Kereső toggle

Mit ér az ember Kínában?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés után úgy tűnt,
Kína leállítja a gazdasági reformokat, és újra bezárja az
ajtót a külvilág előtt. A kínai–amerikai kapcsolatokban
új fejezetet nyitott a kínai elnök tavaly októberi
washingtoni látogatása, annak ellenére, hogy a kínai emberi
jogi politikában nem sok változás történt az elmúlt évek
során.

"Kína hatalmas ország, óriási regionális és globális
befolyással. Saját nemzeti érdekünk, hogy párbeszédet
folytassunk velük" – védelmezte Madeleine Albright
külügyminiszter az amerikai politikát, de hozzáfűzte:
"Amíg Kína nem változtat emberi jogi politikáján, sohasem
lesz teljesen rendezett a velük való kapcsolatunk."

Az alapvető szabadságjogokat védelmező törvények
tökéletlensége, illetve a hatóságok eltérő véleményekkel
szembeni intoleranciája miatt a kínai kormány megsérti az
emberi jogok nemzetközileg elfogadott normáit. E jogi sérelmek
közé tartozik a másként gondolkodók tárgyalás nélküli
önkényes bebörtönzése, a politikai és bűnügyi halálos
ítéletek igazságtalan tárgyalásai; több mint 200 ezer ember
fogva tartása "átnevelő" munkatáborokban, kínzás és
rossz bánásmód a rendőrségi fogdákban, börtönökben és
munkatáborokban; valamint a halálbüntetés szélsőséges
alkalmazása számos, sokszor nem erőszakos törvénysértés
esetében. Bár a kommunista kormány tagadja ezt, nagyszámban
tart bebörtönözve "ellenforradalmi" vagy "államellenes
bűntények" miatt politikai foglyokat. Hivatalos források
szerint több mint kétezer ellenforradalmi bűncselekménnyel
vádolt személyt tartottak fogva tavaly. Súlyos korlátozások
érvényesülnek a szólás-, a sajtó-, a gyülekezés- és a
vallásszabadság, illetve a magánélethez való jog
területén. Több vallási csoportnak – köztük
protestánsoknak és katolikusoknak – volt része erőteljes
üldöztetésben az elmúlt években. Egy 1994-es szabályzat
értelmében ugyanis minden vallási csoportnak be kell
jegyeztetnie magát a kormány vallási ügyekkel foglalkozó
irodájában, hogy a hivatalos vallási szervezetek
fennhatósága alá kerüljenek. Az üldöztetések ellenére a
vallási csoportok száma gyorsan növekedett, és a kormány 15
milliós becslésével szemben egyes vélemények szerint a
százmilliót is elérheti a földalatti egyházhoz tartozó
protestáns hívők száma Kínában.

A hihetetlen sebességgel feltörekvő Kína mára a világ
második legnagyobb gazdaságává vált, szakértők úgy
vélik, hogy a jelenlegi növekedési ütem mellett 2010-re
megelőzheti az Egyesült Államokat is. Kína hosszú távon
gondolkodik, és ebben segítségére van az is, hogy a
"demokratikus kommunizmus" ideológiájában gondolkodó
pekingi vezetésnek nem kell négy-öt évente meggyőzni a
választókat programjuk eredményeiről.

Peking jól megfontolt lépésekkel építi ki regionális, sőt
reményei szerint globális nagyhatalmi pozícióját. A
gazdasági növekedéssel párhuzamosan Kína folytatja az
Öböl-háború után elkezdett fegyverkezési programját,
amellyel rövid időn belül le szeretnék dolgozni a jelenleg
évtizedesnek becsült technikai lemaradást. Amerikai
jelentések szerint Peking 1996-ban mintegy 90 milliárd dollárt
költött a hadsereg korszerűsítésére.

A modernizáció sikeréhez nagyban hozzájárul a Moszkvával
való együttműködés. Az oroszok a pénzhiány miatt készek
szinte bármilyen haditechnológiát áruba bocsátani, jóllehet
tisztában vannak azzal: a Kínának eladott fegyverek
Oroszországot is fenyegetik. Az amerikai törekvések
ellensúlyozására Oroszország egyre inkább stratégiai
partnerként is kezeli Kínát. Moszkva pozitívan értékeli,
hogy Kína támogatja a Független Államok Közösségének
orosz fennhatóság alatt való újraegyesülését, és ellenzi
a NATO bővítését.

Egy washingtoni kutatóintézet jelentése négyszázra becsüli
a kínai nukleáris fegyverek számát. Kína egy titkos program
keretén belül katonai csúcstechnológiát szerez be
nyugatról, és közvetítőkön keresztül nukleáris fegyverek
tervezésére, gyártására és kilövésére is alkalmas
szuperszámítógépeket vásárolt az Egyesült Államoktól.

Növekvő gazdasága és katonai ereje következtében Kína
szeretné kiterjeszteni befolyását Ázsiában egészen az
Indiai-óceánig. Hongkong visszacsatolásával megnőtt Peking
diplomáciai mozgástere a távolabbi térségekben is. Kína
támogatja a palesztin nép "igazságos harcát elfoglalt
területei visszaszerzéséért", valamint szorosan
együttműködik Iránnal nukleáris fegyverek fejlesztésében.

Kína egyik legkomolyabb európai szövetségese Franciaország.
1997 májusában a két ország között megállapodás jött
létre, amely hangsúlyozza: a most kialakuló multipoláris
világrendben "a teljes fejlettséget elért Kína és az
Egyesült Európa fogja játszani" a legfontosabb szerepet.

Olvasson tovább: