hetilap

Szeremi Lászlóné, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke utolsó, szerdai sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az alapot konszolidált állapotban, likviditási problémáktól mentesen adták át a kormánynak, ugyanis mindössze 2,5 százalékos bevételelmaradás várható. Ez egyrészt a magánnyugdíjpénztárba történő átlépés miatti járulékkiesés év végén várható időarányos teljesítéséből adódik, illetve a járulékbevételek és hozzájárulások 13 milliárd forintos elmaradásából származik. A már közszájon forgó óriási mérték? tb-hiányt – 70 milliárd forint – a nyugdíjbiztosító oldaláról a pótlólagos nyugdíjemelés (több mint 16 milliárd forint) okozza, illetve az, hogy a tervezettnél mintegy háromszor többen tértek át magánnyugdíjpénztárakhoz. A magánpénztári tagság ilyen nagymérték? növekedése a tervezett 20 milliárd forint helyett 30-40 milliárd forintra növeli a járulékkiesést. Szereminé hangsúlyozta, hogy az alap eleget tett annak a törvényi kötelezettségének, amely szerint 12 milliárd összeg? vagyont kell értékesítenie. Az önkormányzat tulajdonában lévő OTP-részvények értékesítéséről az elnök aszszony megjegyezte: "Nem arról van szó, hogy az OTP-részvényeket egy az egyben eladtuk volna és újabb vagyonbefektetést végeztünk volna, csak annyit adtunk el, amennyit a törvény számunkra kötelezővé tett, a befolyt összeget pedig a nyugdíjak kifizetésére használtuk." A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat pénzügyi eredményeit Szeremi Lászlóné úgy foglalta össze, hogy miközben 32 milliárd forintnyi vagyont kapott, és 39 milliárd forint értékben tett eleget vagyonértékesítési kötelezettségének, vagyongazdálkodásának eredményeképpen "a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 74 milliárd forintnyi vagyont csinált". Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) záró sajtótájékoztatóján megtudtuk, hogy a tb-deficit felhalmozódásának okát részben a Nyugdíjpénztárral való keresztfinanszírozás megszűnésének tudják be. Ennek eredménye közel 50 milliárd forintos kiesés. Gerő Gábor, a finanszírozási bizottság (volt) elnöke így mentegetőzött: "Nehéz működtetni egy rendszert, ha egy ilyen erős pénzügyi akarat, mint a kormányé – gyakran ad hoc jelleggel – megzavarja a gazdálkodást." A sajtótájékoztatón szóba került az önkormányzat és a Postabank-részvények kérdése is. A bank 8,11 százalékban van az OEP tulajdonában. A kérdésben Szabó István alelnök úgy nyilatkozott, hogy "szabályszerűen nem adtak el részvényt", azaz a közgyűlés ilyen értelm? határozatot nem hozott, a részvények tulajdonosi jogát mindeddig ők gyakorolták. Az idei banki tőkeemelésre vonatkozó szerződés tervezett módosítására már nem kerített sort az önkormányzat, mivel azzal vádolták meg őket, hogy az átvevők – a Miniszterelnöki Hivatal – felé "barátságtalan lépéseket" tesznek, éppen fennállásuk végóráiban. A döntés az ügyben a kormányon belül a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, Selmeczi Gabriella és a Pénzügyminisztérium között fog megszületni, lévén a Postabank – közvetve – állami tulajdon.