Kereső toggle

Migrációs káosz Európában

Jönnek, látnak, továbbmennének

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ismét százak vesztek a tengerbe Líbia partjainál, Európában pedig egyre nagyobb káoszt okoz a nem szűnő menekültáradat – legutóbb hat Eurostar járat állt le több órára az alagutat ellepő migránsok miatt. Mindeközben az európai vezetők egy része egymást vádolja a kialakult helyzetért, megegyezni azonban nem tudnak a válság kezeléséről. Albánia és Szerbia miniszterelnöke „tippekkel” látta el Németországot arra vonatkozóan, hogyan bánjon a Nyugat-Balkán felől érkező gazdasági menekültekkel.

Szerdára virradó éjszaka több órás fennakadást okoztak migránsok hat Eurostar vonat menetrendjében. A Le Figaro beszámolója szerint mintegy ezer illegális bevándorló lepte el a Csalagutat, hogy a vonatok tetejére kapaszkodva jussanak át a két országot összekötő alagúton. Őket a helikopterekkel kivonuló rendőrség reflektorokkal igyekezett megtalálni. Az akció következtében töb száz utas rekedt a Calais-Frethun állomáson. Az alagutat az életveszély miatt áramtalanítani kellett, így több szerelvény visszafordult Londonba, Párizsba, illetve Lyonba. Három másik járat pedig végül jelentős késéssel érkezett meg a brit fővárosba.
Kétszázan fulladtak a tengerbe a legutóbbi hajószerencsétlenség során Líbia partjainál. A menekültek többségét – akiknek nagy része afrikai, pakisztáni, szír, marokkói és bangladesi volt – már csak az után találták meg, hogy sokan közülük a hajók belsejében rekedve megfulladtak. A becslések szerint összesen ötszázan lehettek a két hajón, azonban csak kétszázat sikerült élve kimenteni közülük. A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szerint Európa egyre veszélyesebb úti céllá válik a bevándorlók számára, hiszen minél több fizikai vagy jogi akadályt gördítenek a migránsok útjába, annál veszélyesebb útvonalakon viszik őket az embercsempészek az öreg kontinensre.
Az utóbbi időben különféle intézkedéseket vezettek be európai országok a bevándorlási hullám megfékezése érdekében. Kos szigetére naponta hatszázan érkeznek, míg Leszboszra átlagosan ezren, és összesen már 13 ezren tengődnek a szigeten. A görög hatóságok azzal igyekeznek enyhíteni a migrációs nyomást, hogy rangsorolják a bevándorlókat, és az iraki, illetve szír menekültek ügyében néhány nap alatt intézkednek. Az afrikaiakat – érthető okokból – hátrébb sorolják, ezért ők úgy igyekeznek felgyorsítani az ügyintézést, hogy szíreknek hazudják magukat. A görög hatóságok azonban villámgyorsan meg tudják állapítani a külsejük alapján, hogy nem a szír polgárháború elől menekültek el, így számukra marad a hosszabb, több hetes várakozás.

Út az ismeretlenbe

Macedónia csaknem két hete hirdetett szükségállapotot amiatt, hogy kezelhetetlenné vált a migrációs helyzet az országban, hiszen ezrek várakoznak a vonatokra, és szinte lehetetlen kontrollálni a vagonokba történő beszállást, így gyakoriak a zavargások és a rendőri erőszak. Az ide érkezők többsége szír, afgán és pakisztáni, akik egyébként szinte semmit nem tudnak Európáról vagy a célországról, ahová készülnek. A Der Spiegel helyszíni tudósítóját például a következő kérdésekkel ostromolták a menekültek: „Németország kemény hely?” „Ausztria Németország része?” „Svédországban tényleg nagyon hideg van?” „Hollandiában franciául beszélnek, ugye?”
Ausztria úgy igyekszik csökkenteni az illegális bevándorlást, hogy minden olyan Magyarország felől érkező járművet ellenőriz, amely alkalmas lehet embercsempészésre. Bécs az után vezette be az intézkedést, hogy múlt héten 71 menekültet – köztük egy csecsemőt is – holtan találtak egy magyar rendszámú kisteherautóban az autópálya mellett. A járműben eredetileg fagyasztott élelmiszert szállítottak, ezért egyáltalán nem szellőzött, a bezárt menekültek pedig megfulladtak. Az osztrák hatóságok szerint egy libanoni származású bolgár állampolgár tulajdonában állt a kisteherautó, amely Budapestről indult el a migránsokkal. A magyar hatóságok eddig öt gyanúsítottat, négy bolgárt és egy afgánt tartóztattak le, akik felelősek lehetnek a tragédiáért. A szomorú esemény majdnem megismétlődött néhány nappal később, ugyanis a magyar rendőrök Hegyeshalomnál egy magára hagyott, német rendszámú lezárt kisbuszból segélykiáltásokat hallottak, így még éppen idejében ki tudták menteni a bezsúfolt 10 iraki menekültet a járműből.

Calais – zsákutca

Az osztrák hatóságok három nap alatt több száz bevándorlót állítottak elő, és öt embercsempészt fogtak el az ellenőrzések során, a válság megoldásához azonban nem sikerült közelebb kerülnie egy európai államnak sem, ezért az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg rendkívüli ülést hívott össze szeptember 14-ére, melyen a tagállamok belügyminiszterei tanácskozhatnak majd a krízis megoldási lehetőségeiről.
Az ülés lehetőséget biztosít arra is, hogy az európai vezetők közös álláspontra jussanak, és rendezzék nézeteltéréseiket. Németország és Ausztria ugyanis számon kérte Magyarországot, miután hazánk regisztráció nélkül engedett továbbutazni több száz bevándorlót. A német hatóságok ezután az osztrákok felé is kifejezték elégedetlenségüket, amiért továbbengedték a vonatokat; Ausztria belügyminisztere viszont Berlint vádolta, mivel szerinte Angela Merkel kancellár is felelős a kialakult helyzetért, hiszen „reményt keltett” a menekültekben azzal, hogy múlt héten azt nyilatkozta: a szír menekülteket nem küldik vissza. (A berlini cikcakkok magyarországi következményeivel részletesen foglalkozunk Forrásponton című írásunkban a 10–12. oldalon.)
A német kancellár és a francia miniszterelnök egyébként rendre zavart okoz a nyilatkozataival. Manuel Valls Calais-ba tett látogatása során egyrészt hangsúlyozta, hogy Európában biztosítani kell a menekültek jogait, és „be kell fogadni Európába azokat, akik kínzásnak vagy elnyomásnak vannak kitéve” a hazájukban. A francia miniszterelnök sajtótájékoztatóját eközben egy tüntető zavarta meg, aki azt kiabálta: „Meg kellett várnia, hogy 200 ezer halott legyen… Nem tudja lemosni a vért a kezeiről!” A kormányfő viszont üzent is azoknak az országoknak, ahonnan a legtöbb menekült érkezik a Csalagúthoz: „A francia–brit határ teljes ellenőrzés alatt áll. Calais-ba menni olyan, mint zsákutcába hajtani.” Valls emellett az illegális gazdasági bevándorlással szembeni határozott fellépésre szólított fel.

„Küldjék haza”

Angela Merkel vasárnap azt nyilatkozta, hogy a valódi menekülteket minél gyorsabban integrálni kell, a Nyugat-Balkánról érkező bevándorlókat pedig vissza kell küldeni. Néhány nappal később azonban a kancellár helyesbített, kijelentve: nem igaz, hogy minden szír menekült Németországban maradhat, csak azok, akiknek érvényes vízumuk és útlevelük van. A Németországba érkező menedékkérőknek egyébként harmada albán, koszovói és szerb, akiket semmiféle háború vagy üldöztetés nem sújt, hanem a szegénység és a munkanélküliség miatt kiábrándultak hazájukból, ezért döntenek úgy a fiatalok tömegesen, hogy érdemesebb emigrálniuk. Csak idén eddig 30 ezer koszovói, 5500 macedón, 11 600 szerb, több mint 29 ezer albán és 2400 montenegrói kért menedéket Németországban, azonban többségüket várhatóan ki fogják toloncolni.
Koszovóból és Albániából is az után indult meg a menekültáradat, hogy az idei év elején elterjedt a hír (valószínűleg embercsempészek közreműködésével), hogy Németország külföldi munkásokat keres. Az albán és a szerb kormányfő legutóbb a Der Spiegelnek nyilatkozva tippeket adott Berlinnek azzal kapcsolatban, hogyan tudná elejét venni a menekültáradatnak: az albán miniszterelnök szerint könnyebben vissza lehetne toloncolni az albán menekülteket, ha „biztonságos ország” státuszt kapna az ország, ekkor ugyanis nem hivatkozhatnának arra a lakosok, hogy veszélyben forog az életük. Aleksandar Vučic szerb miniszterelnök két tanácsot is adott a németeknek a gazdasági menekültekkel kapcsolatban: „Küldjék haza őket ismét, és ami még fontosabb: ne adjanak nekik pénzt!”