Kereső toggle

Eladó olimpiák

Fejtől rohad a sport

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A NOB március 17-i közgyűlésén első napirendi pontként titkos bizalmi szavazással
vagy megerősítik, vagy leváltják az olimpiai megvesztegetési botrány miatt világszerte
bírált Juan Antonio Samaranch elnököt. "Bízom abban, hogy a NOB-tagság megmaradó
részére ismét felnézhet majd a világ sporttársadalma" – mondta a bejelentés
kapcsán a szevezet első alelnöke, Schmitt Pál. A magyar sportdiplomata venné át
Samaranch leváltása esetén ideiglenesen a NOB irányítását. A botrány az amerikai
Utah állam fővárosában, Salt Lake City-ben megrendezésre kerülő 2002-es téli
olimpia körül robbant ki: mint kiderült, nem éppen az olimpiákra jellemző sportszer?
verseny során, hanem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság több tagjának megvesztegetésével
billent a mérleg nyelve a "mormon főváros" javára 1995 nyarán. A Time magazin értesülései
szerint többek között ezüstérmék, ösztöndíjak, drága fegyverek, cowboy-kalapok,
sífelszerelések és prostituáltak szolgáltatásai tartoztak az ajándékok közé.



Samaranch, a NOB elnöke    Fotó: MTI

"Nem állítom azt, hogy a kezeink tiszták lennének, de az egész rendszer romlott,
már évek óta. Ezért mi is áldozatok vagyunk" – szögezi le Robert Garff, a bőkezűen
ajándékozó Salt Lake Szervező Bizottság tagja. Jelenleg öt külön vizsgálat van
folyamatban annak megállapítására, hogy kik tehetőek felelőssé a sporttörténelem
eddigi legnagyobb botrányáért. A felelősségre vonásig pedig kérdéses marad, hogy
Salt Lake City marad-e a 2002-es játékok befogadója.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a botrányra reagálva hat bizottsági tagot felmentett
tisztségéből, és egy sor reformintézkedésről hozott döntést. A bizottságban még
ezt megelőzően hárman lemondtak tisztségükről, további három bizottsági tagot
pedig vizsgálat alatt tartanak. Samaranch "legőszintébb elnézést" kért mindazoktól,
akik szeretik a játékokat és Salt Lake City sportolóitól és lakosságától.

A Time szerint a probléma gyökere az 1984-es Los Angeles-i olimpiáig nyúlik vissza. Az
Egyesült Államokban megrendezett világversenyt megelőző montreáli és moszkvai játékok
veszteségesek voltak, csakúgy, mint az általában kicsiny falvakban megrendezésre kerülő
téli olimpiák túlnyomó többsége. Los Angelesben azonban 220 millió dollár profitot
eredményező fordulat történt. A médiabarát olimpia hatalmas üzleti sikerének láttán
egyre több ország nyújtotta be igényét a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. A kérelmeket
hirtelen kitört ajándékozási láz követte.

Egy 1985-ös NOB összejövetel 1,9 millió dolláros ebédszámláját Ausztrália állta.
Bulgária – ugyanott – "csupán" ötvenezer dollár értékben biztosított büfé-szolgáltatást
– ezzel el is búcsúzhatott az olimpiától…

Az Egyesült Államokban 1985-ben Salt Lake City és az alaszkai Anchorage került be a
országos válogatás finálé-jába. Salt Lake City akkori polgármestere, Ted Wilson állítása
szerint Anchorage azért nyerte meg a versenyt, mert az Amerikai Olimpiai Bizottság
tagjait lefizették – horgászni, vadászni, helikopterezni vitték őket.

1991-ben Salt Lake City komoly eséllyel indult Naganoval szemben az 1998-as téli olimpiáért
folyó versenyben is. Josiaki Tszutszumi, a

világ egyik leggazdagabb embere azonban keresztbe húzta az amerikai város számításait:
Tszutszumi álma ugyanis egy naganói olimpia volt… Miután több mint egy tucat japán
cég felvonultatásával húszmillió dollárral járult hozzá a NOB olimpiamúzeumának
felépítéséhez, valóban Naganóban kerülhetett megrendezésre az olimpia.

Az olimpia nagy üzlet – írja a Washington Post. A NOB évente 1 milliárd dollárt kap
az NBC hírtelevíziótól, amely megvásárolta a 2000 és 2008 között megrendezésre
kerülő öt téli és nyári olimpia sugározási jogát. További 200 millió dollár
bevételt jelentenek évente az olyan cégekkel kötött üzletek, mint a Coca-Cola, VISA,
IBM és a Time Inc. Az igazi probléma az, hogy miközben az olimpia óriási üzletté vált,
Juan Antonio Samaranch elnök és kollegái nem alakították ki azokat az ellenőrző és
egyensúlyfenntartó rendszereket, amelyekre minden multinacionális vállalatnak szüksége
van.

"Ugyanolyan ember vagyok, mint mindenki más. Lehet, hogy nemesi származásom van, de
nem vagyok gazdag ember" – szögezte le a NOB 78 éves elnöke, Samaranch. A Time értesülései
szerint azonban az "excellenciás úr"-ként titulált Samaranch állandó lakosztályt
tart fenn a svájci Lausanne Palace Hotel szállodájában. Magánrepülőgépek állnak a
rendelkezésére, a Lausanne és Genf közötti 60 kilométeres távolságot helikopterrel
teszi meg. Befolyását jelzi, hogy rendszeresen fogadja az amerikai elnök is.

A US News and World Report értesülései szerint többen vannak, akik Samaranch lemondását
követelik, többek között Robert Helmick, az Amerikai Olimpiai Bizottság egykori elnöke
is. "A NOB reformokra szorul, de az ő lemondása nélkül a bizottság nem fog tudni
megváltozni" – jelentette ki Helmick.

Mindazok, akik ismerik Samaranch diktatórikus vezetési stílusát, kizártnak tartják
azt, hogy ne tudott volna a szervezeten belüli korrupcióról. Samaranch autokrata stílusa
abból az időből maradhatott meg, amikor Francisco Franco spanyol diktátor idején
fasiszta politikusként működött Barcelónában. Samaranch mindig határozottan ellenállt
azoknak a felszólításoknak, hogy nagyobb demokráciát engedjen a NOB-ban. Leszögezte:
erős kez? vezetés szükséges az egység megtartásához. A spanyol márki rangot viselő
elnök saját maga választotta ki a NOB tagjainak nyolcvan százalékát, a személyéhez
való hűséget és a nemesi rangot gyakran a képzettség és tapasztalat elé helyezve.

"Meggyőződésem, hogy az olimpiai mozgalom ebből a krízisből minden eddiginél erősebb
állapotban fog kikerülni" – jelentette ki Samaranch, majd hozzátette: "Mindent
megteszünk azért, hogy tisztán megőrizzük az olimpiai játékok értékét, én pedig
személyes felelősséget vállalok a tervezett reformok végrehajtásáért."

Quebec város polgármestere időközben hivatalosan bejelentette, hogy a Nemzetközi
Olimpiai Bizottságtól kártérítést fog kérni azért, hogy a város nem nyerte el a
2002-es téli olimpia megrendezésének jogát. "Hitelességének újbóli kiépítéséhez
elengedhetetlen az, hogy a NOB kompenzálja városunk ifjú sportolóit" – szögezte
le Jean-Paul L\'Allier quebeci polgármester. L\'Allier elmondta: a város ugyan nem indít
pert a NOB ellen, de szeretné viszszanyerni azt a 7,9 millió dollárt, amelyet az olimpiára
való előkészületei során elköltött.

Stockholm szintén jelezte kárpótlás iránti igényét a NOB felé. "Remélem más városok
is hasonlóan fognak eljárni" – jelentette ki Margareta Olofsson politikus, hozzátéve:
"Talán így visszanyerjük a résztvételi költségeket."

Róma polgármestere, Francesco Rutelli viszont azt kérte, hogy tartsanak új szavazást
a 2004-es nyári olimpia rendezési jogának odaítéléséről. A jogot elnyert görögök
cáfolták, hogy Athén tisztességtelen úton kapta volna meg a játékokat.

"Roppant mérges vagyok – jelentette ki Francesco Rutelli. Egy nappal a szavazás előtt
a NOB szakértőinek és versenyzőinek a listáján Róma magasan vezetett. Azután ki
tudja, mi történt?"

Rutelli szerint a voksolást egy szakértőkből álló független bizottságnak meg
kellene ismételnie. Cél, hogy a rendezési jog odaítélése körül el lehessen
oszlatni minden kételyt. Lambisz Nikolau, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke úgy
nyilatkozott, hogy az 1997-es szavazás körül minden rendben volt, így nincs értelme
újabb voksolást tartani.

Olvasson tovább: