Kereső toggle

A hazudozás művészete

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Daguerre, a fotográfia feltalálója óta néphiedelemmé vált az a nézet, hogy "a
kamera nem hazudik". Erre alapozva kerülhetett a manipulált, átalakított fotográfia
mint a valóság "hiteles" másolata a később feltalált filmezéssel együtt
hatalmi érdekek szolgálatába. Ha kételkedne valaki ezen állítás igaz voltában,
vagy csak egyszerűen arra kíváncsi, hogy mivel "etettek" bennünket az iskolában
annak idején, akkor szíves figyelmébe ajánljuk A komisszár eltűnik (Történelmi fotóhamisítások)
cím? kiállítást, amely március 11-től április 25-ig látható a Budapest V. ker. Nádor
u. 11. sz. alatti Galeria Centralisban.



Goldstein felvétele, amelyen Lenin beszédet mond a moszkvai Nagy Színház előtti
pódiumon 1920-ban. Az emelvény jobb oldalán Trockij áll a lépcsőn, mellette kissé
eltakarva Kamenyev. Az eredeti kép bejárta a világot, s még Trockij és Lenin életében
jelképpé vált. Trockij bukása után azonban a fénykép soha nem jelent meg eredeti
formájában a Szovjetunióban. A sztálini hatalom restaurátori műhelymunkájának köszönhetően
Trockij és Kamenyev eltűnt a képről

Ki ne emlékezne például arra a – tankönyvekben és a szakirodalom szinte minden
orgánumában megjelent – felvételre, egy akrobatikus ügyességgel megáldott szovjet
katona kitűzi a sarló–kalapácsos vörös zászlót a Reichstag épületére, miközben
a háttérben az ostromlott, füstölgő Berlin látható. "Egy vöröskatona Berlin
tizenhat napos ostroma után május 2-án kitűzi a szovjet zászlót a birodalmi gyűlés
épületére" – olvasható képaláírásként Az emberiség krónikája (Officina
Nova kiadó) hatodik, aktualizált kiadásának 964. oldalán az említett fénykép
alatt. Csak kevesen tudják, hogy a kép nem más, mint egy ügyesen megszerkesztett fotómontázs,
amely ugyan tényleg az ostrom után, de csak a harcok befejeztével készült több fotóművész
alkalmazásával. Igaz, így is elkövették azt a hibát, hogy nem vették észre: az
oromzaton álló katonát tartó másik vitéz mindkét karján karóra díszeleg. Sebaj,
majd az egyiket a retusőr eltünteti! Az ostromhangulatot megteremtő füst is műv(ész)i
beavatkozás eredménye – hogy a háttérben, az utcán békésen közlekedő embereket
és a kerékpárt is eltüntesse. A kiállításon a kép létrejöttének különböző fázisait
is megtekinthetjük.

Egy másik, mosolyra derítő sorozatban Lenin húga, a fotográfusi ambíciókat dédelgető
Marija Uljanova szakmai hibáját próbálják kiküszöbölni bátyjáról és sógornőjéről
készült felvételén. A fotográfus nem vette észre, hogy a kényelmesen pihenő házaspárt
ábrázoló képbe belóg egy távcső vége, és épp Krupszkaja fejének ütközik. Négy
évtizeddel később, 1960-ban egy akkor megjelenő Lenin albumban a távcső végét
retussal eltüntetik, de a kép még veszedelmesebben hat: olyan, mintha puskacső meredne
az asszonyra. Egy 1970-es, újabb kiadványban már csak sejtelmesen ábrázolódik ki a
"puskacső", tíz évvel később pedig teljesen észrevehetetlenné válik e zavaró
elem.

A képeket David King, a londoni Sunday Times művészeti igazgatója gyűjtötte, aki a
Heteknek elmondta: "Amit most itt látunk, az sok esetben nem más, mint a fotókon eltüntetett
személyek »második halála«, miután Sztálin parancsára már fizikailag is likvidálták
őket. Az elképzelésem ezzel a gyűjteménnyel az volt, hogy helyettük a meghamisított
képeknek a bemutatásával a Szovjetunió egy realisztikusabb történelmét rajzoljam
meg. Már amennyire ez lehetséges" – tette hozzá.

Olvasson tovább: