Kereső toggle

Oktatási reformjavaslat

Parlament előtt a Pokorni-csomag

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Forradalmi változást hoz az új közoktatási törvény a hazai oktatásügyben.
Legalábbis ezt állítják a kormánypárti szakpolitikusok. Az ellenzék szerint is megváltoztatná
a jelenlegi törvénytervezet az oktatás képét, de számukra kérdéses, vajon pozitív
irányba-e. Ők úgy vélekednek, hogy a kedvező javaslatok mellett e tervezet némely
passzusa az iskolák mint szellemi központok politikai befolyásolására is lehetőséget
ad. Mindenesetre úgy tűnik, a Fidesz vezette oktatási tárca minden szövetségesének
juttat valamit: a történelmi egyházak támogatását a teológiai főiskolák és tanszékek
könnyebb alapítási feltételeivel, a néptanító–Lezsákos MDF-et a tanárok és tanítók
pozíciójának megőrzésével, a kisgazdákat pedig az agráregyetemek "függetlenségével"
elégíti ki.

A felsőoktatási integrációról és a közoktatási törvény módosításáról
tartott miniszteri expozét Pokorni Zoltán, az oktatási tárca vezetője. Az előkészítés
Pokorni szerint jó volt, és a lehetőségekhez képest minden érdeket igyekeztek
figyelembe venni. Kitért az érdekegyeztetés nehézségeire is. Jelezte, hogy az összes
intézmény közül csak tíz százalékkal voltak érdekellentéteik, de ezek nem doktrinális
jelleg? problémák voltak. Az elsődleges szempont minden esetben a helyi érdek volt.

A kormány céljai a tervezettel kapcsolatosan: a fölösleges párhuzamosság megszüntetése
a felsőoktatásban; a képzéshez való jog szélesítése az integrációval, mert így
sokkal több fiatal juthat egy életpályát átfogó képzéshez; a kutatás és fejlesztés
elősegítése az egy helyen létrehozott szellemi központokban; és a regionális törekvésekkel
szorosan megegyező, nem egy helyre koncentrált intellektuális központok megteremtése.
Az integrált intézmények a kreditrendszer bevezetése miatt – ez az egységes tanulmányi
követelmények elvégzésére kidolgozott pontrendszer – jobban átjárhatóak lesznek.
A miniszter szerint a javaslat megteremti a karok védettségét is.

A Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat forradalmian bátor. Révész Máriusz lényegében
megismételte a szaktárca vezetőjének véleményét. A további egyeztetést
feleslegesnek tartják, mert az csak időhúzást jelentene. A miniszter által megígért
közoktatási fejlesztési keretet, mely 57 milliárd forint, csak a már kiépült integrált
hálózatba érdemes belefektetni, és nem is szándékoznak ezt az összeget a mostani
rendszerbe invesztálni. Ez a kormány nem pazarolja az adófizető polgárok befizetéseit
– jelentette ki a képviselő.

Horn Gábor szerint a változás 1996-ban indult meg. A képviselő szerint, ha a törvények
betartása bátorság, akkor valóban merész a mostani kormány javaslata. Jánosi György
MSZP-s képviselővel egyetértve kiemelte a jövendő intézmények autonómiájának sérülését.

A javaslat szerint a létrejövő új intézmények közös vezetés alá kerülnének, és
az új rektorok és főiskolai főigazgatók közvetve a kormány ellenőrzése mellett
dolgozhatnak, ha nem megfelelően, akkor a minisztérium kezdeményezheti a visszahívásukat.
Ez kicsit többet jelent a rendes működés ellenőrzésénél, és az intézményvezetők
kézi irányítását is eredményezheti. Ráadásul a 17 integrált egyetemi
megacentrumnak, az universitások egyike rektorának lenni kiemelt rangot és ezzel együtt
nagyobb szellemi és tudományos befolyást is jelent.

A kontrollt még erősítené az a javaslat, amely az intézmények gazdasági főigazgatójának
a kinevezési jogát a szakminiszter hatáskörébe utalná. Ez az eddigiekkel szemben azt
jelentené, hogy az új vezető tevékenységéért annak kell felelnie, aki nem szólhatott
bele a jelölésbe. Az új iskolák így könnyen kettős vezetésűvé válhatnak, mert
nem garantált, hogy a gazdasági vezetés tudja-e azt finanszírozni, amit a szakmai
vezetés szeretne. Ugyancsak tényező ebben a kérdésben az is, hogy "akinél a pénz,
az beszél" elv alapján a minisztérium által kinevezett gazdasági vezetőn keresztül
is megvalósulhat egy politikai kontroll.

Mint köztudott, az egyetemek köre erős lobbizásba kezdett érdekei védelmében. Az
agrár- és orvos-képzés ügyét a kisgazdák vették pártfogásukba. A Pannon Egyetem
ügye megmutatta, hogy nem olyan egyértelműen tartja a kormány azt a mindig hangsúlyozott
elvet, hogy egy régió, egy központ. De ez az ország másik végén is politikai ügy
lett, Békéscsaba és Szarvas esetében, ahol érdekes módon nem a megyeszékhely kapta
meg a vezető szerepet.

Pokol Béla kisgazda képviselő szerint szigorítani kellene a legmagasabb tudományos
fokozatra való eljutást is. A mai rendszer szerint nincs központi ellenőrzés, és ezt
feltétlenül vissza kellene állítani, mert csak ez biztosítaná az oktatás színvonalát.
Az itteni rendszer nem amerikai, itt nem jó az előző kormányzat által kiépített
angolszász modell – állította.

Szintén a kisgazda csoport szerint be kell zárni azt a törvényi engedélyt, mely külföldi
egyetemeknek megengedi, hogy a magyar akkreditációs rendszert megkerülve hozhassanak létre
Magyarországon egyetemet. Jelenleg ugyan csak a Soros egyetem működik ez alapján, ám
ennek ellenére a további "kihasználás" lehetőségét mindenképpen be kell zárni.

A törvénytervezet szerint szigorítani kell a művészeti főiskolák alapításának
lehetőségét. Viszont lesznek könnyítések is, ez a vallási és hitoktatási karok
alapításánál lesz bevezetve. Ez azt jelentené, hogy az új szellemi központokban
szinte akadály nélkül lehet majd teológiai karokat létrehozni. Ez utóbbi a történelmi
egyházak számára jelenthet expanziós teret, hisz eddig szakegyetemeken a
szektor-semlegessség miatt nemigen kaptak helyet. A javaslat inkább a történelmi
skolasztikus oktatásfilozófia irányába tolódik el.

Az integrációval létrejött központok külön akkreditálás nélkül a saját hatáskörükön
belül hozhatnának létre doktori képzést. Ez, annak a fényében, hogy az új integrált
oktatási központok vezetői sokkal nagyobb hatalommal fognak rendelkezni, a karok függetlenségének
csorbítását eredményezi – jelezték az ellenzéki pártok képviselői.

Az ellenzék szerint az átjárhatóság érdekében a kreditrendszert hamarabb kellene
bevezetni, hogy az átalakítások valódi haszna ne utolsóként legyen bevezetve.

A óvó- és tanítóképzésnek az MDF fogta pártját. Lezsák Sándor vezérszónok
szerint a törvényben biztosítani kell, hogy ezen főiskolák az integráció után meg
tudják őrizni a függetlenségüket az egyetemi karokkal szemben. A diplomagyárak létrejöttével
nem csak az értelmiség megfelelő képzése sérülne, hanem az az etosz, ami eddig ezt
a réteget övezte.

Ezen réteg érdekeinek a védelmében az MDF az oktatásról szóló törvény módosításával
komoly eredményeket érhet el. Módosítani kívánják az előző Nemzeti Alaptantervet
(NAT). Ezért a következő tanév kezdetétől a minisztérium közreműködésével
kidolgozott új tantervet kell bevezetni az első, az ötödik és a kilencedik osztályokban.

A legfontosabb intézkedés, hogy vissza akarják állítani a nyolc és a négy éves
alapképzést. Ez a gimnáziumok dominanciáját hivatott visszaszorítani, és így a tanítói,
tanártársadalom megnyugodhat, és az őket képző intézmények szintén fellélegezhetnek.

Megszüntetnék a pedagógus-szakvizsga kötelezettségét is, ezzel együtt megszűnnének
az elbocsátások is azon indok miatt, hogy nincs meg a megfelelő képesítés. Ennek a
szakvizsgának a letétele csak az iskola vezetőjének, az érettségi bizottság elnökének
és ehhez hasonló pozíciók betöltésénél lenne kötelező. Ez szintén érintheti a
színvonalat, s inkább visszalépés, mint előrehaladás.

A kormány egy olyan szervezetet is létre kíván hozni, mely az oktatás minden területét
"finom" ellenőrzése alá vonná. A kormány szerint ez a jobb átláthatóságot és
a nívósabb oktatást hivatott biztosítani. Az Országos Közoktatási Értékelési és
Vizsgaközpont a polgárok pénzéből létrejövő költségvetési szerv lenne.

Az új módosítások inkább egy központi irányítást vetítenek előre. Jánosi György
szerint az ellenzéknek nehéz lesz módosító javaslatokkal a törvényen változtatni,
ezért csak a módosító javaslatok után tudják majd eldönteni, hogy támogatják-e a
változásokat vagy sem.

Olvasson tovább: