Kereső toggle

Átestek az első vizsgáikon a leendő miniszterek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Orbán Viktor által jelölt miniszterek átestek a kötelező bizottsági
meghallgatásokon, amelyeken – a kormánytöbbségnek is köszönhetően – egytől
egyig megfeleltek. A két napig tartó procedúra hangulata személyről személyre és
bizottságról bizottságra változott. Voltak olyanok, akiket az ellenzék is
egyöntetűen támogatott s voltak, akiket nem. Igaz, a helyzeten ez nem változtat, a
kijelölt miniszterelnök bejelenthette: az új kormány hivatalba lépéséhez valamennyi
közjogi és politikai feltétel teljesült.



Stump István, a Miniszterelnöki Hivatal vezetője lesz, miniszteri rangban. Könyvvel
könnyebb Fotó: MTI

A miniszterjelöltek meghallgatása során kétségtelenül Torgyán József jelentette
az egyik új színfoltot. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszterjelöltet
három parlamenti bizottság is meghallgatta, mielőtt megszavazták volna kinevezését.
A jelölt a mezőgazdasági bizottság előtt elmondott bevezetőjében kijelentette, hogy
bár nem hordja a zsebében a bölcsek kövét, 35 éves ügyvédi praxisa során
számtalan mezőgazdasági pere is volt, melyek által bepillantást nyert az ágazat
működésébe. 1988 óta pedig – amikor is "feléledt" harmincéves, tetszhalott
kisgazdapárti tagsága – több száz mezőgazdasági témájú tanulmányt, cikket
írt. Torgyán József most is úgy tartja, hogy bár "a csodálatos magyar nép
istenáldotta földön él", a mezőgazdasággal foglalkozó rétegek helyzete
kilátástalan. Magyarországot nem lehet úgy eurokomformmá tenni, hogy a lakosság –
városon kívül élő – négyötöde kimarad a folyamatból, ezért a leendő miniszter
továbbra is a vidékfejlesztést tartja a legfontosabb stratégiai feladatnak. A
probléma megoldása érdekében össze fogják hangolni a kisgazda vezetés?
minisztériumok működését, hogy növelni tudják a vidékfejlesztésre fordítható
pénz nagyságát. Torgyán József szerint a gazdák számára új piacokat kell
szerezni, amennyiben azonban ez nem lehetséges, úgy csökkenteni fogják a vetési
területet. A leendő miniszter feltett szándéka az úgynevezett zsebszerződések
érvénytelenítése. Ilyen módon sok külföldi jutott magyar tulajdonhoz, kijátszva a
törvényeket. Torgyán József a tyukodi konzervgyár esetét említette egy ukrán
vásárlóval, mint a témához kapcsolódó, égbekiáltó bűnt. A miniszterjelölt –
akinek munkáját Szabadi Béla mint politikai – és Tamás Károly mint közigazgatási
– államtitkár fogja segíteni, a "tűzoltási" feladatok közt említette a 200
ezer hektárnyi belvízkárosult terület helyreállítását és az idei búzafelesleg
értékesítését.

Martonyi János, a külügyminiszteri poszt várományosa a külügyi bizottság egyhangú
támogatásával veheti át a tárca irányítását. A jelölt – aki 1994-ben önként
távozott a közszolgálatból és négy éven át ügyvédként, valamint egyetemi
oktatóként tevékenykedett – pozitívan értékelte az elmúlt nyolc év magyar
külpolitikáját, és hangsúlyt tett a munka folytonosságára. Politikai
tisztogatástól senkinek nem kell tartania a Külügyminisztériumban, az új vezetés a
szakmai kvalitásokat állítja előtérbe egy-egy poszt betöltésekor. Martonyi
elkötelezett híve az uniós csatlakozásnak. A cél elérése érdekében a nemzeti
egység megteremtését tartja a legfontosabb feladatnak, ami azonban nem zárja ki a
belső vitákat. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország érdekeit egyetlen
külföldi állam sem fogja képviselni, mi magyarok pedig csak egyhangú álláspont
kifejezésével tudjuk érvényesíteni akaratunkat. A kisebbségekkel kapcsolatban a
jelölt elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala nem fog beépülni a
Külügyminisztériumba, de a hivatal működését Németh Zsolt politikai államtitkár
felügyeli majd. A bősi erőművel kapcsolatban aláírt szakértői jegyzőkönyvet
elhibázottnak tartja, úgy véli, a hágai ítélet alapján kell megegyeznünk a
szlovákokkal. Amennyiben ez nem sikerül, újra a nemzetközi bírósághoz fordulhatunk.

A Miniszterelnöki Hivatal vezetését a 41 éves, jogi és szociológiai végzettség?
Stumpf István veszi át, elődjével ellentétben miniszteri rangban. A jelölt az
alkotmányügyi bizottsági meghallgatáson elmondta, hogy a tetteivel elszámolni képes
állam megteremtése, más szavakkal az összkormányzati felelősségvállalás
megerősítése a célja. Szeretné, ha a polgárok ismernék és értenék a kormány
döntéseinek okát, célját. Ennek érdekében Stumpf tervei között szerepel a
kormányzati kommunikáció erősítése mind a sajtóval, mind a szakmai és civil
szervezetekkel.

A jelölt a kancellária típusú Miniszterelnöki Hivatal hatáskörét jelentősen
bővíteni kívánja. Tükörreferatúra rendszert hoznak létre, ami azt jelenti, hogy
minden tárcának lesz egy felelőse a hivatalon belül is. Ez azonban – Stumpf István
szerint – nem eredményezi egy "második kormány", vagy "komisszár szerep"
kialakulását, ugyanakkor kétségtelen, hogy néha kompetenciavitákat válthat ki.
Előnye viszont, hogy elő fogja segíteni a miniszterelnök magas színvonalú
tájékoztatását a törvény-előkészítésben. A tervek szerint a Miniszterelnöki
Hivatalhoz kerülnek az átfogó, több tárcát is érintő jogszabályalkotások,
például az adórendszer vagy a társadalombiztosítás átalakítása. A bizottsági
szavazásnál a koalíciós képviselők egyhangúlag támogatták Stumpf István
miniszteri kinevezését, az ellenzéki képviselők tartózkodtak.

Olvasson tovább: