Kereső toggle

Teherán nukleáris programja

Irán is fenyegeti a világot?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Electronic Telegraph cím? angol újság értesülései
szerint Teherán az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt
helyez arra, hogy nukleáris technológia birtokába jusson.
Madeleine Albright amerikai külügyminiszter európai
látogatása során felhívta a nyugati vezetők figyelmét Irán
nukleáris programjának veszélyére, Benjamin Netanjahu izraeli
miniszterelnök pedig nemzetközi összefogást sürgetett a
lázas ütem? iráni fegyverkezés megakadályozására. Egyes
országok azonban üzletileg érdekeltek az Iránnal fenntartott
jó kapcsolatokban.

 



Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök (középen) hivatalos
látogatáson Iránban, Ali Hamenei ajatollahhal és Mohammed
Hatami államfővel tárgyal Fotó: MTI

Irán továbbra is széles kör? nemzetközi támogatással
folytathatja nem-konvencionális fegyverprogramját. Irán egyik
első számú fegyverszállítója Oroszország. Miután Ukrajna
a múlt héten – amerikai nyomásra – felbontotta az Iránnal
megkötött 600 millió dolláros atomerőm?-szerződést,
Moszkva ígéretet tett Iránnak arra, hogy határidőre
felépíti a busheri atomerőművet. Az ukránoktól megrendelt
turbinákat egy szentpétervári cég gyártaná le. Az Iránnak
nyújtott orosz katonai támogatásról tárgyalt Teheránban
Lukasenko belorusz elnök is. A volt Szovjetunió utódállamai
közül egyedül Fehéroroszország áll továbbra is
államszövetségben Moszkvával. A "Kis-Szovjetunió" által
épített busheri atomerőm?-beruházás értéke eléri a 800
millió dollárt.

Szinte az összes iráni nukleáris telepen dolgoznak orosz
tudósok. Szakértők szerint 1999-re már tízezer orosz
dolgozója lesz az iráni telepeknek. A Washington Times cím?
napilap értesülései szerint Oroszország évente egymilliárd
dollár értékben exportál Irán számára fegyvert az állami
irányítás alatt álló Roszvooruzsenyije fegyverexportőr
cégen keresztül. Natan Sharansky izraeli ipari miniszter
moszkvai útja során felszólította Oroszországot, hogy
hagyjon fel az iráni rakétaprogram támogatásával. A volt
Gulag-rab Sharansky kijelentette: Teherán megállítására
amerikai és izraeli szakértők szerint "nagyon kevés idő
maradt. Az iráni fegyverkezési program néhány éven belül
teljesen új helyzetet teremthet a közel-keleti térségben."

Kína szintén nagy mennyiség? fegyvert és több kisméret?
nukleáris reaktort szállított Iránnak. Az iráni atomkutató
központokban – az Electronic Telegraph értesülése szerint
– jelenleg is dolgoznak kínai szakértők. "Irán évente
több mint százmillió dollár értékben vásárol nukleáris
technológiát Kínától" – állítja az angol lap. Kína
segítséget nyújt Iránnak nagy hatótávolságú rakéta
programjának megvalósításához is. Irán további
fegyverellátói közé tartozik Dél-Afrika, India és
Észak-Korea. Dél-Afrikának Iránnal való szoros kapcsolatát
jelzi az a tény, hogy az afrikai ország tavaly öt
Hezbollah-kiképzőtábornak adott otthont. Egyes információk
szerint Dél Afrika – amely rendelkezik az
apartheid-időszakból megmaradt atomfegyverek-kel – Irán
atomprogramját is segíti. S mivel a rendszerváltás utáni
Dél-Afrika – "érzékeny" közelmúltja miatt – egyfajta
mentelmet élvez a nemzetközi kritikával szemben, kevesen
emelnek szót Nelson Mandela elnök Irán és Líbia irányába
tett gesztusai miatt.

India az Iránnal kötött egyezmény értelmében Teherán
külvárosában épít fel egy vegyi üzemet. Irán még az
1980-as évek közepén, az Irakkal vívott háború során
kezdte el vegyifegyver-programját, és a háború során több
mint 200 vegyi támadást intézett Irak ellen. A néhai Ruholla
Khomeini ajatollah eleinte ugyan elítélte, hogy Irán saját
vegyi arzenált hozzon létre, kijelentve, hogy a vegyi fegyverek
az iszlámmal összeegyeztethetetlenek, kijelentését azonban
röviddel halála előtt visszavonta.

Irán határozottan állítja, hogy kizárólag önvédelmi
célból fegyverkezik, és atomprogramja is békés, polgári
célú. Primakov orosz külügyminiszter izraeli útja során
kijelentette: "Oroszország soha nem sértette meg a
rakétafegyverek korlátozásáról szóló nemzetközi
egyezményeket." Az Electronic Telegraph azonban felteszi a
kérdést: ha az isfahani telepen csak polgári célú
atomkutatás folyik, akkor "miért tartotta fontosnak az iráni
ajatollah, hogy az üzem felét a föld alá építsék, a másik
felét pedig terepszín? borítással fedjék be?"

Az ENSZ égisze alatt működő Nemzetközi Atomenergia Hivatal
továbbra is azt erősítgeti, hogy "nincs ok az aggodalomra
Irán nukleáris tevékenységével kapcsolatban", a kritikusok
ezzel szemben viszont azt állítják, hogy a hivatal most
ugyanazt a hibát követheti el Iránnal kapcsolatban, amelybe
egyszer már Irak esetében beleesett. Az 1980-as években az
ENSZ megfigyelőcsoportjai rendszeres látogatásokat tettek
Irakban és semmi gyanúsat nem találtak Szaddám Huszein
nukleáris programjában. Az izraeli hírszerzés ugyanakkor
időben értesült a Bagdad melletti atomreaktor valódi
rendeltetéséről, és 1981-ben egy sikeres katonai akció
során az izraeli légierő földig bombázta az atombombák
gyártására létrehozott telepet. Izraelt akkor szinte az
egész világ elítélte az "agresszió" miatt. Csak az
Öböl-háborút követően – amikor Szaddám vezető tudósai
közül többen nyugatra menekültek és részletesen
beszámoltak a valós iraki helyzetről – jöttek rá a
megfigyelők, hogy egy nagyon hatásos félrevezetés áldozatai
voltak. A határozott izraeli fellépés következtében –
amely a Nyugat struccpolitikája helyett szembenézett azzal a
fenyegetéssel, hogy a terrorista Szaddám Huszein kezébe még
atombombák is kerülhetnek – Irak az elmúlt 17 évben
képtelen volt felújítani atomprogramját.

Mivel az amerikai atomdoktrína egyértelműen kimondja, hogy az
Egyesült Államok maga vagy szövetségesei ellen
nem-hagyományos fegyverekkel indított támadás esetén azonnal
és korlátozás nélkül bevetné atomarzenálját, egyes
vélemények szerint Irán azért szeretne atomfegyvert
előállítani, hogy semlegesítse az izraeli nukleáris
fegyverek elrettentő hatását. A sokszáz-szoros nukleáris
túlerővel szemben Irán aligha kockáztatná meg, hogy egy
válaszcsapás nyomán az ország teljesen megsemmisüljön.
Szaddám Huszein is tudott a "Sámson" tervről – Izrael
nukleáris védekezési stratégiájáról –, ezért nem
helyezett vegyi és biológiai tölteteket az Öböl-háborúban
Tel Avivra kilőtt Scud rakétákra. A nukleáris fegyverek
azonban alkalmasak lehetnek arra, hogy egy hagyományos
fegyverekkel indított támadás esetén sakkban tartsák az
izraeli atomerőt. Izraelnek a békefolyamat során tett
területi engedmények miatt kevés az esélye arra, hogy
konvencionális fegyverekkel megvédje magát, így védelmi
stratégiája jórészt a "Sámson" elrettentő erején
alapul. Benjamin Netanjahu miniszterelnök Primakov jeruzsáelmi
útja alkalmával kijelentette: "Izrael az egyetlen ország a
világon, amelynek elpusztítására szövetséget kötöttek.
Világos, hogy nem fogjuk ölbe tett kézzel várni ennek
bekövetkeztét."

Olvasson tovább: