Kereső toggle

Agresszió helyett pozitív értékek

Interjú Donna E. Shalala amerikai miniszter asszonnyal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A héten Budapesten rendezték meg a IV. Nemzetközi Kriminalisztikai Konferenciát,
amelyen többek között az FBI, a Scotland Yard és a Kanadai Királyi Rendőrség
szakemberei vettek részt. A tanácskozás fő célja az volt, hogy felhívja a
törvényhozók és a szakértők figyelmét a korrupció, a terrorizmus és az erőszak
világméretű terjedésére, és a bűnözés elleni globális stratégia
kialakításának fontosságára. A rendezvényt Donna E. Shalala, az Amerikai Egyesült
Államok egészségügyi és népjóléti minisztere nyitotta meg. A miniszter asszonyt
lapunk az ifjúsági bűnözés megelőzésének lehetőségeiről kérdezte.

– Talán sokak számára meglepő, hogy egy bűnözésről szóló konferenciát
egészségügyekkel foglalkozó politikus nyit meg. Ön miért foglalkozik ezekkel a
kérdésekkel?

– Újdonságnak számít, ha az erőszakról mint közegészségügyi
problémáról beszélünk. Az erőszakot eddig mindig büntetőjogi kategóriaként
kezeltük. Azáltal, hogy a fogalmat kiterjesztjük a közegészségügy területére,
már jelezzük a megelőzési stratégiát is. Én úgy vélem, hogy a legfontosabb
megelőzési mód a fiatalok képzése, valamint hogy megerősítsük őket a családdal
való kapcsolatukban.

– Említette előadásában, hogy az erőszak a második leggyakoribb halálozási
ok a 15– 24 éves amerikai fiatalok között. Hogyan próbálnak ezen változtatni?

– Meggyőződésünk, hogy a jó szó és a türelem már a fejlődés legkorábbi
időszakában is szükséges. A gyermekek értelme a születésük pillanatától kezdve
fejlődik, ezért nagyon fontos, hogy pozitív értékeket közvetítsünk feléjük a
nullától hároméves korig terjedő időszakban. Az iskolai erőszak elszaporodása –
ami egyébként tipikus amerikai probléma – is arra hívja fel a figyelmet, hogy minden
szempontból többet kell befektetnünk a gyermekeinkbe.

– Milyen szerepet játszhatnak az erőszak megfékezésében a bűnüldöző szervek
munkatársai?

– Javasoljuk, hogy közülük is minél többen kapcsolódjanak be lakóhelyükön
a közösségi életbe, különösen a bűnügyi szempontból fokozottan kockázatos
negyedekben. A megelőzési stratégia különösen fontos része, hogy időben képesek
legyünk felismerni a fiatalokban az erőszakra való hajlamot, és segítséget tudjunk
nyújtani abban, hogy az agresszió helyett elsajátíthassák a "békekultúrát". A
tapasztalatok szerint így csökkenthető a bűncselekmények száma. A szülők
felelőssége megakadályozni, hogy a gyermekeik hozzájussanak az otthon tartott
fegyverekhez.

– Az előadásban elhangzott, hogy a drogprobléma egyedül az Egyesült Államokban
100 milliárd dolláros kárt okoz. A kábítószer nem ismer határokat: világszerte 200
millióra teszik a fogyasztók számát. Az amerikai kormányzat hogyan veszi fel a
küzdelmet az önpusztító szenvedélyek terjedése ellen?

– Átfogó stratégiára van szükség: nem elég egyedül a fiataloknak üzenni.
Ennek a globális egészségügyi problémának a megoldásához az is szükséges, hogy
megosszuk tapasztalatainkat Thaiföldtől Peruig azokkal, akik a termelőkkel veszik fel a
harcot. A másik cél a kereslet csökkentése. Clinton elnök felhívta a nemzetet, hogy
tíz éven belül a felére csökkentsük a kábítószer-fogyasztást. Az
ellenkampányban együtt dolgozunk az iskolákkal, vallási vezetőkkel, a helyi
közösségek vezetőivel és mindenekelőtt a szülőkkel, hogy mindenfajta káros
szenvedélyt okozó anyagot – legyen az alkohol, cigaretta, vagy drog – kiszorítsunk
a gyermekeink életéből.

– Köszönjük a beszélgetést.

Olvasson tovább: