig egy teniszpályányi termőterület
fog jutni a következő évszázad derekán. A hasonló arányokkal bíró országok ma élelmiszer-szükségletük
mintegy 70 százalékát importból nyerik.

A felsorolt veszélyforrások egyike sem tekinthető újnak vagy váratlanul jelentkezőnek.
A HÍV-vírusról például már 15 éve tudott, hogy kontroll nélkül megtizedelheti a népességet.
Az elmúlt 18 évben minden egyes nappal nőtt a HÍV fertőzöttek száma. Az eddigi 47
millió fertőzöttből 14 millióan már meghaltak. Amennyiben nem találnak hamarosan
egy olcsó gyógymódot, a további 33 millió is halott lesz 2005-re.

"Nehéz elhinni, hogy a huszadik század végén, fejlett orvostudománnyal rendelkezve
egy kontroll alatt tartható járvány így tizedelje egyes országok lakosságát" –
jegyzi meg Brown. A szerzők meglátása szerint a túlnépesedéstől leginkább veszélyeztetett
nemzetek széles kör? nemzetközi segítségre szorulnak az egészségügy és a családtervezés
területén. A népesedés és fejlődés kérdéseiről tartott 1994-es ENSZ-konferencia
becslése szerint 2000-ben mintegy 17 milliárd dollárba kerülne a minőségi egészségügyi
szolgáltatások megteremtése mindazok számára, akiknek ez még elérhetetlen a fejlődő
országokban. 2005-re ez az összeg 22 milliárdra rúghat. Az 1994-es kairói
ENSZ-konferencia óta elért eredmények értékelésére júniusban kerül sor. Miközben
az ENSZ-képviselők számba veszik eddigi munkájuk erdményeit, hatalmas szükség lenne
a népesedés stabilizációjáért folytatott harc öszefogására. Az illetékesek –
az ENSZ főtitkára, a Világbank elnöke, az Egyesült Államok elnöke – nem sokat
tesznek az ellen, hogy a világ egyharmada hamarosan egy demográfiai rémálom főszereplőjévé
váljon – zárják helyzetértékelésüket a szerzők.

Olvasson tovább: