Kereső toggle

Törökökre várva

A híd túl messze van

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Mindazok, akik a dél-alföldi területekről szeretnének eljutni a Balatonhoz, vagy
esetleg Ausztriába igyekeznek, jobban teszik, ha kerülőutat választva Budapesten át
utaznak. Ugyanis a dunaföldvári híd képtelen megbirkózni a kamionok és lakókocsik
hosszú karavánjával. Több mint két óráig tart, míg a hőségtől elgyötört
utazók hosszú sorban állás után elérik a hidat, amelynek két sávjából egyet
éppen javítanak. A leleményesebbek a kukoricaföldeken át vezető rejtekutakon
próbálnak egy kis előnyre szert tenni. A tarthatatlan helyzetre megoldást egy, az
ország déli részén haladó autópálya jelenthetne, amely Szekszárdnál keresztezné
a Dunát.

Hidat ide már évek óta szeretnének építeni. 1993-ban az akkori szaktárca kiírt
ugyan pályázatot a híd és a hozzá tartozó bekötőutak felépítésére, de az –
annak ellenére, hogy volt nyertes – nem hozott előrelépést. Sőt az sem segített,
hogy az építkezéshez szükséges földterületet az állam már kisajátította, s
elkészültek a környezeti hatástanulmányok és a tervek is, ráadásul a kötelező
régészeti feltárásokat is elvégezték. A tender nyertese, egy francia cég – mivel
nem tudta biztosítani az építkezés pénzügyi fedezetét – nem fogott hozzá a
munkához, s ezért a koncessziós szerződés idén februárban lejárt.

Hórvölgyi Lajos, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium
közlekedési főosztályvezetője lapunknak elmondta, hogy az állam már csaknem
egymilliárd forintot fordított a 25-30 milliárd forintos befektetés előkészítő
munkálataira. Ez azonban nem kidobott pénz, hiszen valamilyen formában fel fog épülni
a híd – tette hozzá.

A kérdés csak az, hogy mekkora állami szerepvállalással. Hórvölgyi, aki részt vesz
a kormány döntésének előkészítésében, úgy látja, hogy két megoldástól kell
óvakodni: nem épülhet a híd tisztán állami forrásokból, hisz ennyi pénzt nem
lehet a költségvetésből állni. Az sem jó, ha kizárólag magántőkéből épül,
hisz az utóbbi megoldás az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán
sem vált be. Mint ismeretes, a magas ár miatt pert is indítottak az üzemeltető cég
ellen. "Ha az állam nem szeretne még egyszer ugyanabba a pofonba belefutni –
fogalmazott Hórvölgyi –, akkor vagy maga alapít részvénytársaságot a célra, vagy
újabb koncessziós szerződést köt." Az újabb pályázatra akadna jelentkező is: a
Déli Autópálya Rt. többségi tulajdonosa a török Bejendik Group.

Nagy Péter, a részvénytársaság műszaki igazgatója a Hetek kérdésére kifejtette,
hogy korszerű, többsávos, de természetesen fizető autópályát és hidat
építenének fel. Ezzel szemben a minisztérium az olcsóbb variációt is mérlegeli,
ami azonban nem oldaná meg érdemben a problémát, mert csupán egy újabb, a mai
közlekedési viszonyok mellett korszerűtlen kétszer egysávos híd felépítését
jelentené. Nagy Péter szerint a déli autópálya egyben a vidék fejlesztésének is a
kulcsa, hiszen az út az ország igen elmaradott megyéinek segítene a kereskedelembe
való bekapcsolódásban. Fodor Miklós, Szekszárd alpolgármestere lapunknak azt
hangsúlyozta, hogy a dél-dunántúli és a dél-alföldi agrártermékek nyugat-európai
piacra való kijuttatásának egyetlen módja csak az új gyorsforgalmi út megépítése
lehet.

A forgalom észak–déli megosztása elkerülhetővé tenné, hogy a nyugat felé
igyekvők vargabetűket írjanak le úticéljuk elérése érdekében. Emellett
közlekedésbiztonsági szempontból is elengedhetetlen a probléma megoldása. Egy
holland vállalkozó például azért döntött úgy, hogy nem hozza a pénzét
Nyíregyházára, mert a forgalmas úton többször is életveszélyben érezte magát –
mesélte a korántsem egyedülálló esetet Csabai Lászlóné, Nyíregyháza
polgármester asszonya a Nap Tv adásában. A polgármester asszony is létfontosságúnak
tart egy ilyen autópályát, s a hozzá kapcsolódó hidat.

Olvasson tovább: