Kereső toggle

Új vatikáni stratégia

Világi vezetők katolizálása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

II. János Pál pápa az amerikai kontinensen tett látogatása során arra ösztönözte
az Egyesült Államokat, hogy vállaljon "mintaszerepet" a globalizáció útján a
huszonegyedik századba átlépő világ számára. Az egyházfő – miközben elismerte,
hogy Amerika vallási profilját az európai kivándorlókat kísérő evangelizációs
hullámok alakították ki – erőszakos térítéssel vádolta a latin-amerikai országokban
gyorsan terjedő protestáns mozgalmakat. A konfetti- és virágesőben tovagördülő
golyóálló pápamobilon utazó "El Papa", vagyis a pápa, első ünnepi miséjét a
guadalupe-i Miasz-szonyunk Bazilikában celebrálta, amely a Vatikán után a második
legfontosabb katolikus szentélynek számít a világon.

Az amerikai kontinensen tett látogatása során II. János Pál több fontos témát
is érintő fő üzenetében hangsúlyozta: a Vatikán nem felejtkezett el a nyugati féltekéről,
éppen ellenkezőleg: jövőre vonatkozó stratégiájában fontos szerepet szán neki.

Üzenetének egyik központi részeként, a globalizáció kérdésével kapcsolatban a
katolikus egyházfő különös nyomatékot adott azon véleményének, mely szerint a
huszonegyedik századba az egységesülés útján átlépő világ számára az "emberséges
társadalom" modelljét az Egyesült Államoknak kell nyújtania. "A világpolitika
radikális változásai miatt Amerika felelőssége megnövekedett abban a tekintetben,
hogy a világ számára az eredeti, szabad, demokratikus, igazságos és emberséges társadalom
példájává váljon" – mondotta. Véleményét azzal támasztotta alá, hogy az
Egyesült Államok a békét az igazságszolgáltatás és az emberi életnek Isten igazsága
elfogadása általi védelmén keresztül kívánja megvalósítani. II. János Pál
elmondta: bár az anyaszentegyház elismeri a globalizáció pozitív értékeit,
aggodalommal töltik el az annak nyomában fellépő negatív következmények. Úgy véli:
amíg az egységesülést pusztán a hatalmasok érdekeit kiszolgáló piaci törvények
irányítják, az eredmény csak negatív lehet. A St. Louis-i bazilikában tartott beszédében
a pápa hangsúlyozta: a hatalom nem privilégium, hanem mások felé tett szolgálat, ami
felelősséggel jár.

A pápa fogadására a helyszínre utazó amerikai elnök, Bill Clinton a Lewinsky-ügy
utolsó felvonásai árnyékában Irak, Kuba és az emberi jogok helyzetéről is tárgyalt
az egyházfővel, aki bírálta Washington Irakkal szembeni fellépését, a Kuba ellen
alkalmazott embargós politikát, az eutanáziát, valamint az abortusz, és a halálos ítéletek
meghozatalának amerikai gyakorlatát.

A pápa jövőre vonatkozó további tervei között szerepel az is, hogy ezentúl ismét
nagyobb figyelmet óhajt fordítani a világi vezetőkre, annak érdekében, hogy
szorosabb kapcsolat épülhessen ki köztük és egyháza között. A pápa ugyanis úgy véli:
az elmúlt években a katolikus egyház túlságosan elhanyagolta a társadalom vezető rétegei
felé történő szolgálatát, így közülük sokan "elidegenedtek" az anyaszentegyháztól.
Ezen rétegek evangelizálását sürgős és kulcsfontosságú problémának tekinti.

Az új vatikáni stratégia ismertetése során a pápa egyházpolitikai kérdéseket érintve
elismerte: Amerika vallási profilját az európai kivándorlókat kísérő evangelizációs
hullámok alakították ki, ezért Amerika keresztény identitása nem azonos a katolikus
identitással. A mexikói látogatás során aláírt új pápai nyilatkozat kénytelen
volt beismerni: bár a világ katolikus népességének mintegy fele Latin-Amerikában él,
az egyre népszerűbbé váló protestáns és teljes evangéliumi gyülekezetek evangelizációs
tevékenysége hatására a hívek nagy számban hagyják el az anyaszentegyházat. A
dokumentum bírálta a protestáns csoportok hittérítői tevékenységét, következetesen
használva a szekta és a "prozelitizmus" fogalmát, amely magában hordoz egyfajta
pejoratív értelmet, nevezetesen azt sugallja, hogy a térítések erőszakos formában történnek.
A pápa szerint szükség van egy átfogó tanulmány készítésére arról, hogy a
katolikus hívek miért hagyják el a római egyházat.

A pápa felszólította híveit arra, hogy erőteljesebben védjék hitüket a protestáns
"szektákkal" szemben, ahol az anyagi áldásra és a szegénységből való szabadulásra
is nagy hangsúlyt fektetnek. A püspökök ezzel kapcsolatban aggályukat fejezték ki az
egyházfő felé: az anyagi szükségek betöltésének hangsúlyozása szerintük megválaszolatlanul
hagyja az emberek Isten utáni éhségét.

Az egyházfő úgy véli: a különböző keresztény felekezetek jelenléte mindenképpen
azt mutatja, hogy a Krisztusban hívők egyesítésére tett ökumenikus elkötelezettség
betöltése sürgetőbb, mint valaha. Ebben a misszióban fontos szerepet játszhatnak a
katolikus nevelés és a katolikus iskolák. II. János Pál ezek mellett kiemelte a teológusok
és hitoktatók szerepét, akik, úgymond, "helyes irányba formálják a hívők
lelkiismeretét".

II. János Pál elítélően szólt a média által propagált kulturális globalizációról,
az adósságok, a korrupció, a környezetszennyezés és a drogkereskedelem elterjedéséről
is. Pozitívumként üdvözölte viszont a diktatórikus rezsimek fokozatos visszaszorulását.

Olvasson tovább: