Kereső toggle

Csernomirgyin visszatér

Jelcin ugrás közben váltott ejtőernyőt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A vasárnapi politikai zűrzavart, mely a Kirijenko-kormány menesztésekor lett
úrrá Moszkvában, szerda este pénzügyi káosz követte, miután a rubel összeomlott:
a külföldi valutákhoz képest harminckilenc százalékkal csökkent az értéke. Az
emberek megrohamozták a bankokat, hogy pénzüket kivegyék. A kormányváltás
időpontja meglepetést okozott: a Kirijenko-kabinet menesztését csak a népszerűtlen
lépések többségének megtétele után várták. Borisz Jelcin orosz elnök elég
kockázatos döntést hozott, hiszen "ugrás közben váltott ejtőernyőt" – írta
az Izvesztyija cím? moszkvai lap.



Borisz Jelcin ismét tollat ragadott. Ezúttal Kirijenkónak mondott fel  Fotó:
MTI

Jelcin elnök csak erősítette a válsághangulatot azzal, hogy eltűnt Moszkvából,
míg a megbízott miniszterelnök, Viktor Csernomirgyin is elhagyta a fővárost
váratlanul, hogy találkozzék Michel Camdessusszal, a Nemzetközi Valutaalap
vezetőjével, aki nemrégiben aláhúzta: "Fontos, hogy a nemzetközi közösség –
mind az állami, mind a magánszektor – szolidaritását fejezze ki Oroszország felé
ebben a nehéz időszakban".

A külföldi befektetők azonban pánikszerűen menekülnek, az európai részvényárak
pedig meredeken zuhannak.

A fáradt cár

Több politikai vezető továbbra is szorgalmazza Jelcin elnök lemondását. Borisz
Nyemcov reformer politikus, korábbi miniszterelnök-helyettes szerint az elnök
"általánosságban érti, mi történik, de a dolgok részleteiben nem biztos". A
Liberation francia lap úgy látja, hogy Jelcin már csak egy hanyatló ál-cár, mint
amilyen II. Miklós volt a századelőn. Az öthetes vakációjáról visszatért elnök
valóban fáradtnak tűnt, és csak nehezen tudta megérteni a riporterek kérdéseit
nyilvános szereplései során.

Kirijenko eltávolítását leginkább az okozhatta, hogy bukni hagyott számos bankot.
Elvesztette uralmát a helyzet fölött, pánik tört ki a lakosság körében, az emberek
elkezdték kivenni pénzüket a bankokból. Schüssel osztrák külügyminiszter a
"lobbik áldozatának" minősítette Kirijenkót, mivel az orosz politikus képtelen
volt rákényszeríteni a különböző érdekcsoportokat, hogy működjenek együtt a
reformprogrammal. Csernomirgyin viszont a stabilitás jelképe az oligarchia számára.
Hatalomba való visszatérését főként Borisz Berezovszkij iparmágnás és médiamogul
egyengette. Berezovszkij a Kommerszant Daily orosz gazdasági napilap szerint "teljes
egészében ellenőrzi az ügyvezető kormányfő minden lépését". Kinevezése egyben
jelzés mind a régi (olaj és gáz), mind az új gazdasági oligarcháknak (bankok):
kiváltságaikat nem fenyegeti veszély, hiszen Csernomirgyin, a Gazprom egykori elnöke
maga is közülük való.

A teljes elit kormánya

A képviselők nem sietnek jóváhagyni Csernomirgyin beiktatását, akit Jelcin
márciusban alkalmatlansága és a dinamizmus hiánya miatt váltott le miniszterelnöki
posztjáról. Nyemcov megjegyezte: "Viccnek is rossz, hogy Csernomirgyin meg tudja
menteni az országot". Gennagyij Zjuganov, az orosz kommunisták vezetője szerint
"Jelcin elnök pár héten belül egészségi állapotára hivatkozva le fog mondani",
mert erre kényszeríti őt az országban kialakult politikai és pénzügyi válság.
Zjuganov biztosítékokat követelt arra nézve, hogy a kormány a parlamentnek legyen
alárendelve. A kommunista politikus követelte azt is, hogy a kormány menesztésére a
jövőben csakis a törvényhozás egyetértésével kerülhessen sor. Az orosz ellenzék
október hetedikére országos tiltakozónapot hirdet, amelyen Jelcin lemondását és a
választások előrehozását fogja követelni.

Jelcin tévényilatkozatában megerősítette, hogy a 2000-es elnökválasztásig a
politikai folytonosságot fogja biztosítani Csernomirgyin személye. Az elnök dicsérte
a megbízott miniszterelnököt "méltóságáért, rátermettségéért,
becsületességéért és szilárdságáért". Csernomirgyin szabad kezet kapott a
kabinet összeállításában, ezt elemzők úgy értékelik, hogy a Jelcin-korszak a
végéhez közeledik.

Kritikusai szerint Csernomirgyin úgy próbálja a válságot csillapítani, hogy
bebeszéli az embereknek: válság tulajdonképpen nincsen; pedig úgy rászokott a
kölcsönökre, mint a kábítószerre, és meg sem próbálta leállítani a
költekezést hivatali ideje alatt. Ellenfelei úgy értékelik: pontosan az ő korábbi
politikája és irreális költségvetése, valamint a meddő iparágak támogatása
okozta a jelenlegi válságot. Csernomirgyin megpróbálja a politikai elit teljes
skálájából kiválasztani kormányát, beleértve a kommunistákat is. A hatalmi ágak
szoros együttműködését szorgalmazza. Programja szerint a gazdasági válság
átlagpolgárokra gyakorolt hatását szeretné mérsékelni, és a romokban heverő ipart
akarja feléleszteni. A megalakuló kormány várhatóan rendkívül különböző
gazdasági nézeteket valló politikusokból fog állni, éppen ezért bizonyára közel
sem lesz olyan hatékony, mint elődje, a technokraták kabinetje. Már most látható,
hogy az annyira kívánatos válságellenes rendelkezések jó részét nem fogja
meghozni.

Egyezkedés a régiókkal

Csernomirgyin találkozót tervez több kormányzóval is, így például Lebegy
tábornokkal, aki támogatásáról biztosította a megbízott kormányfőt. "Az orosz
helyzet megköveteli, hogy nehézsúlyú politikus legyen most az ország
miniszterelnöke, mert más nem lenne képes megbirkózni a problémákkal, hiszen nincs
elegendő ideje arra, hogy megfelelő politikai súlyra tegyen szert" – hangoztatta
Lebegy.

A moszkvaiak a rubel leértékelése után pánikba estek: némelyek rohantak élelmiszert
és tartós fogyasztási cikkeket vásárolni, míg mások a pénzváltóhelyek előtt
álltak sorban, hogy dollárt és márkát vásároljanak, még mielőtt a bankrendszer
összeomlik. A feketézők ismét megjelentek a moszkvai utcákon, az egy héttel
ezelőtti ár felét kínálván a rubelért. A bankok egy része bezárt, más részük
erősen megszigorította a pénzváltást. Oroszország egyik legnagyobb bankja, az
Imperial bukott meg elsőként.

A válság lényege azonban nem a valutaárfolyam-változás. Oroszországnak meg kell
szerveznie az adók begyűjtését a cégektől, a bankoktól és a polgároktól. Az
állam nem kerülhet ki úgy a válságból, hogy kevesebb bevételre tesz szert, mint
amennyit eltervezett, s ezért el kell kezdenie a költségek lefaragását. Ha viszont
ezt az utat járja, a tanárok, a katonák és más állami alkalmazottak milliói soha
nem fogják megkapni több hónapja elmaradt fizetésüket. A várakozások szerint
azonban a Csernomirgyin által alapított Gazprom óriáscég virágozni fog.

Ha a rubel-leértékelés és a hitelmoratórium megbukik, az nemcsak újabb pénzügyi
pánikhoz vezethet, hanem a politikai vezetéssel való általános elégedetlenséghez
is. Jelcin esetleg szükségállapotot vezet be, amely a demokrácia feladását
jelentené. Némelyek szerint megvan a veszélye annak, hogy ha Jelcin nemzeti
egységkormányt alakít, akkor kommunisták és fasiszták is bekerülnének a
végrehajtó hatalomba, megállítván, vagy éppenséggel viszszafordítván a
reformokat.

Az oroszok hagyományosan hosszútűrőek, ám túl sok mindent kellett elviselniük már
eddig is. Ha a 2000. évi elnökválasztásig nem is szakad el a húr, a voksoláson
elképzelhető, hogy a demokrácia és a kapitalizmus ellen fognak szavazni. Jelcin
lehetséges utódai az elnöki székben – mint például Jurij Luzskov moszkvai
polgármester, aki nem híve a reformoknak, vagy Alekszandr Lebegy tábornok, a
krasznojarszki kormányzóság ura – erősen nacionalisták, s mindkettejük táborába
tartoznak szélsőségesek, akik csak az alkalmat várják a hatalom megragadására.


Vissza a jövőbe

Viktor Sztyepanovics Csernomirgyin 1938-ban született Csornij Osztrogban, az
Orenburgi területen. A Kujbisevi Műszaki Főiskolát 1966-ban végezte el, és 1972-ben
szerzett doktorátust. Mérnökként kezdte pályafutását az orszki olajfinomítóban.
1973 és 1978 között főmérnök- és igazgató-helyettes volt az Orenburgi
Gázüzemnél.

Leonyid Brezsnyev alatt gázipari miniszterhelyettes volt, s ugyanennek a szektornak a
minisztere lett Mihail Gorbacsov idején, valamint a Gazprom igazgatótanácsának a
vezetője 1989-től 1992-ig. 1992 májusában Jelcin kinevezte energiaügyi miniszternek,
majd miniszterelnöknek. Jelcin e megbízása a reformellenes ellenzékkel kötött
kompromiszszum volt, hiszen Csernomirgyin a reformer Jegor Gajdart váltotta fel a
miniszterelnöki székben.

Általában nem tartják tehetséges politikusnak. Csernomirgyin nyilvános szereplésekre
nem alkalmas, mindazonáltal van egy erős oldala: ha nem is segíti elő a reformokat, de
legalább nem gátolja őket. Csernomirgyin a kormányt támogató Otthonunk Oroszország
pártot vezeti – az oroszok körében "Otthonunk a Gazprom" néven is ismert –,
amely a Duma-képviselők tíz százalékát adja. Egyes sajtóinformációk szerint
Csernomirgyin elképesztően gazdag: a Le Soir cím? francia lap nem kevesebb, mint 5
milliárd dollárra teszi az ex-új miniszterelnök svájci bankszámlákon tartott
vagyonát, amely főleg a gázipari részvényekből származik.

Amíg Jelcin az 1996-os újraválasztását követően távol volt a Kremltől,
Csernomirgyin csendben megerősítette hatalmát, kikezdhetetlennek bizonyult a több
hónapos hatalmi harc alatt. 1998. március 23-án mondott fel neki az elnök. Az azóta
eltelt időt karrierje építésével töltötte, az északi Jamal-Nyenyec
választókerületet szemelte ki, amely földgázban gazdag terület.


Egy válság krónikája

Az utóbbi hónapok egyre gyorsuló ütemben mélyítették az oroszországi
krízist:

1997. november

Az orosz piacot megrázza az ázsiai válság.

l998. március 23.

Jelcin elnök meneszti a Csernomirgyin-kormányt, és kinevezi miniszterelnöknek a 35
éves Szergej Kirijenko bankszakembert. A Duma csak egy hónap elteltével, a harmadik
szavazási menet után hagyja jóvá a beiktatást, miután feloszlatással fenyeget az
elnök.

l998. április 29.

A Kirijenko-kabinet gazdasági reformokat hirdet meg.

l998. május 12.

A szénbányászok sztrájkolni kezdtek az elmaradt munkabérük miatt, és
elbarikádozzák a transzszibériai vasutat. A legnagyobb áramszolgáltató cég, az UESZ
külföldi tulajdonjogának korlátozása után újabb válság kezdődik.

1998. május 26.

A Rosznyefty állami olajvállalat kiárusításán nem jelentkezik vevő. Jelcin elnök
aláírja a költségvetési hiány megszüntetését célzó csomagtervet.

l998. június 18.

Az IMF felfüggeszti az Oroszországnak szánt kölcsön folyósítását, mondván: a
kormány nem tesz meg mindent az adók begyűjtéséért.

l998. június 19.

Az orosz kormány újabb 10-15 milliárd dollárt kér az IMF-től, hogy megelőzze a
gazdasági összeomlást.

l998. június 23.

A kormány válságkezelő programot javasol az adók emelésével.

1998. július 13.

Az IMF újabb 22,6 milliárd dollár kölcsönt hagy jóvá Oroszországnak.

l998. július 19.

A kormány a földadó felemelését jelenti be, miután az előző héten a Duma nem
szavazott meg számos válságellenes intézkedést.

1998. augusztus 13.

Soros György rubel-leértékelést sürget az összeomlás elkerülésére. A központi
bank szerint a likviditási válság megbéníthatja a bankrendszert.

l998. augusztus 14.

Jelcin bejelenti: nem lesz leértékelés, és nem szakítja meg nyaralását. Az IMF
képviselői Moszkvába érkeznek.

l998. augusztus 17.

Az orosz központi bank intézkedése nyomán megindul a rubel-leértékelés – egy
dollár 9,5 rubel. Felfüggesztik a rövidlejáratú kereskedelmi hitelek és az orosz
kormányadósság törlesztését.

l998. augusztus 21.

A Duma rendkívüli ülésszaka kezdődik, Jelcint lemondásra szólítják fel.

1998. augusztus 23.

Jelcin felmond az egész Kirijenko-kormánynak, és visszahívja Viktor Csernomirgyin
előző kormányfőt.

1998. augusztus 24.

Jelcin bejelenti: Csernomirgyin megbízott kormányfőt kell utódjának tekinteni. A Duma
nem hagyja jóvá a kinevezést.

Olvasson tovább: