Kereső toggle

Pártok a külpolitikáról

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Magyarország külpolitikája sokak szerint az elmúlt évek
sikerágazata. Hazánk meghívást kapott az Észak-atlanti
Szövetségbe, s várhatóan 1999 áprilisában hivatalosan a
NATO teljes jogú tagjává válik. Március végén tizenegy
állammal – köztük Magyarországgal – elkezdődnek az
európai uniós csatlakozási tárgyalások. Mindebből
következően nem véletlen, hogy a kormánykoalíció és az
ellenzék álláspontja a külpolitikában közelít a leginkább
egymáshoz. Az átfedések ellénére is akadnak azonban
különbségek: a határon túli kisebbségek támogatásával
kapcsolatban erősen megoszlanak a vélemények.
Összeállításunkban a két kormánypárt, valamint az MDF és
az FKGP külpolitikai programját hasonlítjuk össze.



Euro-atlanti integráció



Valamennyi parlamenti párt elsődleges fontosságúnak tartja
Magyarország euro-atlanti integrációjának előmozdítását,
a határokon túli magyar kisebbségek helyzetének javítását.
A politikai erők véleménye megegyezik abban is, hogy a NATO
lényegesen különbözik a Varsói Szerződéstől, hiszen az
Észak-atlanti Szövetség demokratikus normák szerint működő
védelmi szervezet, amelyben lehetőség nyílik a nemzeti
érdekek érvényesítésére.

A kormánypártok, szakítva az előző kabinet
"ajtódöngető" politikájával, megfontolt,
kiszámítható, józan politikát kezdtek el 1994-ben –
állítja a kisebbik kormánypárt, az SZDSZ elemzése.
Szent-Iványi István szabaddemokrata frakcióvezető a Heteknek
elmondta: az előző kormány elsősorban jelszavakban fogalmazta
meg politikáját, sokszor követelőző módon lépett fel, ami
elzárkózást váltott ki a külföld részéről. A mostani
kormányzati ciklus végére Magyarországot ismét a térség
élenjáró, legfelkészültebb reformországának tekintik a
korábbi ciklus alatti kedvezőtlen megítéléssel szemben. A
szociál-liberális koalíció sikerként könyvelheti el
Magyarország NATO-ba való meghívását, amelyet népszavazás
erősített meg. "Elértük azt, ami fontos: a térség
stabilizációs tényezőjének tekintik Magyarországot, s ezt
nemcsak mi állítjuk, hanem a nyugati partnereink is"–
húzta alá Szent-Iványi.

Az MDF vállalja a következő ciklusban "az európai
integrációs politika hordozóerejének a szerepét". A párt
választási programja szerint az MDF gyorsítani kívánja a
csatlakozási tárgyalások ütemét, és célul tűzi ki, hogy
Magyarországnak a csatlakozási tárgyalásokon "minél
kevesebb és minél rövidebb ideig tartó átmeneti
szabályozáshoz" kelljen ragaszkodnia. Az MDF is úgy véli,
hogy a területfejlesztési politika az egyik legfontosabb
terület, amelyen keresztül az uniós csatlakozás előnyei
megmutatkozhatnak és amely "az ezen folyamatokat
kezdeményező MDF hitelességét és történelmi szerepét"
is erősíteni fogja.

Hatalomra kerülésük esetén a kisgazdák azt ígérik, hogy
markánsabban fogják képviselni a magyar nemzeti érdekeket. Az
FKGP is fontosnak tartja védelmi szempontból az Észak-atlanti
Szövetségbe való integrációt, azonban – amint azt Haas
György, a kisgazdák külügyi osztályának vezetője lapunknak
kifejtette – ők korainak tartják az Európai Unióhoz való
csatlakozást, mivel a szervezet keretei jelenleg még nem
kiforrottak.

Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkárságának vezetője
szerint viszont az integrációs tárgyalások 2000-ig, illetve
2002-ig befejezhetőek. Kemény tárgyalásokra lehet
számítani, ám az EU tagországainak nem kell lemondaniuk
nemzeti érdekeik érvényesítéséről, kultúrájukról,
nyelvükről, nemzeti identitásukról.



Határon túli kisebbségek



A magyar politika jelenlegi egyik legnagyobb kihívása az, hogy
a NATO és az EU bővítéséből valószínűleg kimaradnak
olyan szomszédos államok, amelyekben jelentős lélekszámú
magyar kisebbségek élnek. Rövid távon a schengeni határok
bevezetése vasfüggönyt vonhat Magyarország és az unióhoz
nem csatlakozó szomszédai közé. "Hosszú távon azonban
hazánk nyugati integrációja javítani fog a kisebbségek
helyzetén" – nyilatkozta lapunknak Szabó Vilmos,
hozzátéve, hogy az unió szorgalmazza a régiók
fejlesztését.

Minden politikai erő hangsúlyozza, hogy a határon túl élő
magyar kisebbségek védelme a mindenkori magyar kormány
alkotmányos kötelezettsége. Az MDF külpolitikai alapelvei
között az első helyen szerepel a "nemzetmegtartó és
szórványápoló, a nemzeti összefogást megvalósító
tevékenység, függetlenül a politikai határoktól". A párt
sürgeti, hogy a nemzeti jelentőség? alapelveket egy közös
állásfoglalásban, "nemzeti minimumban" rögzítsék,
amelyet valamennyi magyar politikai erő elfogadna.

Szent-Iványi István szerint a sokat vitatott alapszerződések
önmagukban nem célt jelentenek, hanem egy olyan eszközt,
amelynek segítségével a konfliktusokat tárgyalás és
kompromisszumok útján rendezhetjük. A magyar–román
alapszerződés kézzelfogható eredménye egy olyan oktatási
rendeletet, amely a korábbinál kedvezőbben szabályozza a
magyar anyanyelv? oktatást. Ugyanakkor az SZDSZ képviselője
is elismerte: a magyar–szlovák alapszerződés nem hozott
semmilyen változást a kétoldalú kapcsolatokban, bár ezért
szerintük nem tehető felelőssé a magyar kül-

politika.

Haas György aláhúzta: a határainkon túl élő magyar
milliókat is megilleti a nemzetközi normáknak megfelelő
bánásmód. A kisgazda politikus szerint nem szabad tagadni,
hogy a trianoni szerződés jogtalan volt. Magyarországnak
erőteljesebben fel kellene lépnie a nemzetközi fórumokon az
alapszerződések betartatása és az autonómiatörekvések
elfogadtatása érdekében. A kisgazdák a magyar kisebbségek
helyzetének rendezésében a dél-tiroli paktumot tartják
követendő mintának, melynek értelmében Bécs szorgalmazza,
hogy az Olaszországban élő osztrák kisebbség az ausztriai
Tirollal összehangolt politikai álláspontot képviseljen. A
szocialista Szabó Vilmos hangsúlyozta: a szomszédos államok
mai határait tudomásul kell venni, a kisebbségek problémáit
tárgyalásos úton kell megoldani. Az ellenzék
konfliktusteremtő hozzáállása csak ront a kisebbségek
helyzetén. Az autonómiatörekvéseket pedig a kisebbségekre
kell bízni.



Nagyhatalmak



A Szovjetunió és az általa létrehozott szövetségi rendszer
felbomlásával az Egyesült Államok szerepe meghatározó lett
a nemzetközi politikai életben. Az MSZP örvendetesnek tartja,
hogy Magyarországnak az USA-hoz fűződő viszonya barátiról
szövetségesire változik hazánk NATO-csatlakozásával. E
tény a két ország viszonyában újabb távlatokat nyit: a
politikai változás után a gazdasági kapcsolatok fejlődését
várja az MSZP.

Az ország külpolitikai orientációjával kapcsolatban az MDF
fokozni kívánja a "Közép- és Kelet-Európa, sőt a
balkáni országoktól a Balkánig húzódó birodalmi apálypart
hiteles politikai erőinek kapcsolatépítését", és e
célból kezdeményezi egy Közép-európai Demokrata Fórum
létrehozását.

A kisgazdák szerint: noha Oroszország továbbra is jelentős
nemzetközi tényező, a magyar kormány fagypontra engedte
hűlni a két ország közötti kapcsolatokat. Haas György
kifejtette: ha Oroszország gazdaságilag megerősödik, a régi
célok újból felszínre kerülhetnek, és az oroszok
feladhatják jelenlegi békés politikájukat.

Szabó Vilmos ezzel szemben aláhúzta, hogy Oroszország
elkötelezte magát a demokrácia mellett így az orosz
belpolitikai helyzet bizonytalansága ellenére sem kell
visszarendeződéstől tartani. A politikus szerint semmiféle
oroszországi változás nem lehet hatással hazánk euro-atlanti
integrációrjára.

Olvasson tovább: