Üzenet a másik világból

Fenyő János végzete

Cikk nyomtatása
Továbbítás emailben

Az áldozat Mercedese. Ki véd meg? Fotó: Somorjai László



Az áldozat Mercedese. Ki véd meg?
Fotó:
Somorjai László

Gengszterfilmbe illő leszámolás tanúi lehettek február
11-én a fővárosi csúcsforgalomban a Margit körúton
haladók. Fél hat körül a város talán legforgalmasabb
pontján, a Margit utcában Fenyő János Mercedese mellett egy
régi típusú Mitsubishi fékezett le, az autóból egy húsz
év körüli férfi ugrott ki és egy Agram–2000 típusú
hangtompítós géppisztolyból tüzelni kezdett a Vico Rt.
elnök-vezérigazgatójára. Az első jelentések szerint a
tettes mintegy harminc lövést adhatott le, a lövések az
áldozat fejét és nyakát találták el. Az elkövetőt
szállító gépkocsi közben gázt adott és elhajtott, a
merénylő – aki szakértők szerint bérgyilkos lehetett –
pedig gyalogosan menekült el a helyszínről. Lapunk úgy
értesült, hogy Fenyőre és családjára már egy ideje


testőrök vigyáztak. Egyelőre tisztázatlan, hogy a merénylet
idején miért volt egyedül az ismert vállalkozó.
Feltételezhető, hogy akik tőrbe csalták, számítottak arra,
hogy a legnagyobb esti csúcsforgalomban Fenyő biztonságban
érzi magát. Feltehetően ezért indult útnak testőrök
nélkül. Bár ezúttal az egyik legismertebb magyar
vállalkozó, a jelentős médiabirodalom feje volt az áldozat,
feltételezhető, hogy a gyilkosság újabb epizód a Budapesten
folyó maffiaháborúban, sőt – mint csepp a tengerben –
rávilágít Magyarország "vadkeleti" állapotának sok
jellegzetességére. Fenyő János 1954-ben született
Budapesten. Fotóriporterként, majd fotóművészként dolgozott
mint az MTI, az Új Tükör és az Ez a Divat munkatársa.
Hivatalos életrajzában az 1977 és 1989 közötti időben
feltűnő lyuk tátong. Ebben az időszakban Fenyő Amerikában
élt, sokan úgy tudják, a pornóiparban dolgozott fotósként.
Rejtély, hogyan tudott ebből úgy meggazdagodni, hogy 1989-ben
hazatérése után meg tudta alapítani a Vico Rt.-t.
Rosszakarói azt híresztelték róla, hogy a pornóüzleten
keresztül kapcsolatba került az amerikai maffiával. Voltak,
akik úgy tudták, hogy vállalkozása mögött külföldi
érdekcsoportok, esetleg a maffia pénzmosó tevékenysége
húzódik meg. Ezekből a híresztelésekből – természetesen
– semmi sem volt bizonyítható. Az viszont tény, hogy Fenyő
vállalkozása egyrészt mint a rendszerváltás sikersztorija,
másrészt mint örökös botrányok krónikája lett ismert. A
Vico Rt. először videokölcsönző hálózatával került be a
botránykrónikákba, miután kiderült, hogy a forgalmazott
filmek egy részének szerzői jogát a cég nem vásárolta meg,
így azok kölcsönzése teljesen illegálisan folyt. Botrány
övezte Fenyő építkezését is. A mai napig sem tisztázott,
ki és milyen alapon adott engedélyt arra (ha volt egyáltalán
ilyen engedély), hogy a város egyik legszebb helyén, a
természetvédelmi területből hatalmas részt kiszakítva
felépíthesse impozáns, kamerákkal és őrséggel vigyázott
villáját. A kétségkívül ízlésesen megépített villa ma a
legszembetűnőbb látványosság, ha a főváros kedvelt
kirándulóhelyéről, a Normafától valaki letekint a városra.
A ház és a hozzá tartozó park kirándulók tízezrei
számára hordozta a rendszerváltás egyik negatív üzenetét:
"pénzért mindent lehet, a törvények nem számítanak". A
Vico időközben az ország legnagyobb médiabirodalmává vált.
Ma 13 lap tartozik a céghez, az általa kiadott kiadványok havi
példányszáma meghaladja a 12 milliót. A vállalatbirodalom
adja ki a Népszavát, a Nők Lapját, a Vasárnapi Híreket, a
Színes RTV újságot, a Családi Lapot, az Otthont, az
Átriumot, a Tinát, a Bravót, a Bravo Girlt, a Bravo Sportot, a
Buci Macit és a nemrég indított Prestige-t. A cég által
forgatott pénz nagysága és a sokmilliós olvasótábort
befolyásolni tudó médiahatalom Fenyő Jánost a fővárosi
társasági élet ismert figurájává tette. Rendszeresen
látható volt a különböző lapok társasági rovataiban,
olyan ismert személyiségek társaságában, mint például
Friderikusz Sándor. Gyakran lehetett vele találkozni
kormánypártok sajtófogadásain: minden kétséget kizáróan
közéleti személyiség volt. Közben az általa vezetett cég
üzleti tevékenységét teljes homály fedte. Halálhíre
bejelentésekor a Híradó azt közölte, hogy Fenyőnek az
elmúlt esztendőben 500 millió forintos tartozása halmozódott
fel, vagyonát külföldre menekítette, miközben több mint
harminc bírósági ügy van folyamatban ellene. A Vico Rt.
igazgatósága még a merénylet éjszakáján cáfolta a
tartozásról és a vagyon külföldre menekítéséről szóló
híreket. Az új magyar felső tízezer egyik legmarkánsabb
képviselőjének életpályája, kiterjedt üzleti
tevékenységei valószínűsítik, hogy a rendőrség – bár
láthatóan tehetetlenül szemléli az eseményeket – nem áll
értetlenül az ügy előtt. Egyes elemzők szerint Fenyő
meggyilkolása a törvényen kívüli gazdaság belső
törvényeit volt hivatott érvényesíteni. Halálán keresztül
az alvilág üzen mindenkinek, aki részt vesz ebben az
üzletágban, hogy a maffia törvényeit be kell tartani, sem a
vagyon, sem a politikai kapcsolatok, sem a közéleti szereplés
nem jelent védelmet senki számára. A rendőrség helyzetét
nehezíti, hogy ha meg is találná az elkövetőt, aligha
várható, hogy a megbízókig képes eljutni. A fővárosban
immár másfél éve zajló maffiaháborúban a bűnüldözők
mindeddig kevés eredményt tudtak felmutatni. A
leszámolássorozat Prisztás József kivégzésével
kezdődött, akit Óbuda egyik csendes utcájában lőtt agyon
egy kerékpáron érkező merénylő. A nyilvánosság előtt
csak most vált ismertté, hogy a merénylet után rövid idővel
megszólalt Prisztás mobiltelefonja, a hírek szerint a Xénia
Láz-ügy kapcsán elhíresült Félix Film Kft.-től keresték
az ekkor már halott vállalkozót. Az országgyűlés most
készül vizsgálóbizottságot létrehozni többek között
annak kivizsgálására, volt-e kapcsolat a Xénia Láz
Egyesület, illetve politikusok és az alvilág között. Rövid
idővel Prisztás meggyilkolása után rálőttek az áldozat
akkor már rejtekhelyen tartózkodó barátjára is. A
merényletek 1997-ben folytatódtak: már január 1-jén
páncéltörő rakétát lőttek a Szépvölgyi úti Secret Night
Clubra. Október 9-én a klub közvetlen közelében egy
kerékpárra szerelt távirányítós bombával merényletet
kíséreltek meg Hoffman István ellen, akit Prisztás
utódjának tartanak. Ez volt az első alkalom, amikor
"kívülállók" is megsebesültek. Még az 1997-es év
krónikájához tartozik Zubovics Gyula szentendrei vállalkozó
terepjárójának felrobbantása, aki ugyan a merényletet
túlélte, de később a kórházban fertőzés következtében
meghalt. Augusztus elején Molnár Péter veszprémi
vállalkozót, november elején Szegeden pedig Németh Zoltánt
ölték meg gépkocsijaik felrobbantásával. Dóri Sándor
kaszinótulajdonosra és egykori üzlettársára, Boros Tamás
vállalkozóra, ismeretlen tettesek rálőttek, de ők
megúszták a merényletet. 1996 eleje óta több mint hetven
robbantás történt, a rendőrség hét ügy feltételezett
tettesét fogta el.

Olvasson tovább:

Feliratkozás hírlevélre

 
Név: *
Email: *
Feliratkozással elfogadja a Hetek adatvédelmi elveit